VGF szaklap

Szakmapolitika

Mégis üzembe helyezhetők a régi gázfogyasztó-készülékek?

„Illetve”

2019. április 5. | Szilágyi László |  3132 | |

Mégis üzembe helyezhetők a régi gázfogyasztó-készülékek?

Leporoltuk a gázfogyasztó készülékekről szóló ErP-s információkat, rendeleteket és észrevettünk egy érdekességet, ami alapjaiban megváltoztathatja a gázfogyasztó készülékek beüzemelésének lehetőségét.

A gázfogyasztó készülékek gyártására, forgalmazására és használatbavételére vonatkozó európai uniós környezetvédelmi és energiatakarékos irányelvekből született rendeletek, jogszabályok (a GAD 1999. január 1-jétől, a GAR 2018. április 2. napjától hatályos) évek óta a hazai gázszerelők, kereskedők és felhasználók egyik legrettegettebb témái. Az EU-s direktívák értelmezése és a hazai törvényhozásba illesztése olyan vitákat keltett a jogalkotók, a szolgáltatók és a gyártói képviseletek között, aminek sok esetben a végfelhasználók látták kárát.

Mintha ugyanazt a rendeletet mindenki másként értelmezte volna a saját érdeke, nézőpontja szerint. Ismét a kiadónk látókörébe került a téma, hiszen a tavaly év végi újabb ErP-s korlátozás hatálybalépésével az NOx-kibocsátás maximális meghatározásával elő kellett vennünk a már agyonrágott rendeleteket. (A Bizottság 813/2013/EU rendelete [2013. augusztus 2.]a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról; illetve a Bizottság 814/2013/EU rendelete[2013. augusztus 2.]a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról.)

Értelmezési káosz

Emlékeztetőként összefoglalva, ezeknek a rendeleteknek az volt a lényege, hogy 2015. szeptember 26. napjától több ütemben, meghatározott hatásfokú, hangteljesítményű, majd károsanyag-kibocsátású gázfogyasztó készülékeket lehet csak az EU területén elsődlegesen forgalomba helyezni és/vagy használatba venni. A tagállamoknak volt lehetőségük néhány részletben pontosítani, és ez alapján nem is volt teljesen egységes ezeknek a bevezetése. Például Magyarországon félév halasztást kaptak a felkészülésre a szakma résztvevői.

Nagyon sok fórumon, konferencián lehetett hallani, ahogy épületgépész szakemberek vitatkoznak az ErP rendeletek egy-egy nyelvtani, logikai (pl.: and/or, tükörfordításban és/vagy) kifejezés értelmezésén. Többek között ez a kifejezés jelent meg a gázfogyasztó készülékek „forgalomba helyezésének és/vagy üzembehelyezésének” tilalmánál is.

Volt, aki úgy értelmezte, hogy az és/vagy azt jelenti, hogy választhatunk az „és” illetve a „vagy” jelentése között, más pedig úgy értelmezte, hogy az „és” illetve a „vagy” logikai lehetőség egyidejű használata a helyes, és volt olyan is, aki egyáltalán nem értelmezte a szöveget... Ennek az lett az eredménye, hogy lényeges eltérés tapasztalható egyes gázfogyasztókészülékek használatbavételi eljárásainál az ország különböző részein, hiszen egyes földgázelosztók, kéményseprőipari tevékenységet ellátók a szöveget másként értelmezve eltérő eljárásokat alkalmaznak. A gyártók között is vita van, hiszen a saját termékeik mellett,vagyis amellett érvelnek, hogy a sajátjukat forgalmazhassák, és a konkurencia ne tudjon labdába rúgni, sőt még a szakértők és a jogalkotók is vitáznak a helyes értelmezésen, miközben mindenki ugyanarra a jogszabályra, rendeletre hivatkozik.

Jelentéstani fejtörő

Gondoltam, kicsit nyelvészkedem,ezért elolvastam, majd összehasonlítottam az eredeti rendeleteket angolul és magyarul is. Érdekes különbséget és egy furcsa kifejezést találtam, ami egyszeriben megoldja számomra a gordiuszi csomót.

A 813/2013/EU rendelet 8. cikkében ez olvasható: „A tagállamok 2018. szeptember 26-ig engedélyezhetik olyan fűtőberendezések forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését, amelyek a nitrogén-oxid-kibocsátás tekintetében megfelelnek az e rendelet elfogadásakor hatályos nemzeti rendelkezéseknek.”

Az angol verzióban az „és/vagy” kifejezés megfelelője az „and/or”. Gondoltam, rákeresek a teljes magyar szövegben az „és/vagy”-ra. Abban mindössze 1 találat, a fent említett volt. Ezek után rákerestem az angol verzióban az „and/or”-ra, ahol 22 találat volt. Ez elég nagy eltérés, nagyon meglepődtem. Mi volt akkor a többi esetben a fordításban használt kifejezés? Arra gondoltam, ez megoldás lehet az „and/or”, „és/vagy” dilemmám értelmezésére. Az összes többi esetben a következő szóval fordították az „and/or” kifejezést: „illetve”.

Heuréka! Akkor minden világos. Az „illetve” jelentését kell biztos itt is használnunk. Bár mindennap használjuk az „illetve” szót, mégis utána kellett néznem nyelvészeti fórumokon a pontos jelentésének és kiderült, nem én vagyok az első, aki ezzel szembesült. Kiderült, hogy az „illetve” szónak több jelentése, több értelme, jelentése is van, ami bizony az adott szövegkörnyezetben, főként, ha ez egy jogszabály, nagyon eltérő eredményt ad. Ez annyira komoly problémát okozott eddig is a jogalkotóknak, hogy az „illetve” szónak a használatára külön szabályt hoztak, sőt alapvetően tiltják a jogszabályokban, ha nem egyértelmű a jelentése.

Az illetve szó jelentései

  • jelenthet vagylagosságot, általában rokonértelmű szavak között,
  • lehet együttességet, kapcsolatot kifejező,
  • az „és” és a „vagy” is érvényesül külön-külön és együtt is érvényes,
  • pontosítás, részletesebben magyaráz a második részben,
  • felsorolásban egy halmazhoz fűz.

Mi lehet az oka, hogy ugyanabban a jogszabályban több mint 20 helyen az „and/or”-t az „illetve” szóra fordították, de egyetlenegy esetben tükörfordításban megmaradt az és/vagy. Én arra következtetek, hogy ebben a szövegkörnyezetben nem volt egyértelmű az „illetve” szó jelentése, ezért meghagyták az eredeti jelentését, hogy ne a szakfordító döntse el az értelmezését.

A matematikai logikában az és/vagy kifejezés leginkább diszjunkcióként azonosítható (halmazelméletben unióként ismert), azaz két állítás minden esetben igaz, kivéve, ha mindkettő hamis. Magyarul az is igaz, hogy forgalomba helyezhető önállóan, az is igaz, hogy használatba vehető önállóan, de egyszerre is igaz, forgalomba helyezhető és használatba vehető. Elég furcsa, hogy ha az egyik igaz a másik nem, akkor is igaz logikailag, azaz engedné logikai értelmezésben a jogszabály, hogy forgalomba helyezzék, de ne vegyék használatba. Logikailag a hamis érték arra vonatkozna, hogy a nem forgalomba helyezettet nem lehet használatba venni.

Példa: „Műszaki biztonsági felülvizsgálat végezhető tervezői és/vagy szakértői jogosultsággal”. Ez azt jelenti, hogy műszaki biztonsági felülvizsgálatot az alábbi szakmagyakorlók végezhetnek:

  • aki rendelkezik mindkét jogosultsággal (tervezői és szakértői jogosultsággal),
  • vagy tervezői jogosultsággal,
  • vagy szakértői jogosultsággal.

Összességében elmondható, hogy az „illetve” szó egyáltalán nem segít az átlátható, egyértelmű értelmezésben, ezért a jogszabályban is csak akkor alkalmazható, ha nincs más mód és teljesen egyértelmű a jelentése. Kerülni kell! A vizsgált rendeletben – érdekes módon – mégis főként ezt a kifejezést alkalmazzák, kivéve egy esetben, ahol maradt az és/vagy, ami az eredeti and/or tükörfordítása, de önmagában ez sem ad egyértelmű jelentést számunkra.

Mi legyen a készletekkel?

A 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendeletetaz engedélyesek és egyéb jogalkalmazók elsősorban úgy alkalmazták, hogy a megadott határidők után egyszerűen nem lehet olyan terméket forgalomba hozni hazánkban, illetve az EU tagállamaiban, amelyek nem felelnek meg a rendeletben előírt követelményeknek. Ebben mindenki egyetértett. A vita inkább abból alakult ki, hogy mi a helyzet a már forgalomba hozott, de határidőre nem beüzemelt termékekkel. Abban még különbséget tettek a fogalommeghatározásban, hogy az „elsődleges forgalomba helyezés” különbözik a „forgalmazástól”, és a forgalmazás már nem tiltott, ha az importőr vagy a gyártó első értékesítése megtörtént a határidő lejárta előtt. Ez persze felvetett etikai, kereskedelmi kérdéseket, mivel a rendelet második részében az „üzembehelyezést” is tiltottnak vették azoknál a termékeknél, amik nem tudták a rendelet műszaki követelményeit teljesíteni. Na, itt most álljunk meg egy szóra! Felmerül egy rendkívül fontos különbség a használatbavétel kapcsán.

Az nyilvánvaló, hogy azokat a gázfogyasztó készülékeket, amelyeket az előírt határidők után nem lehetett forgalomba hozni, nem is lehet „használatba venni”, hiszen fizikailag nem elérhetőek (jogkövető magatartás ideális esetében). Csakhogy a piacon sok olyan gázfogyasztó készülék maradt az értékesítési láncban, amely már elsődlegesen forgalomba lett helyezve, de nem került használatbavételre, vagyis azokat nem helyezték üzembe a rendeletekben meghatározott határidőig. Ilyen a már falra is felszerelt nem ErP-s kéményes készülék, vagy azok a kereskedők raktáraiban található turbós készülékek, amelyeket még nem üzemeltek be. Eddig én is úgy értelmeztem ezt az ominózus és/vagy mondatot, hogy azokat a termékeket sem lehet már beüzemelni. Pont ez ellen harcolt a szakma annak idején, hogy be lehessen üzemelni, majd ennek hatására „mindössze” féléves hosszabbítást kaptunk. Az akkori kormányzati állásfoglalás egyértelmű volt számomra. Most újra utánanézve, felülvizsgálva az ügyet, teljesen jogosnak érzem azt is, hogy a határidő előtt, ha az akkori jogszabályoknak megfelelően került „elsődlegesen forgalomba” a készülék, akkor „be lehet üzemelni”. Ezt a rendeletet, mint megtudtuk, már 2016-ban több tagállam is így alkalmazta. Ezt fogalmazza meg egyértelműen az Európai Bizottság oldalán található Gyakran Feltett Kérdések (FAQ) alatt található magyarázat és értelmezés is, miszerint:

„Furthermore, the EU legislation is notretroactive. Products legally placedonthe market canstayonthe market (i.e. in thedistributionchain) and still be soldevenifthelegislationchanges in themeantime; products legally placedonthe market can be soldtothe end-user and canalso be putinto service evenifthelegislation has changed in themeantime.”

Szabadfordításban:

Továbbá az uniós jogszabályok nem visszamenőlegesek. A jogszerűen forgalomba hozott termékek a piacon maradhatnak (azaz az elosztási láncban), és még akkor is értékesíthetők, ha a jogszabály időközben változik; a jogszerűen forgalomba hozott termékek értékesíthetők a végfelhasználó számára, és akkor is üzembe helyezhetők, ha a jogszabály időközben megváltozott.

Ez a dokumentum forrását tekintve megkérdőjelezhetetlen, bár a pdf alján a szerző feltünteti, hogy 2014. decemberi frissítésű és nem kötelező érvényű (Not legally blindid). Ezzel együtt teljesen egyértelműen leírja, hogyan értelmezi a kifejezést, és mit lehet és mit nem. Számomra észszerűnek tűnik a kivont terméktípus gyártásának korlátozása, tiltása, de nonszensz a már piacra helyezett termékeket még a beüzemelésük előtt kivonni a forgalomból. Meg kell találni az egészséges egyensúlyt, mert az sem lehet megoldás, hogy konzerváljuk a régi műszaki állapotot.

Keleti problémák

Egyértelműen látszik, hogy EU-s szinten a gyűjtőkémények ügye közel sincs annyira a fókuszban, mint hazánkban, ezért a rendeletek nem is ennek a technikai, műszaki váltására helyezték a hangsúlyt. A gyűjtőkémények helyzetét a helyi igények hangsúlya miatt lokális szinten kellene a jogalkotóknak megoldania. Miért érint ez minket ennyire fájdalmasan? Sok más EU-tagállammal szemben nálunk sokkal magasabb az aránya a gyűjtőkéményeknek, a nagyon régi, típusavult gázfogyasztó készülékeknek és az alacsony jövedelmű, egyedi fűtőberendezést használó háztartásoknak. Ezek a családok is egy jobb, szebb, energiatakarékosabb és környezetbarát világban szeretnének élni, de nem szeretnének még annak elérése előtt megfagyni. Sajnos, annak ellenére, hogy lapkiadóként és magánszemélyként is teljesen egyetértek az új, energiatakarékos rendszerek és technológiák térhódításának támogatásával, az átállást nemzeti, sőt EU-s szinten is átgondoltan, mértékkel és az aktuális és helyi igények figyelembevételével kell megtenni. Paradigmaváltásban vagyunk, új szemlélet, más nézőpontok jelennek meg, ahol egyértelmű, hogy nem teherként, hanem lehetőségként kell tekintenünk az új irányra, ahol össznemzeti szinten egyértelműen az energiatakarékos és jövőbemutató rendszerek visznek előre. Hiszek benne, hogy egy közösséghez tartozásban kompromisszumokat kell hozni, a közös jó érdekében, de egyben védeni is kell a közösség tagjainak egymást és segíteni a fejlődést, nem pedig ignorálni a gyengébbeket.

Legyen Ön is előfizetőnk!

Független épületgépészeti szaklapként a hiteles szakmai újságírást tűztük zászlónkra. Előfizetésével kifejezheti elkötelezettségét az épületgépészet és a minőségi újságkészítés iránt, egyúttal a mi munkánkat is támogatja. Az előfizetésre több konstrukciót kínálunk, hűséges olvasóinkat pedig kedvezményrendszerrel támogatjuk.

Előfizetés

Jogszabályok


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem