VGF szaklap

FűtéstechnikaTechnológia

Kazáncsere a gyakorlatban

2018. június 9. | Lantos Tivadar |  116 | |

Kazáncsere a gyakorlatban

A gázszereléssel foglalkozó szakemberek a nyári leállás időszakában többnyire kazáncserékkel, esetleg készülékszervizzel foglalkoznak leginkább. Hangsúlyoznunk kell, hogy egy gázkészülék cserénél – ha azt szakszerűen végzik –, több szakma együttműködése szükségeltetik. A papírmunkát leszámítva a művelet alig néhány órát vesz igénybe.

A szerelőknek célszerű felhívni a figyelmet arra, hogy egy hagyományos gázkazán kondenzációsra történő cseréje, az első hallásra talán elborzasztónak tűnő árak hatására is belátható időn belül megtérülő beruházás. Akár 7 év alatt is visszahozza az árát a csere, és a szakszerűen felszerelt, üzembe helyezett készülék élettartama 15–20 év is lehet minden hiedelemmel ellentétben. Így nemcsak hogy megtérülő, de hosszú távon nyereséggel kecsegtető a beruházás. Ha a szakember felhívja a figyelmet erre, a megrendelő pedig megérti ennek fontosságát, a tapasztalatai pozitívak lesznek, akkor a készülék még hosszú időn át ad munkát, hiszen az évenkénti karbantartást is el kell végezni.

Kazánválasztási szempontok

A kazán kiválasztásakor van néhány körülmény, amit érdemes mérlegelni. A legfontosabb a telepítési hely adottsága. Az adott helyen rendelkezésre áll-e víz (vagy feltöltési lehetőség), elektromos áram, és kondenzációs kazán esetén a kondenzátum elvezetésének lehetősége. Elfér-e ott az új készülék? A választást döntően befolyásolhatja természetesen a vételár és a garancia ideje is. A készülék kiválasztásakor arra is figyelnünk kell, hogy a már meglévő kéményhez is – akár átalakítás után – alkalmas legyen a kazán. A későbbi karbantartások és szervizelhetőség szem előtt tartása is lényeges. A moduláris kazánok felépítésének egyik előnye a kedvező szerelési tulajdonság és kis helyigény. Ilyen kivitelnél az alkatrészek könnyen hozzáférhetők, és cseréjük nem igényel jelentős megbontást a készülékben.

Egyszerűsített vagy tervköteles?

Amit az elején tisztázni kell, hogy az adott készüléket lehet-e cserélni egyszerűsített készülékcsere keretében. Ismételjük át, mikor is lehet ez az opció alternatíva. Ha az új gázfogyasztó készülék hőterhelése nem nagyobb a régi készülék hőterhelésénél. Ha a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, nyomvonalváltozásával, a gázkészülék bekötésére szolgáló flexibilis cső cserélhető a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő minőségűre. Ha az új gázfogyasztó készülék megegyezik a régi készülék típusával, kivéve ha az új gázfogyasztó készüléket kizárólag a vele együtt tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő- hozzávezető rendszer elemeivel szerelik, és a helyiség levegőjétől független üzemben (C típús) helyezik üzembe a készülék gyártójának vonatkozó útmutatása alapján. Ha új gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető rendszere, a szolgáltató részére átadásra kerül, a szerelési szabályoknak megfelel. Az új gázkészülék csak egyedi önálló égéstermék-elvezető berendezésbe csatlakoztatható, de minden esetben érdemes előzetes kéményseprő szakvéleményt igényelni. Viszont a kéményseprő szakvélemény, valamint EPH-bekötés megléte az üzembe helyezés előtt minden esetben kötelező! Az egyszerűsített gázkészülékcsere lehetősége miatt a teljes folyamat lerövidül. A megrendelő akár még aznap élvezheti az új kazánja, cirkója előnyeit, nem marad szolgáltatás nélkül. A gázszerelő felel a szabályos munkavégzésért, illetve a műszaki biztonsági előírások betartásáért. A gázszolgáltató jogosult az elvégzett munkák felülvizsgálatára. Idén februártól, egy új jogszabálynak köszönhetően, ha a cserével együtt a gázvezetéket is át kell alakítani, akkor ezentúl a tervező ellenőrzi és igazolja, hogy a terveknek megfelelően kivitelezték-e a munkát. A korábbi gyakorlat szerint, ilyen esetekben az elosztói engedélyes jóváhagyása nélkül nem lehetett használni a készüléket. A szolgáltató lassú munkája miatt pedig hosszú várakozásra kényszerültek az érintett családok és cégek, akár hónapokat is várni kellett az új készülék üzembe helyezésére. Mivel a folyamatból kivettek egy ”plusz lépcsőfokot” egyszerűsödött az eljárás.

Átmosás és szerelés

Ha minden rendben van, és egyszerűsített a csere, kiválasztottuk a megfelelő kazánt, elindulhatnak a munkálatok. Érdemes a fűtési rendszer átmosásával kezdeni, egyes készüléktípusok esetében ez már garanciális feltétel is lehet. Ha egyszerű a kiépítés, akkor a régi készülék alatt könnyen „ráállhatunk” a fűtési rendszerre, és amíg a tisztító folyadékot teljesen átkeringtetjük, addig a régi készülék le is kerülhet a falról. Ami a leemelésnél nehézséget okozhat, az a készülék súlya, főleg ha tárolós kombi kazánról van szó. A régi kazánban maradhat víz, a kéményben korom, az igényes, magára valamit is adó szerelő arra is figyel, ne vizezze össze a lakást, ne kormolja össze a falat, ha nem feltétlenül muszáj. Javasolt – bár nem előnyös a finom, precízebb kézimunkák esetében – a cérnakesztyű használata, elkerülve a koszolódást.

Balra: a törölközőszárító radiátor leszerelésével csatlakoztatták a rendszermosó készüléket a fűtési rendszerhez. Itt a legcélszerűbb, mert a WC-ben van ürítési lehetőség, valamint a friss vizet is rá lehet kötni.
Jobbra: a régi készülék, amely cserére szorul.

Az új kazán falra szerelése ezután kezdődik. A csomagolást kibontva érdemes az útmutatót átnézni, a gázszerelők soha ne rutinból nyúljanak a készülékekhez. Leginkább a csonkokra (előremenő, visszatérő, HMV hideg, HMV meleg, gáz) kell figyelni. Az elektromos bekötés a villanyszerelő dolga lenne elvileg, és gyakorlatilag is annak kellene, hogy legyen. Viszont tájékozódás szempontjából a gázszerelő ne felejtse el áttekinteni a bekötésekkel kapcsolatos információkat. Ez nagyon fontos! Ezen kívül a felszerelésre is vannak instrukciók. A készülék elhelyezésénél a pontos magasságot úgy kell meghatározni, hogy a kazán alatt legyen elég hely a szükséges szerelvények kialakítására. Ezenkívül a kéményseprő feladatára is tekintettel kell lennünk, hogy a kéményt megfelelően ki lehessen alakítani, és csatlakoztatni lehessen a készülékhez. A vízszintbe helyezés kulcsfontosságú, az „akasztókat” olyan furatokkal látják el gyárilag, hogy elmozdítható, precízen beállítható legyen. A nem megfelelően szintezett készülék akár annak idő előtti tönkremenetelét is okozhatja azzal, hogy olyan ponton melegíti a kazánt intenzíven, ahol nem megengedett, emellett nem lesz megfelelő a füstgázáramlás, levegőáramlás stb. Ha a szintezés megtörtént, fel lehet helyezni a készüléket. Ezután is érdemes a készülék tetejére feltenni a vízszintmérőt és ellenőrizni a vízszintet. Ha nem megfelelő, akkor állítani kell a felfüggesztő rendszeren.

Vezetékezés

Ezután következik a csővezetékek kialakítása. Legegyszerűbb a flexibilis bordáscsöves összekötés, ami gyors, viszonylag olcsó és jó megoldás. A kialakításnál át kell gondolni, hová mit szeretnénk kötni, és ennek megfelelően kell elkezdeni a szerelést. Méretre alakírásnál mindig figyeljünk a megfelelő hosszra, a vágás előtt a rátartás ne legyen túl nagy, két-három borda. „Kloffolásnál” a ¾ colos csőből kb. 2 bordát fogunk be, ½ colos csőnél 3 bordát. A hollandi előzetes felhelyezésére figyelni kell, mert ha lemaradt, szét kell vágni a csövet, és az már nem lesz felhasználható az adott helyre. A hollandikat megfelelő erővel kell meghúzni, sem nem túl erősen, sem nem túl gyengén. Ha feltöltjük vízzel a rendszert, és szivárog, utána kell húzni. A bordáscső alkalmazása helyett sokkal elegánsabb a forrasztott rézvezetékekkel vagy a préselt kötésekkel kialakított vezetékek. Ez a munka időigényesebb és költségesebb, eredmény tekintetében azonban sokkal látványosabb és esztétikusabb, mint a bordáscsöves kialakítás.

A mágneses iszapleválasztó elengedhetetlen kelléke kell legyen a fűtésrendszernek. Ezzel védjük meg a kazánt a szennyeződésektől.

A kémények bekötése már a kéményseprő feladata, a gázszerelő esetleg az indítóidomot helyezheti fel a kazánra, ha nincs rajta gyárilag.

Balra: nem jó jel, ha a kéményből port és koromot lehet kiseperni, valószínű a teljes kéményrendszert cserélni kell.
Jobbra: a kéménybe tekintve látszik annak szennyezettsége.

Első üzembe helyezés

Ha külsőre mindent rendben találunk, célszerű még egy ellenőrzést elvégezni. Ezek után feszültség alá lehet helyezni a készüléket, és az utasításnak megfelelően követni az adott készülék üzembe helyezéséhez szükséges tennivalókat. A műszeres beállításnál a kémények kémlelőnyílásába kell helyezni a szondát, és a füstgázanalízis segítségével beállítani a készülékeket. A gázszelepet csavar segítségével lassan kell beszabályozni mind az alacsony, mind pedig a magas teljesítményen. A magas és az alacsony égési működést programozással kell beállítani a készülék kijelzőjének segítségével. A megfelelő CO2, O2, CO ppm-értékeket a gépkönyv tartalmazza, melyeknek az égés során teljesülnie kell. A gázszelep finom szabályozásával a kívánt értékeket be kell állítani, ügyelve a mérés lomhaságára és az állandósult értékek beállására. A pontos szabályozás hosszú időt vesz igénybe, amit célszerű a beállításra fordítani. A kémlelőnyílások ledugaszolásával ér véget a beszabályozás, amit nem szabad elfelejteni, mert visszaáramolhat az égéstermék. A megfelelő jogosultsággal rendelkező villanyszerelőnek ki kell alakítania az EPH-hálózatot, amiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Adminisztrációs kötelezettség

Lényegében ezzel a folyamattal véget is ért a készülékcsere a gázszerelő részéről. Azonban hátra van még a papírmunka, a garancia érvényesítése. Először is a megfelelő jogosultsággal rendelkező gázszerelő kitölti a szerelői nyilatkozatot. Ennek első rovata a kivitelező adatait tartalmazza, az elosztó által adott azonosítóval, a gázszerelő igazolvány számával. A következőkben a kivitelezést végző cég adatai találhatók. A felhasználói hely, a gázkészülékre vonatkozó információk, a légellátás biztosításának módja, az égéstermék-elvezetés, a közreműködő szakértő adatait külön-külön mező tartalmazza. Tehát a kitöltött szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat mellett szükség van a kéményseprő nyilatkozatra és az EPH-tanúsítványra. Ezzel teljes körű a készülékcsere, és érvényesíthető a garancia.  

Kazán