Együtt-tanúsítás kontra kéményseprőipar
2018/3. lapszám | Leikauf Tibor | 2174 |
Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A tavalyi évben a Nemzetgazdasági Minisztériumban került sor a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium közötti egyeztetésre az együtt-tanúsított égéstermék-elvezetőkkel kapcsolatban. A készült emlékeztető végén megfogalmazottaknak megfelelően szeretném bemutatni az érintett égéstermék-elvezetés terén jelentkező, biztonságot érintő problémákat.
A vitatott gázkészülékek részeként tanúsított, minősített égéstermék-elvezetőkkel kapcsolatban 2008–2009-ben több egyeztetés történt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szervezésében, az érintett szakmai érdekképviseletek bevonásával. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredménye az lett, hogy az égéstermék-elvezető berendezésekkel kapcsolatos kéményseprőipari szolgáltatásokat szabályozó jogszabályok nem tettek különbséget a készülék részeként tanúsított és a készülék részeként nem tanúsított égéstermék-elvezetők között, és ez a mai szabályozásokban is így szerepel, külön kiemelve, hogy [2015. évi CCXI. tv. 3. Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai 5. § (1) bekezdés] „Az ingatlan használója köteles a kéményseprőipari szerv vagy kéményseprőipari szolgáltató e törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha
a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik;
Tehát az „égéstermék-elvezetővel van felszerelve” kifejezés takarja a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezetőt, az „ahhoz csatlakozik” pedig a készülék részeként nem tanúsított égéstermék-elvezetőt.
Az egyeztető fórumok utáni években is, a kéményseprőtörvény megalkotása előtt, illetve annak módosítása kapcsán több alkalommal is megindultak egyes gázipari lobbisták, a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezetők vonatkozásában a jogalkotók felé, de minden alkalommal kudarcot vallottak, és ezek az égéstermék-elvezetők változatlanul a kéményseprőipar szakterületéhez tartoznak műszaki vizsgálati, ellenőrzési és tisztítási szempontokból. A zárt égésterű gáztüzelő-berendezések égéstermék-elvezetőivel kapcsolatban 1992-ben született hazánkban egy hiánypótló műszaki irányelv, ami az akkor Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete által hivatalosan lefordíttatott német DIN-szabvány Magyar Közlönyben való megjelentetésével került kiadásra, mint irányelv.
A cikk még 13 186 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
Az égéstermék-elvezetők használata minden esetben veszélyes üzem. A pillanatnyi anyagi megfontolásból adódó rossz döntések lehetőségének előtérbe helyezése közép és hosszú távon hatványozottan problémát jelentenek mind az életvédelem, mind a gazdaság területein.
Az általunk javasoltak a költségek alacsony szinten tartása mellett garantálni tudják a megfelelő biztonsági szintet. Az NGM-ben tartott egyeztetést követően a jogalkotásban részt vevők döntése alapján elvetették az égéstermék-vezető fogalmának a bevezetését.
