VGF szaklap

Vízzel és vízgőzzel kapcsolatos épületkárok felfedezése termográfiával

Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia V.

2019. május 6. | Rahne Eric |  159 | |

Vízzel és vízgőzzel kapcsolatos épületkárok felfedezése termográfiával

Az épületekben nemcsak a hőhidak és nem kívánt levegőáramlások okozta hőmérséklet-eltérések jelentenek gondot önmagukban, hanem az ezekkel összefüggésben fellépő vízgőzszállítások, páralecsapódások következményeként fellépő penészesedések vagy akár szerkezeti átnedvesedések.

Tény, hogy egy lakóépületben az életvitelszerű használat során folyamatosan keletkezik pára, vízgőz. Ebben szerepet játszik a légzésünk, személyenként és óránként nyugalomban 20-70 gramm, fizikai terhelés esetén akár 200-300 gramm vízpárát jelent. A főzés, a mosás és a fürdés/zuhanyzás óránként akár 800-2000 gramm vízpárát eredményezhet. Ne feledkezzünk el a háziállatokról, szobanövényekről sem, mivel méretüktől függően egyedenként és óránként 5-30 gramm vízpárát termelhetnek. Ez a vízgőz, pára az épületen belüli levegőbe jut, melynek páratartalma így szellőzés vagy egyéb páracsökkenő folyamat hiányában folyamatosan növekszik.

A levegő azonban vízgőzt, párát csak korlátozott mértékben tud felvenni, illetve magában tartani. Ez a képesség a levegő hőmérsékletétől függ. Mivel a levegő és a vízgőz is saját tömeggel rendelkezik, a légköri nyomás a levegőnyomás és az ún. páranyomás összegéből alakul ki. A páranyomás akkor a legnagyobb, amikor a levegő vízgőzzel telítődik, tehát az adott hőmérsékleten a már benne lévőn túl nem tud több vízgőzt felvenni.

Harmatpontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amelyre állandó nyomás mellett lehűtve a levegő telítetté válik. A gyakorlatban ez tehát az a hőmérséklet, mely alatt a levegőben lévő pára kondenzál és kondenzvízként lecsapódik az ezzel azonos hőmérsékletű felületeken. Ez a párakicsapódás természetesen egy fal vagy hőszigetelő anyag belsejében is megtörténhet, hiszen egyrészt a legtöbb építőanyag valamilyen mértékű levegő, illetve páraáteresztő, páradiffúziós képességgel bír, másrészt a külső és belső hőmérséklet gradiense pont a falban lépheti át a harmatponthoz tartozó hőmérsékletet. A legtöbb páralecsapódás illetve páradiffúziós probléma és épületkár ezzel az összefüggéssel magyarázható.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

termográfia