Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Hőközpont, amely a hűtőtornyot használja hőforrásként

2018/5. lapszám | Varga péter |  389 |

Hőközpont, amely a hűtőtornyot használja hőforrásként

A múlt század 80-as éveiben terveztem egy gyógyszállót, termálvizes fűtéssel, hőszivattyúk alkalmazásával. Akkor még a standard, 90/70 °C-os radiátoros fűtés sem okozott nagyobb gondot, hiszen a hőszivattyúk R22 hűtőközeggel működtek, és a 75 °C-os kilépő vízhőmérsékletet simán elérték. A fűtőközpont kapacitása 1 MW-on felül volt.

Tanulságos történet

A rendszer üzembe helyezése után nem volt hiány érdeklődőben. Abban az időben a párttitkár mindenben illetékes volt, beleszólt a műszaki megoldásokba, és sok esetben a feladatokat is ő adta ki. Az egyik ilyen feladat az volt, hogy egy, a térségben lévő sörgyárban vizsgáljam meg a „termálkút+hőszivattyús” megoldás lehetőségeit. Miután elvégeztem a helyszíni bejárást a sörgyárban, bejelentkeztem a műszaki igazgatónál, hogy beszámoljak az első felmérésről: „Igazgató elvtárs, véleményem szerint önöknek nincs szükségük új termálkútra, hiszen kettőt is találtam a gyárkerítésen belül” – mondtam neki. Majd elmagyaráztam: „Önök naponta kb. 1500 m3, 45-50 °C-os meleg vizet engednek ki a csatornába, ami nagyjából 2 átlagos termálvízkút hozamával egyenértékű. Ebből a hulladékvízből szintén vissza tudjuk nyerni a megfelelő mennyiségű hőenergiát, és nem kell kutat vagy kutakat fúrni. De ehhez természetesen a belső rendszerek rekonstrukcióját kell megtervezni és kivitelezni, illetve elvégezni.”

A gyárnak persze egyszerűbb és olcsóbb volt, hogy kivárja a párttitkár által megígért termálvízkutat. Én pedig egy munkahelycserével „megúsztam”, a kutató-fejlesztő osztályról áthelyeztek a tervezőosztályra.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés