Csőfagyasztás az épületgépészetben
2018/5. lapszám | Czire Attila | 1269 |
A csőfagyasztás alkalmazására legkézenfekvőbb példaként a radiátorcsere hozható, különösen a régebbi panelházak esetében, ahol a radiátorok nem rendelkeznek elzárószelepekkel, így nem is cserélhetők, amíg a rendszerben víz van. Ekkor tudjuk segítségül hívni a csőfagyasztásos technológia kínálta előnyöket. Persze csak akkor, ha még nem indult el a fűtési szezon, mert a meleg vízzel szemben nem sok esélyünk lenne, kivéve a keringetés leállíttatását, ami nyilván a többi lakó komfortérzetének azonnali hanyatlását okozná. Ha a rendszerben levő víz legfeljebb szobahőmérsékletű, akkor már csak azt kell eldöntenünk, hogy elektromos készülék vagy cseppfolyós gáz alkalmazásával oldjuk meg a feladatot.
A csőfagyasztás folyamata
Kétféle módszer közül választhatunk, a közös bennük természetesen a végeredmény, azaz jégdugó létrehozása a csőben, ami a rendszert tökéletesen lezárja. Természetesen két ponton fagyasztunk, hogy közöttük tudjunk dolgozni, amiben nagy segítségünkre van az a tény, hogy a jégdugó – laboratóriumi kísérletekkel igazoltan – akár 200 bar nyomást is képes tolerálni. Károsodást ugyanakkor nem okoz a csőben, hiszen a folyamat kis területen zajlik, és a csőszerelvények ellen tudnak állni ilyen mértékű felületi feszültségnek. Munkánk befejeztével a jég egyszerűen elolvad, és újraindul az áramlás a rendszerben.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
