FűtéstechnikaTanulságos történetek

Fűtéskorszerűsítés – ahogyan nem szabad

2019/9. lapszám | Homor Miklós |  4391 |

Figylem! Ez a cikk 5 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Hőcserélős leválasztásnál is ügyelni kell a szekunder körben lévő víz állapotára. Meglévő vizes fűtési rendszerek esetében a kazáncsere mindig gondos körültekintést, szakszerű méretezést, tervezést igénylő művelet. A vízkövesedés okozta problémák elkerülése érdekében sok esetben hőcserélővel választják el a régi rendszert az új kazántól. Ez a legtöbbször felesleges megoldás (pl. az egyik kazánmárkánál), sőt arra is van példa, hogy a hőcserélős leválasztás mellett is tönkremegy az új tüzelőberendezés. Az alábbiakban egy ilyen balsikerű kazáncsere története következik.

Egy Pest megyei kertészetben történt az eset. A fűtést a 2,7 MW-os rendszerben nagy vízterű, blokkégős acélkazánok biztosították. A fűtési rendszerben extrém mennyiségű, 380 ezer liter fűtővíz volt. A rendszer része volt 3 db 100 ezer literes puffertartály is. Beépítésük oka az volt, hogy amikor elbújt a nap, és az üvegházakat szinte azonnal nagyobb hőleadással kellett volna fűteni, a régi, nagy vízterű, és ezért lomha kazánok nem tudtak perceken belül reagálni. Így aztán pazarló módon inkább 50-60 °C-on tartottak a puffertartályok közül legalább kettőt, olykor mindhármat. Amikor a nap elbújt, ezekből keringtették ki a hőt. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy rengeteg kertészet rendelkezik rossz fűtési rendszerrel.) Mivel az extrém mennyiségű fűtővíz már réges-régen kilágyult, egészen jó volt a minősége. Csakhogy a körülbelül 25 éves kazánok véglegesen tönkrementek, mert nagyon sok helyen kilyukadtak már.

---