VGF szaklap

Tűz a kéményekből

Régen gyakorlat volt, ma veszélyes

2019. május 6. | Lantos Tivadar |  150 | |

Tűz a kéményekből

A spontán kialakuló kéménytüzek már a fővárosban is megjelentek. Ennek oka lehet a kéményseprő szakma szerint, hogy a kéménytisztítás és -ellenőrzés gyakoriságát megváltoztatták. A korábbi fél év helyett ma már nincs kötelező kéményellenőrzés. Pedig ahol vizes fával, nem megfelelő tüzelőanyaggal fűtenek (ez az esetek többsége), ott akár egy hónap alatt is eldugulhat a kémény.

Gondoljunk bele, hogy a szilárdtüzelésű berendezések kéményét 20-25 évvel ezelőtt még havonta tisztították. A lakossági tüzeléstechnikai hozzáállás semmit nem változott az utóbbi 30 évben, a legtöbben nem tudják, hogyan kell a kályhákat rendeltetésszerűen használni, így könnyen alakulhatnak ki spontán kéménytüzek. De a kéménytüzekről, mint a kéményseprő-ipari technológia egyik alapvető kellékéről is beszélnünk kell. A kéményégetési eljárás az utóbbi években visszaszorult. Ennek számos oka van, a vonatkozó budapesti és az országos kéményállomány egyszerűen olyan állapotban van, hogy nem bírja ki a koromégést, nem viselik el az ezzel járó hőterhelést. A jogszabály igyekezett ezt a problémát áthidalni, létrehoztak egy új kategóriát: ki nem égethető égéstermék-elvezetők néven. Idetartoznak az olyan kémények, melyekben már olyan mértékű a szuroklerakódásés annyira átitatódott a kéménytest, hogy egy esetleges tűz maradandó károsodást okoznabennük. A cél az lenne, hogy az ilyen mérvű károsodást a szakemberek meg tudják előzni. A konkrét beavatkozás már másodlagos, melyre vidéken a kéményseprők folyamatosan fel voltak készülve, míg Pesten kevésbé.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Égéstermék-elvezetőKémény