VGF szaklap

Környezet és a fatüzelés

2019. június 4. | Henszelmann Imre |  99 | |

Környezet és a fatüzelés

Több milliárd évvel ezelőtt bolygónk folyékony és gáz halmazállapotához a táguló világegyetem csillagközi teréből fagyott halmazállapotú anyagok csapódtak be. Ezek az anyagok felolvadtak vagy el is párologtak, és a Föld relatív nagy nehézségi erejének köszönhetően csak a nagyon könnyű anyagok távoztak el a légteréből (H2, He2).

Földtörténet

A vízgőz (H2O), a nitrogén (N2), ammónia (NH3), metán (CH4) és szén-dioxid (CO2) nagy része az eleinte még izzó, majd később lassan hűlő és megszilárduló bolygó felszíne fölötti légtérben maradt. Százezer év során a vízgőz lecsapódott, és megindult a körforgása a felszín és a légtér között. Minden lecsapódás során hozott magával egy kevés oldott állapotú szén-dioxidot, majd milliárd év alatt eleinte a világóceán és a kőzetek, majd később a kialakuló algák, moszatok és egyéb növények építőanyagát is biztosította. Milliárd évek múltán – köszönhetően a kialakuló növényvilágnak –, mintegy 470 millió éve lett annyi oxigén a légkörben, hogy az táplálni tudja az égést, és alig több mint 400 millió évvel ezelőtt kezdte el meghódítani a növényzet a szárazföldet. (A legrégibb fosszilis szén is ebből az időből való). Az élet eleinte az ősóceánok mélyén alakult ki, ahol a közel 10 m vastag vízréteg biztosíthatta csak az UV-sugárvédelmet, hiszen a légkörben nem volt még oxigén, így ózon sem. Több tízmillió éve megjelentek az emlősök, majd az embernek nevezett főragadozó, aki nem fizikai méretével vagy erejével, hanem összetett gondolkodásával és kommunikációjával vívta ki helyét a rangsorban.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Szilárd tüzelés