VGF szaklap

A termográfia gyakorlati alkalmazása épületek állapotfelméréséhez

Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia III.

A termográfia gyakorlati alkalmazása épületek állapotfelméréséhez

Előző cikkünkben azt vettük sorra, miért fontos figyelembe venni hőkameránk geometriai felbontását, a hőkép pixelfelbontását és a hőkamera termikus felbontóképességét. Most azt tekintjük át, mitől lesz eredményes a felmérésünk.

Megfelelő mérési körülmények között rögzített hőkép alapján a hőhidakat viszonylag egyszerű felismerni. Ott, ahol egy kültéri felvételen – többnyire jól körbehatárolhatóan – a legmagasabb hőmérséklet tapasztalható, hőhíd (vagy repedés) található. Ennek feltétele, hogy azon a helyen ne legyen lokális, belső hőforrás (például fűtőtest), esetleg tükröződés, illetve felületi (eltérő emissziós képességű) anyagkülönbség sem. (Ezt ellenőrizni kell a helyszínen, vagy ha ezt elmulasztottuk, akkor fénykép alapján.) Beltéri felvételeken a leghidegebb helyek utalnak a legtöbb esetben hőhidakra. Akkor lehetünk biztosak a hőhíd megtalálásában, ha a külső hőmérséklet-emelkedésnek megfelelő belső helyen megtaláljuk a „hideg” felületet is.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés