HKLKlímatechnikaSzakmatörténet
Klímaberendezések fejlődéstörténete
2020/1-2. lapszám | Csizmazia Gábor | 8277 |
Ma már szinte természetesnek vesszük a klímaberendezések használatát nemcsak a közösségi terekben – áruházak, mozik, gyárak, irodák –, de odahaza, az egyéni és közösségi közlekedési eszközökben is. Pedig a múlt század hetvenes éveiben még csak elvétve találkozhattunk klimatizált terekkel. Cikkünkben a légkondicionálás hazai történetét tekintjük át.
Az 1970-es években jelent meg hazánkban intenzívebben a légkondicionálás iránti igény – elsősorban az irodai és a szállodai szektorban. Az irodákban jellemzően folyadékhűtő – fan coil-rendszerek jelentek meg, a szállodákban pedig ezek mellett úgynevezett DX-es, közvetlen elpárolgású, légcsatornázott rendszereket is telepítettek.
A nagyszámítógép-központok (R-10, R-20, R-40) megjelenésével rögtön megjelent az igény ezek légkondicionálására is, hiszen ezen „ősgépek” iszonyú mennyiségű hőt termeltek, azzal együtt, hogy kapacitásuk és sebességük nem vette fel a versenyt egy modern notebookéval. A számítógépközpontokat a régi hűtőgépgyári KS-8, KS-20 és KS-40 es klímaszekrényekkel légkondicionálták. A géptermek álpadlóval voltak ellátva, ahová befújták a kezelt levegőt, az elszívás fentről történt. A KS-8-as, mint neve is mutatja, körülbelül 8 kilowatt hűtőteljesítménnyel rendelkezett. Félhermetikus, alternáló dugattyús kompresszorral volt szerelve, R-12 hűtőközeggel működött. Létezett mind víz-, mind léghűtéses kivitelben is. A léghűtéses kivitel elérhető volt mind beépített, mind távtelepített kondenzátoros kivitelben is. A befúvás történhetett közvetlenül a kezelt térbe, illetve légcsatornarendszeren keresztül is.
Természetesen fűtésre is alkalmas volt meleg vizes kalorifer, illetve villamos fűtőbetét segítségével. Méretei, tömege és zajszintje hűen tükrözte az akkori kor technikáját, de ezek a berendezések jól működtek, évtizedeken keresztül használták őket, köszönhetően az elnyűhetetlen MK-18,2-es kompresszoroknak. A befúvó ventilátorok még ékszíjhajtásos radiálventilátorok voltak, jelentős karbantartási igényeltek. A hőcserélők hazai gyártású, relatíve nagy lamellaosztású hőcserélők voltak, ebből adódtak a viszonylag nagy fizikai méretek.
A cikk még 21 221 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
