Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Vascsövek és fittingek

2020/4. lapszám | Sircz János |  260 |

Vascsövek és fittingek

A vascsövek (acélcsövek) különböző fajtáit az épületgépészetben elődeink is széles körben alkalmazták elődeink különböző célokra. Ebben a kis cikkben elsősorban a múzeumunk tulajdonát képező régi, míves, menetes idomdarabokat (fittingeket, menetes cső összekötő elemeket) kívánjuk bemutatni. Egyben csodálattal adózunk őseinknek, hogy milyen sok speciális, egyben esztétikus kötőelemet gyártottak. Ezzel elősegítették, gyorsították a szerelést és szebbé tették a különböző célú csőhálózatokat.

A hosszvarratos csövek alapanyaga olyan hengerelt lemezszalag, melynek szélességét a csőátmérő kerületének méretére szabják, görgők között hajlítják köralakra, majd hegesztéssel egyesítik (Harmatta csőgyártás). A varratnélküli csövek alapanyaga kör, hatszög, vagy nyolcszög keresztmetszetű tuskó, melynek lyukasztását ferde hengersoron, a nyújtását pedig Pilger-hengersoron végzik (Mannesmannn-féle csőgyártás, melyet a Mannesmann fivérek dolgoztak ki 1885-ben).

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Múzeum