Figylem! Ez a cikk 5 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A hőszivattyúk működését, adatait meg kell tanulnunk pontosan értelmezni. A készülékeken feltüntetett gyári adatokat kétségbe lehet ugyan vonni, ám mégis ezek biztosítanak összehasonlítási alapot a különböző típusok között. Természetesen egy valós rendszer tényleges hatásfoka sok tényezőtől függ, elsősorban a rendszer tervezésétől, használatától.
A fogyasztó általában kételkedik azokban a mutatókban, amelyet háztartási berendezéséiről állítanak ki a gyártók. Persze nincs ez másképp az autóiparban sem: az esetek többségében az autótulajdonosok nem hiszik el a fogyasztási adatokat. Pedig azok nem hamisak, lehet ugyanakkor, hogy a tulajdonos vezetési stílusával valóban nem elérhetők. Viszont tudatos vezetéssel, kellő odafigyeléssel szinte teljesen megközelíthető lesz a gyári norma. A hőszivattyúnál is ez a helyzet, megfelelő üzemeltetéssel és a teljes szezont vizsgálva elérjük a gyári villamosenergia-fogyasztási adatokat.
Fontos a megfelelő üzemeltetés
Hamarosan az összes hőszivattyúban mérni lehet majd az átlagos fogyasztási adatokat, mennyi villamos energia ment el a HMV készítésére, fűtésre. Léteznek ökölszabálynak nevezett számok, amelyeket nem lehet megkerülni. Ha például egy helyiségben 1 °C-kal magasabb hőmérsékletet szeretnénk elérni, akkor körülbelül 6%-kal nő az energiafogyasztás. Nem mindegy az sem, hogy egyenletesen temperálva vagy egy termosztátot programozva fogyasztunk el kevesebb energiát az épületek fűtésében. A józanész és a tapasztalat azt diktálja, ha lengés van a belső hőmérsékletben, azaz hol meleget, hol pedig hideget tartanánk bent, magasabb lesz az energiafogyasztás. Modern épületeknél felmerülhetnek még szellőztetési problémák, a túlszellőztetett épületek is növelik az energiafogyasztást. De a szigetelés kialakítása, az esetleges hőhidak, kőműves kivitelezési problémák együttesen is hatással lehetnek a hőszivattyúk energiafogyasztására. A gyártóknak ezek a hibák, hiányosságok természetesen nem róhatók fel. A gyártók által szolgáltatott hőszivattyúadatok, ha megfelelnek az ErP direktíváknak, standard tervezési körülményeknek megfelelően vannak leírva.
Hőszivattyú elméleti fajlagos fűtőteljesítménye. t a kondenzátor hőmérséklete, t0 a környezet hőmérséklete. (Wikipédia)
Félhomály
Az ügyfelekben kialakul egy bizonyos kép a hőszivattyúkkal kapcsolatban, és egyfajta elvárással érkezik a forgalmazó, telepítő felé. Sokszor túlzó elvárások ezek, amelyek a későbbiekben csalódást okozhatnak. Az elmúlt 10-15 év gyártói felelősségét viszont nem lehet megkerülni. A marketingeszközök nagymértékben felelősek lehetnek a torzultan kialakult képért. A fogyasztói felelősség abban áll, hogy a vásárlóknak tudatosabban kell hozzáállniuk egy olyan beruházáshoz, amely egy komolyabb autó árával vetekszik. Csakhogy a hőszivattyús gépeknek nincs másodpiaca! Nem lehet őket eladni, ha megunjuk. A beruházás tehát hosszútávra szól, ezért érdemes rászánni az időt, és releváns információkat összeszedni a hőszivattyúkról. A hőszivattyúkra vonatkozó ErP direktíváknak köszönhetően jól összehasonlíthatóvá válnak a készülékek. Egyrészt a kondenzációs gázkazánok a hőszivattyúkkal, valamint a hőszivattyúk egymással. Ha górcső alá vesszük a hatásfokadatokat,jól látható, hogy az újabb számítási módszereknek köszönhetően a gázkészülékek hatásfoka 100 százalék körül adódik, de nem mehet fölé. Míg egy jó hőszivattyú akár a 150-160 százalékos hatásfokot is elérheti. Azaz a használt energia harmada valahonnan a környezetből kerül be a rendszerbe mint többletenergia.
Mi mennyi?
A gyártók a hőszivattyúk hatékonyságát az úgynevezett COP-értékkel jellemzik. Csakhogy ez az adat önmagában csak félrevezetésre jó, mert semmit nem mond a fogyasztásról, zajról stb. De a becsült adatok sem árulnak el semmit, ha például becsülünk egy 3,9-4,2 COP-értéket, és ezt felszorozzuk egy évben a fűtési órák számával, akkor sem kapunk semmit. Ennél szofisztikáltabb módszerek is léteznek! Egy családi ház szerkezete, minősége egyre jobb lesz, értelemszerűen hűtésre és fűtésre egyre kevesebb energiát kell majd befektetni. Relatíve egyre kisebb teljesítményekre lesz szükség. Viszont a melegvíz-használati szokások nem fognak megváltozni. Ezért lehetséges, hogy egy közel nulla energiaigényű, illetve egy passzív ház esetében a melegvíz előállítására fordított energia bőven meghaladja a ház fűtésére fordított energia mennyiségét. Gondoljunk bele, hogy egy kevésbé hőszigetelt ház esetén ugyanannak a készüléknek, amely HMV előállítására is képes, jobb lesz a hatásfoka, mintha passzív házban használnánk. Furcsán hangzik, de igaz, viszont jóval több energiát fog fogyasztani ugyanaz a berendezés a rosszabb paraméterekkel rendelkező épületben. Ez is azt bizonyítja, hogy felesleges tehát pusztán csak hatásfokadatokról beszélnünk, az energiafogyasztással kapcsolatos mérőszámok sokkal több információt hordoznak.
Kazánok és hőszivattyúk
A Construma nagy tapasztalata, hogy a legnagyobb kazángyártók már hőszivattyúkat is gyártanak. Ennek elsősorban az a legfőbb oka, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Ki kell építeni megfelelő szervizhátteret, szakembergárdát stb. Mivel van egyfajta lemaradás a nagy hőszivattyúgyártókhoz képest, jobban kell „hajtaniuk” ebben a szegmensben. Nem beszélve arról, hogy folyamatosan terjednek a pletykák a különböző időpontokról, amikor már csak hőszivattyúkat lehet beépíteni az új építésű lakásokban, és eltűnnek majd a gázkészülékek. Bár kevés ezeknek a mendemondáknak az alapja, minden eshetőségre fel kell készülni. Az EU területén bizonyos országokban vannak már erre tervek, kísérletek. Angliában, Philip Hammond tavaszi parlamenti beszámolójában vázolta fel a fosszilis tüzelőanyagok használatának megtiltását az új otthonok esetében, számolt be a BBC a brit pénzügyminiszter terveiről. Az új házak fűtését más módokon, többek között hőszivattyúval és szigorú hőszigetelési szabványok bevezetésével oldanák meg. A gázfűtés tilalma annak a tervnek a része, amellyel a pénzügyminiszter a globális felmelegedés miatti aggodalmakra akar választ adni. Év elején pedig egy brüsszeli politikus, Brian vad Mathiesen borzolta fela kedélyeket, aki azúj gázkazánok telepítésének 2030-tól történő betiltását javasolja.A javaslatot azzal indokolja, hogy így jelentős mértékben lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.A kutató szerint az Európai Unióban található háztartások 50-70 százalékának fűtését az olaj és gáz helyett, azoknál jóval olcsóbban lehetne megoldani távfűtéssel és egyéb fejlesztésekkel, például napkollektorok vagy termálvíz fokozott alkalmazásával. De hallhattunk híreket Belgiumból is, ahol már nem lehet az új építésű lakásokban gáztüzelésű berendezés fűtési célból.
A jövő képzeletbeli hőszivattyúvárosa 1. Energiaforrások 2. Családi házak, 4–20 kW 3. Társasházak, 20–50 kW 4. Irodai, hivatali épületek, 20 kW – 1 MW 5. Parkoló és pincék. A geotermikus hőszivattyú a hőt a földből a hőszivattyúra (fűtési mód) szállíthatja, vagy az épület hőjét a pincékbe vagy a parkolóhelyekre szállíthatja (hűtési mód). 6. Épületszerkezet hőcseréje. A hőszivattyúk építése a leghatékonyabb, ha a szerkezetet egyszerre kell melegíteni és hűlni, mivel mindkét szolgáltatást egy gép végezhet. 7. Ipari és kereskedelmi épületek, 100 kW – 1 MW 8. A hőszivattyú az utcai alagutakból, a metróból és a csatornarendszerből származó hulladékhőt is képes hasznosítani.
Nem kell megijedni a gázszerelőknek, a C-24-esek, a V4-es vízmelegítők még évtizedekig adnak munkát önmagukban is, de érdemes előrelátónak lenni, és nyomon követni az esetleges folyamatokat. A fent említett hírek, „hangos gondolatok” mind-mind jelzés értékűek a piacnak. Még a jobb módú nyugat-európai országokban is gondot jelentene, ha egy kondenzációs kazán felmondja a szolgálatot a szigorítások után. Ugyanis ki kellene építeni egy teljesen új infrastruktúrával egy merőben más fűtési rendszert, ami nem kis beruházás, és az ingatlanok értékét is jelentősen befolyásolhatják az ilyen jellegű döntések. A politikai tényezőket sem szabad semmibe vennünk, az orosz befolyás csökkentésére is alkalmas lehet a hőszivattyú. Ennek tipikus példája a Baltikum, Észtország, ahol kevesebb mint 5 millióan laknak, de a hőszivattyúk piaca tízszer nagyobb, mint Magyarországon. Az orosz befolyás fóbiája kellő hatást gyakorol a készülékeladásokra.
Gáz van!
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy hazánkban a gázhálózat kiépítettsége szinte 100 százalékos. A ’60-as, ’70-es években kezdődött el a folyamat, és ez idáig horribilis pénzösszegeket emésztett fel. Ennek fényében a hőszivattyúnak nálunk lehetetlen „legyőzni” a gázkazánokat. Nem észszerű tehát egy 5 éves, jól működő gázkazánt hőszivattyúra cserélni, mert soha nem térül meg az ára. A legjobb rendszerek a hibridek, amikor gázkazán is működik, hőszivattyúval kombinálva. Ezek a rendszerek nagy méretekben a legolcsóbbak. A gyakorlatból vett példa: egy társasházban 5 kazán dolgozik kaszkád rendszerben, ahol az egyiken már a meghibásodás előjelei mutatkoznak. Nem kell lecserélni, a helyén maradhat, viszont kap egy kis teljesítményű hőszivattyús rendszert, amely viszonylag nagy energiát termel a teljes fűtési hálózat részére. Ha újabb kazán hibásodik meg, szükség esetén újabb hőszivattyú állítható szolgálatba és így tovább. Számítások alapján belátható, hogy az első hőszivattyú megtérülési ideje 1-2 éven belül volt, egy következő hőszivattyú „hadrendbe” állítása is 10 év alatt megtérülő folyamat. Innen nézve is látható, hogy hőszivattyúk esetében a megtérülést meghatározni nem is olyan egyszerű. Gondoljunk bele, hogy a Bükk-fennsík közepén egy vadászházban, ahol csak villany van, ott a gázhoz képest azonnal megtérül a hőszivattyús beruházás. Ugyanis a gázhálózat kiépítésének költsége erre a területre igen tetemes lenne. Megtérülésnél nem években, hanem üzemórákban kellene számítanunk, mert az jobban fedné a valóságot. Ha megvásárol valaki egy hőszivattyút, és nem üzemeli be, akkor soha nem térül meg a beruházás, de egy szállodában, ahol meleg vizet is készítenek, ott hamar megtérülhet a berendezés ára.
