Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban most egy olyan szivattyút mutatunk be, amely gyakorlatilag egyidős a szivattyús melegvízfűtések elterjedésével. Vagyis a múlt század elején fejlesztették ki. Ez nem más, mint a Calor szivattyú.
A Calor típusú szivattyúkat kis teljesítményfelvétel és egyszerű felépítés jellemzi. A meghajtómotor peremes, tengelye benyúlik az öntöttvas szivattyúházba, erre ékelték fel a különleges kialakítású, bronzból készült járókereket, ami nem akadályozza az áramlást, ha a szivattyú áll. Ezt a gravitációs átáramlást segítették még a nagy átömlőnyílások. A szivattyú és a motor tehát egy egységet képez, ezért Monoblokk keringtető szivattyúként szerepel a katalógusban a Calor sorozat.
A Calor típusú szivattyúk metszetrajza és alkatrészjegyzéke
A Calor szivattyúval szállítható víz maximális hőmérséklete 80 °C, bár például a Szerelvényértékesítő Vállalat 1975-ben kiadott katalógusában az „egyfokozatú forróvíz szivattyúk” csoportjában szerepel, és alkalmazási területként max. 95 °C vízhőmérsékletet jelölnek meg.
További jellemzők:
Kis emelőmagasság (450-3700 v.o.mm) és nagy vízszállítás, max. 100 m³/h
Csendes, rezgésmentes üzem.
Karbantartást alig igényel.
A Calor szivattyúk négy méretben készültek: NA 50, 80, 100, 130, két fordulatszámú motorral: 960, illetve 1440/perc. A viszonylag alacsony fordulatszáma biztosította a hosszú élettartamot és a zajszegény üzemeltetést. Elsősorban központi fűtések, illetve melegvízrendszerek vizének keringtetésére ajánlották ezt a szivattyút. A beépítési példák jól mutatják, hogy a szivattyú a rendszer leürítése nélkül kiszerelhető. Bár muzeális tárgyról beszélünk, időtálló konstrukció, ma is gyártják.
