VGF szaklap

A levegő-víz hőszivattyúk üzemi tapasztalatai Ausztriában

2019. március 4. | Chiovini György |  74 | |

A levegő-víz hőszivattyúk üzemi tapasztalatai Ausztriában

Ausztriában, ezen belül Vorarlberg tartományban növekvő számban építenek be mind az új lakóépületekbe, mind lakásfelújítás során levegő-víz hőszivattyúkat. A tartományi kormányzat megbízta a dornbirni székhelyű Energieinstitut Vorarlberget egy tanulmány elkészítésével. A feladatuk családi házakba beépített levegős hőszivattyúk gazdaságosságának értékelése volt. Mérték és rögzítették a berendezések műszaki-gazdasági jellemzőit, hogy ezekből meghatározzák a gazdaságosság legfőbb mutatószámát, az éves munkaszámot, SCOP-értéket. (Az eredeti dokumentumban JAZ, azaz Jahresarbeitszahl.)

Az osztrák vizsgálatban tíz helyszínt, tíz hőszivattyút választottak ki. A választás úgy történt, hogy lehetőleg minél többféle alkalmazást felmérhessenek. A következő változatok fordultak elő:

  • csak fűtési célú felhasználás – fűtés és HMV,
  • monovalens üzemmód – bivalens üzemmód,
  • rásegítés napkollektorral – rásegítés tüzelőberendezéssel,
  • monoblokk kivitel – osztott kivitel,
  • fix teljesítmény – szabályozott teljesítmény,
  • szellőzés hővisszanyeréssel – szellőzés hővisszanyerés nélkül.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Kiegészítő észrevétel

A vizsgálatban az értékelés a hőszivattyús hőtermelés gazdaságosságára összpontosult. Ez önmagában helyes szempont. De bármilyen eszközzel is oldjuk meg az épület hőellátását, végső soron ennek költsége, ezen belül is üzemeltetési költsége az, amit fedezni kell. A költség pedig függ a hőigényt meghatározó épületjellemzőktől. A termikus burok jóságától függően a hőigény, és ezen keresztül a hőtermelés költsége akár egy nagyságrenddel is eltérhet. Más szóval egészen más a jelentősége a hőszivattyú gazdaságosságának egy nagyon kis hőveszteségű, illetve egy rosszul hőszigetelt épületben. Továbbá a transzmissziós veszteségek mellett ma már sokat számít a szellőzéssel járó hőveszteség. Ha az épületben hővisszanyerős szellőzés működik, akkor a hőszivattyú okozta költség még tovább csökkenhet.