Elektromos fűtőkábel: mire jó és mire nem?
2019/11. lapszám | Lantos Tivadar | 1998 |
Figylem! Ez a cikk 7 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A fűtőkábeleket elsősorban a kültéri felhasználásuk miatt ismerhetjük, a hó- és fagymentesítésben betöltött szerepük miatt. Csővezetékekre helyezve, kocsibeállók járdái alá jó szolgálatot nyújtottak és nyújtanak mind a mai napig. Beltéri fűtés megoldásaként, padlófűtésként is egyre nagyobb szerephez jutnak a fűtőkábelek.
Egyre gyakoribb, hogy egy villanyszerelő olyan feladattal találkozik, ahol beltéri fűtőkábeleket kell szerelnie. Sokáig a magas energiaárakat emlegették az elektromos fűtés ellenében, ám mára az energiahatékony építkezés olyannyira előtérbe került, hogy jelentősen kisebb teljesítmény is elegendő az ingatlanok fűtésének megoldásához. Sőt, olyan helyeken is építenek ma már komfortos kialakítású lakásokat, ahol nincs mód gázszolgáltatásra, így alternatív megoldásokban kell gondolkodni. Ezzel el is érkeztünk a leglényegesebb ponthoz: egy helyiségfűtési feladat megoldásakor minden esetben a beépítendő teljesítmény meghatározásával kell kezdeni a munkát, ehhez hőveszteségre irányuló számításokat kell elvégezni, elvégeztetni. A hőveszteség nagyban függ a klimatikus viszonyoktól és az épület szigeteltségi fokától, annak állapotától, illetve, hogy új építésről vagy felújításról beszélünk – ugyanis mindkét esetben gondolkozhatunk elektromos padlófűtésben.
A hőveszteség pontos meghatározása után ki kell számítani a fűtendő felület nagyságát (m2). Ahhoz hogy a fűtés megfelelően gyors és hatékony legyen, a kalkulált hőveszteséget 20-30%-kal meg kell emelni, és az így kapott teljesítményigényt kell beépítenünk – esetünkben fűtőkábellel. Egy új, jól szigetelt épület átlagos hővesztesége 40-60 W/m2, a példa kedvéért vegyünk egy 100 m2-es ház 5000 W-os hőigényét, amelyet elektromos fűtőkábelekkel pótolunk. A beépítendő teljesítmény meghatározása után ki kell választani a kívánt teljesítményértékhez legközelebb lévő kábelt. Alapvetően kéttípusú fűtőkábelben gondolkozhatunk: állandó és önszabályzó rendszerben.
A cikk még 10 666 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
Elektromos fűtésFelületfűtésFűtési rendszer
