Figylem! Ez a cikk 5 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal a horganylemezből készült ülőkádakat mutatjuk be – méghozzá egy személyes elemekkel gazdagon átszőtt írásban.
Múzeumunk többezer tárgya közül nekem nagyon kedvesek az iparosok (kézművesek) által készített darabok. Ezek közül is a bádogosok és szerelők készítette alkotások, így például a horganylemez-ülőkád is.
Ennek főleg személyes okai vannak. Édesapám Dél-Komáromban volt bádogos és szerelő kisiparos. A városban az általános munkákon túl sok új középület bádogos, díszműbádogos és vízvezeték-szerelő munkáit végezte el. Az 1.fényképen ő szerepel a segédeivel, tanoncaival (inasaival) és az 1924-ben épült komáromi református templom toronybuzogányával, valamint tetődíszeivel. 1950-ben az államosítási hullám az ő műhelyét is elvette. Életműve odaveszett, ezt nem tudta kiheverni és rövidesen meghalt.
Gyermekkoromat elsősorban iskolában, másodsorban műhelyünkben töltöttem el, nagyon megszerettem ezt a szakmát. Az alsó négy gimnáziumi osztály elvégzése után egy évet szerződött tanoncként (inasként) apám műhelyében tanultam a szakmát, és jártam tanonciskolába is. Ottani tanáraim hamar felismerték jó rajzkészségemet, így sok rajzot készíttettek velem (tussal kihúzott rajzokat, főleg bádogos szabásmintákat). Ezek szerepeltek egy komáromi kiállításon is, amit a tanoncok műveiből rendeztek. Apám műhelyében és a helyszíni munkákon mindenféle bádogos és szerelőmunkát végeztem, így közreműködtem horganylemez ülőkádak készítésében is.
Apám és a munkások a tetődísz körül
Horganylemez-ülőkád készítéséhez a bádogosnak szüksége van 0,6-0,8 mm vastagságúhorganylemezre, amely régebben csak 1,0×2,0 m nagyságú táblákban volt beszerezhető (manapság különböző szélességű tekercsekben is forgalmazzák), 33% óntartalmú forrasztóónra a kád egyes elemeinek összeforrasztására, gyantára vagy szurokra a kád peremének kialakításához szükséges horganylemez csőmegtöltéséhez (erre a ráncmentes hajlítás biztosítása miatt van szükség), bádogos szerszámokra és kisgépekre.
Szabásminta
A kád elkészítésének munkafolyamatai
A szabásminta elkészítése, ami általában rajztáblán történik (az ábra rajzát1947-ben, 14 éves koromban készítettem).
A szabásminta átrajzolása lemezre és kiszabása kézi lemezollóval.
Az egyes darabok kívánt alakra hajlítása.
A perem kialakításához szükségescső megtöltése olvasztottgyantával vagy szurokkal, s a cső megkívánt alakra való hajlítása.
Az így előkészített darabok egyesítése forrasztással.
Egy ilyen, kisipari módszerrel készült, a múzeum birtokában lévő ülőkád fényképe látható a címképen.
A bádogosok és szerelők (mai néven: épületgépészek) nagykereskedője az ULRICH cég volt az 1800-as évek vége és 1945 között. Államosítás után még jó darabig Szerelvénybolt néven üzemelt. A „NagyUlrich” 1914-es kiadású, 1300 oldal terjedelmű árjegyzékéből kiderül, hogy abban az időben az Ulrich cég 4-féle horganylemez és vörösréz lemez ülőkádat forgalmazott.
Ülőkád az Ulrich katalógusban
Az ilyen ülőkádaknak nagy előnye volt, hogy viszonylag kevés melegvíz-mennyiséggel (amit általában a takaréktűzhelyen, a sparhelten állítottak elő) bizonyos mértékben növelni lehetett a mosakodás, a fürdés kulturáltságát.
(A szerző az Épületgépészeti Múzeum igazgatósági tagja)
