Karbantartás

Ez már a hidrogénkorszak?

VGF&HKL szaklap

Gázellátás

Ez már a hidrogénkorszak?

2023/6. lapszám | Erdősi Csaba |  726 |

Ez már a hidrogénkorszak?

Kardoskút – az energiaszektorban járatosak számára alighanem az ott lévő földgáztároló létesítmény ugrik be elsőre a település nevét hallva. Mostantól egy másik gáz is beugorhat Kardoskút kapcsán, ugyanis ott nyílt meg Magyaroszág első olyan üzeme, amely vízbontással állít elő nagy üzemméret mellett hidrogént.

Többször foglalkoztunk már vele, hogy Európa az elektifikációval párhuzamosan elindult a hidrogéngazdaság irányába is. A Magyar Földgáztároló Zrt. e két irányt természetes módon kapcsolta össze az Aquamarinnak keresztelt projekt keretében. A 2021-ban indult beruházás lényege az volt, hogy létrehozzanak egy 2,5 megawatt kapacitású elekrolizáló, azaz vízbontó berendezést, amelynek révén hidrogént (egyelőre maximum óránként 400 köbméternyit) állítanak elő. A hidrogéntermelés olyankor folyik, amikor a jelentős mennyiségű naperőművi áramtermelés többletes, azaz nincs egyensúlyban a fogyasztással. A kardoskúti hidrogéngyár így két hasznot hajt egyidőben, részint segít a villamosenergia-rendszer szabályozásában, részint értékes alapanyagot állít elő – földgázzal keverve egyelőre csupán a saját gázüzemű berendezései működtetéséhez.

Ez még csak az első lépés

Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló Zrt. vezérigazgatója a portfolio.hu tudósítása szerint a májusban indult tesztüzemmel egybekapcsolt megnyitóünnepségen elmondta, hogy négy egyetemmel és egy kutatóintézettel együttműködve telepítették a 2,5 megawattos elektrolizálót, amelynek üzemeltetésében is tapasztalatokat szereztek, és folyamatban van egy szabadalmi bejegyzés az anyagvizsgálat terén.

A jelenlegi projekt a felszíni technológiákra vonatkozik, de tagjai egy másik, nemzetközi konzorciumnak, amely a hidrogén felszín alatti, porózus kőzetrétegekben való tárolási lehetőségeit vizsgálja. Emellett egy harmadik konzorcium tagjaként arra is pályáznak, hogy a tényleges tiszta hidrogén tárolórétegekbe való besajtolását és kitárolását kutathassák. Kriston Ákos reményét fejezte ki, hogy szeptembertől az Akvamarin Plusz keretében kísérletezhetnek a hidrogén villamosenergiává való visszaalakításával, folyadékba oltott tárolásával, valamint piacon értékesíthető eljárásokat dolgozhatnak ki.

Kazánok készen

Talán még a szakmai közönség előtt sem teljesen tiszta, de a jelenleg kapható kondenzációs gázkazánok mindegyik képes hidrogén fogadására, legfeljebb húsz százalék arányban a földgázhoz keverve. A Kardoskúton letárolt hidrogén így segítheti a hazai zöld átállást a fűtéstechnikában, emellett csökkenti az ország fölgázkitettségét is – persze egylőre nem igazán jelentős mértékben.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a hidrogén fűtési és melegvíz-készítési, egyszóval háztartási célú felhasználásával kapcsolatban komoly politikai és technológiai hátterű szándékok mutatkoznak. Egy brit energetikai- és közműszervezet (Energy and Utilites Alliance, EUA) érvelése szerint az Egyesült Királyság hatóságainak fontolóra kellene venniük, hogy 2035-ig 15 millió otthont szereljenek fel hidrogéngázüzemre alkalmas kazánnal. Az elképzelést a klímaváltozás kihívásairól novemberben rendezett nemzetközi konferencia (COP27) után hozták nyilvánosságra. Mike Foster, az EUA vezérigazgatója szerint a hidrogénüzemre kész kazánokat hivatalosan olyan technológiaként kell elismerni, amely segíthet az Egyesült Királyság szén-dioxid-csökkentési terveiben. Utóbbiak között szerepel, hogy a lakásállomány 2050-re nettó nulla kibocsátásúvá váljon. A tervek szerint a hidrogénkész kazánok fokozatos elterjedése megkönnyíti a végleges átállást.

Kardoskútról számokban és pár szóban

  • Kitárolási kapacitás: 2,9 Mm3/nap
  • Betárolási kapacitás: 2,4 Mm3/nap
  • Mobilgáz kapacitás: 280 Mm3

Kardoskút és Pusztaszőlős környékén 1960-ban találtak egy valamivel több, mint 1 milliárd köbméter kitermelhető földgázt tartalmazó mezőt. A kitermelés 1966-ban kezdődött meg. Miután a telep kiürült, 1978-ban kezdődött meg annak földgáztárolási céllal történő hasznosítása, akkor még csak 7 kúttal. 1980 és 1984 között a felszíni létesítmények és a betárolási kapacitás bővítésére került sor, mely számos új kút fúrásával járt.

A földgáz tárolására alkalmas homokkő telep átlagos mélysége 1000–1100 m. A kardoskúti tároló jelenleg 21 termelő kúttal és 8 megfigyelő kúttal üzemel. Jelenlegi mobilgáz kapacitása 280 millió köbméter, kitárolási kapacitása pedig napi 2,9 millió köbméter.

Címkép: tartályok töltöttségét szabályozó berendezés a kardoskúti hidrogénüzemben

földgázhidrogén