Többlakásos épületek szellőztetési megoldásai és tűzvédelme
2020/11. lapszám | Kovács István | 1005 |
Figylem! Ez a cikk 5 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Már a 100 évvel ezelőtt épített többlakásos épületeknél is gondoltak a szellőztetésre, légudvarokkal, és a cserépkályhák kéményjáratai mellett külön szellőző kürtők építésével. Később a panelházak idején a mellékcsatornás közös szellőztető strang volt az elfogadott szellőztetési megoldás, amelyen egy tetőventilátor mozgatta a levegőt. Az új építésű többlakásos épületeknél túlnyomórészt a lakásokba telepített egyedi kisventilátorok végzik a szellőzést közös felszállóra kötve. Az igazán magas minőségű épületek lakás- vagy házközponti hővisszanyerős szellőztetést alkalmaznak.
A „klasszikus”, főként panelekben alkalmazott szívott felszálló vezetékes rendszerű szellőztetések tagadhatatlan előnye az egyszerűség, de ezért számos hátránnyal is jár. Ilyen például, hogy a szívott felszállós rendszerekben a ventilátornak mindig üzemelnie kell. Ha megáll, a lakások egymásba szellőzhetnek. Mivel a tetőn – egy lakás igényéhez képest – nagyobb teljesítményű ventilátor működik, annak zaja a felsőbb szinteken zavaró lehet. Amíg egy kisventilátoros rendszernél általában nincs teljes egyidejűség, addig a szívott rendszernél mindig 100%, így a légsebesség is folyton a tervezett maximumon van.
Magasabb épületeknél a beszabályozáshoz már segéd fojtóelemek is kellhetnek, mivel egy sima légszelep szabályozási tartománya adott esetben kevés, ez pedig további zajforrást eredményez. Ezenfelül, ha bármelyik lakásban elállítják a beszabályozott légszelepet, az a többi lakást károsan érinti. Ha fent valaki kitekeri légszelepét és ezzel megnöveli az elszívását, az alsóbb szintekre már nem fog jutni, így a különböző huzathatások miatt akár üzemelő tetőventilátor mellett is egymásba szellőzhetnek a lakások. Ha valaki elzárja légszelepét, az a többi lakás légcseréjét fogja feleslegesen növelni.
A fentiek miatt az ilyen rendszerek nem tudják követni a lakások eltérő szellőzési igényeit, így nem nevezhetők energiatakarékosnak.
A cikk még 7 314 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
