Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Rezsióradíj

Mégis mire jó ez?

2020/12. lapszám | Erdősi Csaba |  319 |

Rezsióradíj

Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ajánlására minden év derekán közzéteszik az építőipari minimális rezsióradíjakat. De számít ez bármit is mondjuk egy kisadózó magánvállalkozóként dolgozó klímaszerelőnek? Aligha. Társas vállalkozások tulajdonosai számára azonban hasznos mankó lehet, ha tudják, egy munkaórára vetítve mennyi bevételre kell szert tenniük, Hogy ki tudják fizetni az alkalmazottaik számára törvényben előírt bérminimumot.

Az építőipari rezsióradíj fogalmával 2008-ban ismerkedhettek meg az ágazat hazai szereplői. Az év szeptember elsejétől egy kormányrendelet értelmében a vállalkozások nem adhatnak úgy árajánlatot egy munka elvégzésére, hogy eleve azzal kalkulálnak, nem fogják befizetni a közterheket, így aztán olcsók tudnak lenni. A minimális rezsióradíj számítási alapja az építőipari ágazati kollektív szerződésbe foglalt minimális szakmunkás alapbér – ez 2008-ban 85 ezer (!) forint volt – kiegészítve annak a közterheivel. A minimális szakmunkás alapbért azonban növelni kell az egyéb személyi jellegű és ellátási költségekkel, valamint az irányítási és ügyviteli költségekkel. Ugyanakkor a rezsióradíj nem tartalmazhatja a közvetlen anyag-, fuvar- gép-, és tervezési-, valamint hatósági költségeket. Így jön ki végül a minimális rezsióradíj összege.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés