Csarnokfűtés sötétsugárzókkal
2020/12. lapszám | Lantos Tivadar | 180 |
A sötétsugárzós fűtési rendszereket alacsonyabb teljesítményre lehet méretezni, mint a hagyományos konvekciós fűtést vagy a légfűtést, így elsősorban az ipari csarnokok, sportlétesítmények melegítésére használhatók gazdaságosabban.
Az infrasugárzós fűtéseket 30-35 éve kezdték jelenlegi formájában alkalmazni, de rohamos elterjedésük az utóbbi évtizedben gyorsult fel. Ez köszönhető annak, hogy a nagy belmagasságú ipari csarnokoknál gázüzemű infrasugárzós fűtés alkalmazásával akár 30-50%-os energiamegtakarítás is elérhető.
A hőérzet viszonylagos
A szubjektív hőérzetet több tényező együttes hatása befolyásolja, többek között a környező felületek hősugárzása is. A hősugárzási viszonyok jelentősége fűtés szempontjából nyilvánvaló az emberi test hőleadásának vizsgálatakor, ugyanis a fűtés ezt a hőleadást hivatott pótolni, ill. komfort esetén egyensúlyban kell, hogy tartsa az ember hőháztartását. Az emberi test hőleadásának főbb módjai a konvekció, a kondukció, a sugárzás és a párolgás. A három hőleadási mód aránya fűtött térben, normál körülmények között, Rubner tétele alapján: sugárzás 40-45%, konvekció 30-35%, párolgás 20-25%. Látható, hogy a legjelentősebb tényező a sugárzással történő hőleadás.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
