VGF szaklap

Illatok a gépészetben

2019. szeptember 6. | Lantos Tivadar |  28 | |

Illatok a gépészetben

Egy igazán komfortos lakással, épülettel akkor lehetünk elégedettek, ha nem érezni benne semmilyen kellemetlen szagot. Számos pszichológiai kutatás igazolja, hogy erős összefüggés van a kellemes illatok és a pozitív vásárlói élmények között. Emellett a bűz bizony megkeserítheti a lakók, helyiséghasználók életét. Elsősorban a fürdőszobában, konyhákban találkozhatunk kellemetlen szagokkal.

Azt gondolnánk, hogy a látás és a hallás mögött a szaglás egyáltalán nem fontos az életünkben. Pedig a szaglás elvesztése befolyásolja az ember közérzetét, személyes biztonságát. A szaglóhám az orrüreg, orrsövény felső részén, és a felső orrkagylón kb. 1,5-2,5 cm2 területen helyezkedik el, mely megközelíthetően 6-10 millió szaglósejtet tartalmaz. A szaglósejtek támasztósejtekkel vannak körülvéve, amelyek megteremtik a megfelelő kémiai környezetet az elektromos ingerület vezetéséhez. A szaglóhám az egyedüli a szervezetben, ahol az idegszövet közvetlenül érintkezik a környezetünkkel. Emiatt nem meglepő, hogy ezek a neuronok számos inzultus áldozataivá válnak: pl. vírusok, különböző vegyi anyagok, gázok, környezeti szennyező anyagok, nikotin, gyógyszerek vagy akár tiltott szerek, mint a kokain. Felnőttkorban a sérült vagy megsemmisült szaglósejtek utánpótlása, újraképződése általános jelenség, mely egész életen át tart, de nem egyenlő mértékű a sejtek elhalásával. A szaganyag-molekula a megfelelő specifikus receptorokhoz kapcsolódva elektromos kisülést okoz, ami végigfut az idegsejt axonján, és végül a szagok az elsődleges és a másodlagos szaglókéregben tudatosulnak.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés