Az épületgépészetnek számos ága-boga van, nem ugyanúgy érzi magát adott piaci környezetben a gyártó és a kereskedő, vagy éppen a tervező és kivitelező. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy klímás vagy cserépkályhás, „vizes” vagy „gázos” stb. Az általános trendek hatása alól ugyanakkor egyik terület sem vonhatja ki magát. Amikor azt firtatjuk, mit hoz a jövő, érdemes nagyobb látószöggel szemlélődnünk, az egész építőipar felől.
Ilyenkor, az év végéhez közeledve nemcsak arról szoktunk számot adni, milyen évet zártunk, azt is megpróbáljuk megjósolni, milyen esztendő vár ránk, gépészekre 2024-ben. Az iparági szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetéseinkből az rajzoldóik ki, hogy 2023 nem volt szokványos év, ami annak tudható be, hogy 2022 viszont rendkívüli év volt. Rendkívüli volt abból a szempontból, hogy főként a rezsiszabályok változása miatt az épületgépészeti piac szinte felrobbant. Olyannyira nagy volt a roham, hogy számos jelzés érkezett a szerkesztőségünkhöz a szakmabeliektől és a megrendelői féltől egyaránt. Az egyik oldalról a lakosság a régóta halogatott beruházások azonnali megkezdésébe vágtak bele, pl. fűtéskorszerűsítésbe vagy kazáncserébe. A másik oldalról viszont a kivitelezők jelezték, hogy hogy olyan mennyiségű megkeresést kaptak, amivel lehetetlenség mit kezdeni. A szerelőknek a közeli ismerősök hirtelen felmerült igényei is kezelhetetlennek tűnnek, nemhogy az „átlagos” megbízók elképzelései, tervei. Egyszóval 2022 rendkívül magasra tette a mércét, avagy, amiként a közgazdászok mondják, a bázist, amihez képest viszonyíthatjuk az ideit. A bázishatás miatt sok éppen ezért most számos iparági vállalkozás vezetőjének, tulajdonosának lehet kesernyés a szája íze, mert azt látják, hogy a piacgazdaságban hajszolt növekedés nem valósult meg, vagy a növekedés mértéke elmaradt a várakozásaiktól. Itt felvethető persze, hogy 2023-at nem 2022-hőz, hanem 2021-hez kell mérni, s az ahhoz való viszonyítás ad reális képet az idei évről, de ezt mondani könnyű, elfogadtatni – például a tulajdonosokkal, anyavállalattal stb. – már jóval nehezebb.
Jelentős visszaesést szenvedett el idén az építőipar, és jövőre további lejtmenetet várnak az ágazat kiemelt szereplői
Az épületgépészet egy ágazata az építőiparnak, mutatóik együtt mozognak. Úgy is mondhatjuk, hogy ha az építőipar az egész, az épületgépészet a rész. A kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy míg az építőiparról készülnek naprakész statisztikák és születnek előrejelzések is, az épületgépészetre ez nem igaz. Viszont az egészről következtethetünk a részre is. Ebből a szempontból sokatmondó az az adatsor, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett közzé nemrégiben. Eszerint 2023 első háromnegyed évében 10 808 lakást vettek használatba az országban, 21%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Budapesten 29%-os visszaesés történt, 3234 lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, a községekben 8,1%-kal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest. A lenagyobb visszaesést, 60 százaléknál is nagyobbat Észak-Magyarországon mérték. A vállalkozások által épített lakások száma 22, a természetes személyek által építtetetteké 16%-kal esett vissza 2022 I–III. negyedévéhez mérten.
2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43%-kal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.
Bizonyos építőanyagok gyártása leállt itthon, a vevőket készletről szolgálják ki
2024-es várakozások
Az ÉVOSZ Magyar Építőanyagkereskedelmi Tagozata szerint az építőanyag-kereskedelem mélypontja 2024-re várható. Felmérték a tagozat elnöksége által képviselt magyar tulajdonú vállalkozások véleményét a hazai építőanyag-kereskedelmi piac helyzetéről, mely nagyságrendileg a piac 40%-át tudhatja magáénak.
Juhász Attila, a Tagozat elnöke, az Újház Zrt. igazgatóságának az elnöke értékelve a hazai építőanyag-kereskedelem helyzetét, elmondta, hogy a piacot hajtó motorok lefulladtak. Az építési beruházási célú közbeszerzések értéke egy év alatt majdnem negyedére, 2250-ről 620 Mrd Ft-ra csökkent, a vállalati megrendelések alól a magas finanszírozási költségek húzták ki a talajt, és a magas kamatkörnyezet negatív hatással volt a lakosság lakáshitel-felvételi szándékára is. Ennek eredményeként az építőanyag értékesítés az Újház hálózatában az első 9 hónapban értékben 23 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. Az építőipari szektort a leszerződött és befejezés előtt álló munkák kivitelezése tartotta talpon.
A nagy állami beruházások szüneteltetése vagy leállítása a legrosszabbkor jött az ágazatnak
Azért bizonyos tendenciák folytatódására számítani kell
Árcsökkenést hozott a pangás
Az országos lefedettségű Újház hálózatban a szerkezetépítési anyagok értékesítése szeptemberben 45 százalékos, a tetőfedő anyagoké 37 százalékos csökkenést mutatott a megelőző év azonos időszakához képest. Mindent elárul a helyzet komolyságáról, hogy Magyarországon minden jelentősebb kerámia falazóelem gyártó leállította az üzemeit, és kizárólag készletről értékesít. Az áthúzódó hatások 2024-re tolják az építőipari kibocsátás mélypontját, noha a kereslet csökkenése már most meglátszik az árakon. A teljes termékportfóliót tekintve a szeptemberi árak már 2 százalékos csökkenést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest, de például a betonacél ára egyharmadával, a habosított szigetelőanyagoké egynegyedével csökkent egy év alatt.
Az ÉVOSZ Tagozata szerint árcsökkenésre számítva az építésekkel, felújításokkal kivárni most már nem érdemes, a következő hónapokban az inflációval arányosan emelkedhetnek az árak, de az energia, valamint az üzemanyag árának esetleges növekedése ennél gyorsabb áremelést is okozhat. Emellett mostanában kivitelezői kapacitást is könnyebben talál az ember.
A fordulatot – főképp az arányosan legnagyobb visszaesést produkáló lakossági megrendelők körében – a CSOK pluszon túl egy jól irányzott otthonfelújítási támogatási konstrukció gyorsíthatja, ami nagy erővel hozhatja felszínre a bizonytalanságok miatt halasztott lakossági beruházásokat.
Az épületenergetikai követelményrendszer megváltozása kedvező az épületgépészet számára
Eddig tartott a korábbi lendület
„Zömében a felújítások és az előző évben megkezdett munkák hajtották az idei évet, ám ez a hatás kifulladóban van, a megkezdett építkezések száma az elmúlt hónapokban folyamatos csökkenést mutat. A 2023-as év egészét jellemezni lehet a sok vadász – kevés fóka mondással” – hangsúlyozta Parragh Roland, a Duna Hungária Zrt. cégvezetője. Több fronton is kihívással szembesültek az építőanyag kereskedők 2023-ban, így
kereslet erős csökkenése,
nagy árharc,
bizonytalan makrogazdasági helyzet a hitelkamatok és támogatások tekintetében,
a magas betéti kamatok, és további építőanyagár-esés prognosztizálása miatti spekuláció, elhalasztott piaci beruházások,
állami beruházások visszaesése,
infláció, emelkedő működési költségek.
Az építőanyag-kereskedők 2023-ban valószínűsíthetően mintegy 20-30%-os forgalomvisszaesést fognak realizálni az előző évhez képest és 2024-re sem számol az építőanyag kereskedői szakma érdemi javulással, sőt a stagnálás helyett akár további 10-15%-os csökkenés is elképzelhető.
A csökkenő infláció és a csökkenő kamatok bizonyosan segítik majd a lakáshitelezés újbóli beindulását, de a kormányzati élénkítés elkerülhetetlen.
Az építőanyag-kereskedő szakmának a jelenleg meglévő kihívásokon túl újakkal kell 2024-ben szembenézni. Ezen családi vagy középvállalkozásoknak át kell tekinteniük, vagy akár újra kell gondolniuk a saját működésüket és a piaci jelenlétüket. A folyamataik hatékonyságát növelni kell, a meglévő, biztos ügyfeleikkel való kapcsolataikat szorosabbra kell fűzniük.
Az idei évet az Alföld Tüzépnél is a kiszámíthatatlanság jellemezte. Az állami munkák elodázása, a felújítási csomagok elmaradása, és a rossz pénzügyi környezet sem tett jót az árbevételnek – emelte ki Vitális Attila, az Alföld Tüzép Hálózat Kft. ügyvezetője. A magas kamatok is visszafogták a keresletet, pedig az anyagárak sok termékkörben jelentősen visszaestek. Az előző évek nagy pozitív kiugrásai után gyakorlatilag szakadékba esett az építőanyag-értékesítés. A képet torzította az is, hogy minden idők legjobb félévét hasonlítottuk össze, minden idők egyik legrosszabb azonos időszakával.
A nagy mértékű visszaesést az egyes termékcsoportokra bontva nagy különbséget mutat. A nehéz építőanyagok esetében (tégla, cserép, térkő) lényegesen rosszabb a helyzet, míg a por termékek és a kiegészítő termékcsaládok az átlag alatt estek vissza, vagy épp nem is csökkenetek.
A vásárlások száma ugyan nem csökkent nagy mértékben, de a kosárérték számottevően visszaesett, vagyis a forgalom jelentős visszaesése mellet sem kellett kevesebbet dolgozni. 2024. évben, ha nem indulnak újra az építések, akkor az ehhez kapcsolódó egyéb anyagok forgalma tovább eshet.
„Bár épülnek új házak Magyarországon, drasztikusan csökkent az új lakások építésére kiadott engedélyek száma, az idei év jellemzője a tavaly megkezdett beruházások kifuttatása. 2023 I. félévében a KSH adatai szerint országszerte 7353 új lakás épült” – mondta Kis Sándor, a HUFBAU Csoport Kft. ügyvezető igazgatója. Az ÉVOSZ ezt azzal egészítette ki, hogy az új építési szerződések száma 2023. őszén 37%-kal alacsonyabb, a rendelésállomány szintén 30%-kal kisebb az előző évihez képest. A szabályozási környezet bizonytalansága, és a magas hitelkamatok sem javítják ezt a számot. A CSOK átalakítása hozhat ugyan pozitív elmozdulást, ám most inkább az eladatlan lakások értékesítésére, a felújítások befejezésére koncentrálódik a piaci hangsúly.
A szerkezetépítéssel kapcsolatos alapanyagok, például a tégla, a cserép volumene nagyjából kétharmadával csökkent idén a HUFBAU Csoportnál. A belsőépítészeti anyagok is alul teljesítenek most, a ragasztástechnika, a gipszkarton rendszerek 20-30%-os visszaesést produkáltak. A festékek nagyjából mínusz 10%-kal zárják az idei évet. A leggyorsabban megtérülő beruházásoknál, mint az energetikai felújítások is, visszaesés látható. Az árak ugyan a tavalyi évhez képest csökkentek, de ez a csökkenés elérte a mélypontot. A kereskedők is jól átgondolt támogató programért kiált. Lassan testet öltenek azok az állami támogatások is, amelyek az épületek energiahatékonyságát javítják. Most ezek kidolgozására, indulására vár a piac.
Az építőanyag-kereskedelmi piac eredményességének csökkenése mellett az árak mozgása nem várt gyorsasággal köszöntött be. A változás nagyon hirtelen jött, a fékezés óriási volt, ráadásul ezt az építőipari kibocsátás hullámzása terheli meg leginkább.
Hiányzik az állami megrendelés
Az elmúlt időszakban mind gyártói, mint kereskedői oldalról jelentős beruházások indultak. Az eddig elkészült beruházások mögül sok esetben eltűnt a felvevőképes kereslet, miközben a hitelfinanszírozást vagy az értékcsökkenést a beruházónak ugyanúgy fizetnie kell. Ráadásul szélsőséges helyzetben kellett dolgozni az elmúlt időszakban, háború miatt sérült gyártókapacitások, a COVID miatt megakadt ellátási lánc, vagy éppen az energiaválság okozott problémát. A gyártók azóta kapacitást építettek le, átmenetileg felfüggesztették a termelés egy részét vagy egészét, hiszen ilyen kereslet mellett nem éri meg gyártani. Az építőanyag-kereskedők ennek ellenére elkötelezettek fejlesztéseik mellett. Jelenleg a piacon az ésszerűsítések, strukturális átalakítások a jellemzőek.
Egész Európában hasonló problémákkal küzdenek. Az állam, mint a legfontosabb megrendelő, Európa-szerte csökkentette a beruházások mértékét. Ez Közép-Európában, ahol az állami megrendelések a teljes piac akár 60%-át is kitehetik, fokozottan érezhető.
A nyár elején megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat az ÉVOSZ építőanyag-gyártói tagozatával együttműködve egy, az ellátási láncban előremozdító szimbiózis megteremtésén dolgozik. Az építőipari kereskedelem volumenének növelése, fellendítése, a közmegítélés javítása és a reformálás is a fő célok között szerepel. A szektorban rengeteg hozzáadott érték van, ennek láthatóvá tételéhez pedig az kell, hogy a szaktanácsadás színvonala nőjön, a műszakilag kompetens kollégák pedig egy jól átlátható, egységes rendszerben dolgozhassanak. A kereskedő szerepe nem csak az eladás: ő kigyűjtéseket készít, javaslatokat ad, problémát kezel. Ehhez képesség- és teljesítményalapú tréningeket kell tartani az általános edukáció helyett. Aki az építőiparon belül lépést akar tartani, az innováció és digitalizáció felé fordul, akik nem lépnek a digitalizáció útjára, elvesztik a versenyelőnyüket. A vásárlók szavatossági igényeit könnyebb így kielégíteni, rendben lehet tartani a dokumentációs hátteret, növelhető a logisztikai hatékonyság. Modernizálhatók az ügyfélkiszolgáló segítő rendszerek is. Mindezek mellett nagyon fontos hangsúlyozni, hogy hosszú távú fejlődést csak egy kiszámíthatóbb és kiegyensúlyozottabb piac jelenthet.
Mi lehet a húzóerő?
Visszatérve az egésztől a részhez, vagyis az építőipartól az épületgépészethez, temetni azért még korai lenne az ágazatot. Mert igaz ugyan, hogy kevesebb építkezés várható, mint korábban, de azok műszaki, gépészeti tartalma is magasabb, mint a megelőző években. Ez pedig több feladatot ad a gépész tervezőknek, nagyibb forgalmat a kereskedelemnek és több munkát a kivitelezőknek. Ne feledjük, az épületenergetikai rendeleteket illetően lényegi változásokra került sor, és 2023 novemberétől kezdve, amely jelentősen érint a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást egyaránt. Az új számítási módszer eltér a jól megszokott TNM rendeletétől. Az altalános követelmények a hőátbocsátási tényező követelményértékeire, a nyári hővédelemre vonatkozó követelményre és az épülettechnikai rendszerre vonatkozó előírásokra vonatkoznak. Utóbbi esetében a legfontosabb talán az a kitétel, hogy „Épülettechnikai rendszer telepítésekor, jelentős mértékű felújítás esetén azok cseréjekor vagy korszerűsítésekor az épülettechnikai rendszer energiahatékonyságát felhasználási célok szerinti bontásban értékelni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint is. Az érintett felhasználási célhoz tartozó megváltoztatott részrendszereknek meg kell felelniük legalább a normál kategóriának, beépített világítás esetén a jó kategóriának.” Magyarán: nem használhatunk rossz hatékonyságú rendszereket. Ez mindenképpen az épületgépészet jelentőségét fogja növelni az építőiparon belül.
