A légtechnikában dolgozók számára jól ismert az EN 779 szabvány, évtizedeken keresztül használta a szakma. A „G4” és „F7” és a többi általánosan használt szűrőosztály megnevezés és definíció szintén e szabvány része volt. E szabvány évtizedekig volt érvényben, utolsó frissítése 2012-ben történt. Hosszabb átmeneti idő után, 2018 júniusától új szabvány lépett életbe, ennek neve MSZ EN ISO 16890:2017
Az ISO 16890 sokkal kevesebb szűrőosztályt különböztet meg, a szűrőosztályok megnevezése inkább „egészség-központú”, igazodik a finompor szemcsék méretkategóriáihoz, az alábbiak szerint:
ISO ePM1 osztályú szűrők – az 1 µm-nél kisebb részecskéket képes legalább 50%-ban megszűrni
ISO ePM2,5 osztályú szűrők – a 2,5 µm-nél kisebb részecskéket képes legalább 50%-ban megszűrni
ISO ePM10 osztályú szűrők – a 10 µm-nél kisebb részecskéket képes legalább 50%-ban megszűrni
A PM10 osztály feltételeit sem teljesítő szűrők a durva (angolul „coarse”) kategóriába sorolandók. Az „e” szócska az angol „efficiency”, magyarul hatékonyság szóra utal.
Finompor-részecskék – miért ennyire fontos?
A WHO globális, és az EEA európai kutatásai szerint a légszennyezettségből adódó egészségkárosodás globális probléma, a magas szállópor-tartalom a felső légutakat, a tüdőt, a keringési rendszert, a szívet és a húgyúti rendszert támadja, jellemzően rákos megbetegedések formájában. Különösen veszélyesek az ultrafinom (PM1) részecskék, mert ezek a tüdőhólyagocskákon keresztül egyenesen a véráramba jutnak. Sokszor ezek a részecskék súlyosan rákkeltő anyagokból állnak össze. A szállóporok egészségromboló hatása intenzíven kutatott téma, rengeteg szakirodalom áll rendelkezésre, ezek végkövetkeztetése egybehangzó: a rossz levegőminőség jelenleg az egészséget veszélyeztető legnagyobb probléma, különösen a városi környezetben.
A külső levegő szennyeződéseitől otthon sem vagyunk védve (ablakot muszáj nyitni), ráadásul a „lezárt” otthon a beltérben keletkező szennyezők feldúsulásától is terhelt. A gépi (ventilátoros) szellőzés a lakásban elromlott levegőt a külső levegőre cseréli, eközben – a műszaki megoldástól függően- szűri azt. A rossz belső levegő így a kültérbe vezetődik, helyére szűrt, friss levegő áramlik. Mivel a szűrők nyomásesése nagy, a hatékony szűrés a két ventilátoros (befúvás és elszívás), hátrahajló lapátozású centrifugális rendszerekkel oldható meg.
Szűrők a komfortszellőzésben
A hővisszanyerős szellőztetőgépeket két szűrővel látják el a gyártók, a frisslevegő-ventilátor előtt egy finomabb szűrő (ePM1>50%) szűri a bejuttatott friss levegőt, a hőcserélőt pedig egy durva szűrő védi a lakásból érkező szennyeződésektől. Ezek a szűrők általában papírszűrők, kétszer porszívózhatók vagy kifújhatók, utána cserére szorulnak.
A gépben található szűrők mellé beépíthetők nagyobb felületű, más osztályú szűrők is a befúvottlevegő-ágba. A szűrőt szűrőház fogadja. Fűtési időszakban behelyezhető aktívszenes szűrő is, amely képes a kintről érkező szagok (pl. füstszag) semlegesítésére. Az aktívszénmolekulák magukhoz kötik a szagmolekulákat, így a friss levegő szagmentes lesz. Az aktív szén egy idő után már nem tud több molekulát megkötni, így hatása csökkenni kezd, majd megszűnik. Az aktív szén nem alkalmas szilárd részecskék, pollenek megszűrésére.
Az aktívszenes szűrők a rossz illatoktól is megtisztítják a levegőt. A szűrők jól hozzáférhető helyre kerülnek, cseréjük egyszerű.
A szűrőházba a fűtési időszakon kívül pollenszűrő helyezhető, ezzel a gépbe helyezett ePM1 finomszűrő durvábbra cserélhető, a szűrőház szűrője jelentősen nagyobbra választható, így a szűrőcserével járó éves költség jelentősen csökkenthető. Ha egészségügyileg indokolt, akár ePM1>90% szűrő is használható, ez képes az 1 µm-nél kisebb részecskék 90%-át szűrni.
Nyomásesés
Az ilyen finom szűrők nyomásesése jelentős, a hővisszanyerős szellőztető kiválasztásánál erre figyelni kell. A jelentős nyomásesés miatt nagyobb szűrőházat javasoljuk. Ha a befúvó ventilátor nem alkalmas nagy nyomáskülönbség legyőzésére, a beépített szűrő miatt a kellő légcsere nem biztosítható a lakótérben. Az olcsó árkategóriában kaphatók olyan szellőztetőgépek, amelyek egy tér szellőzését hivatottak kiszolgálni, ventilátoruk a normál légszállítási tartományban mindössze 50-60 Pa nyomáskülönbség legyőzésére képes. Könnyen belátható, hogy ilyen gépekhez lehetetlen hatásos szűrőt illeszteni.
Egyéb higiéniai kérdések
Cikkem kizárólag a finom por szűrésével foglalkozik, de a lakóterek levegőminősége ennél jóval szerteágazóbb téma. A nyugat-európai előírások szerint például a teljes szellőztető rendszernek tisztíthatónak kell lennie. Ilyen kritériumokat is figyelembe véve (és általában is) a magyarországi komfort szellőzés műszaki szabályozása (és ennek következtében a tervezési és szerelési kultúra) sajnos jelentős lemaradásban van, még az építőipar más szegmenseihez képest is.
