Tavaly év végén komoly karriert futott be a magyar sajtóban az a hír, hogy egy óbudai paneltömbben százezer forintos büntetést kaptak azok a lakók, akik klímaberendezésük kondenzvizét az utcára vezették ki. Bár az eset egy olyan lakó feljelentése nyomán indult, akit zavar az utcára csepegő víz, így egyedi esetnek számít, vagyis a többi kerületi házat nem érinti, érdemes áttekintenünk, milyen szabályok vonatkoznak a kültéri egységek elhelyezésére, és felvázoljuk, miért van különbség kondenzvíz és kondenzvíz között .
A legfontosabb jó hír, hogy klímaberendezés építményen vagy építményben engedély nélkül végezhető – alapesetben. Erről az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet rendelkezik. Nem számít ugyanakkor alapesetnek, ha a telepítés érinti az épület valamely tartószerkezeti elemét, amelyet emiatt meg kell változtatni, át kell alakítani, le kell cserélni, meg kell erősíteni stb.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet is foglalkozik a kültéri egységek elhelyezhetőségével. Az előírás szerint
„homlokzaton klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a működés hatása az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja, és az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért, és a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz”.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a települési önkormányzatok saját hatáskörükben, a településképvédelmi rendeletben felülírhatják a fentieket, és a társasház szervezeti-működési szabályzata is tartalmazhat megkötéseket a klímákkal kapcsolatban, így ezeket mindenképpen érdemes átlapozni, mielőtt valaki klímaberendezés felszerelésébe fog.
Ez egyértelműen tilos megoldás, jár érte a büntetés
Nem, ilyet sem szabad!
Óbudai előírások
Mivel cikkünk megírásának apropóját a bevezetőben említett óbudai eset adta, megnéztük a helyi településképvédelmi szabályozást. E szerint, ha olyan meglévő épültre szerelne valaki kültéri egységet, amelynek van erkélye, terasza vagy lodzsája, akkor kell telepíteni a berendezést, méghozzá rejtett vagy takart módon, az épület megjelenéséhez illeszkedve. A Duna vagy fűutak felé néző épülethomlokzaton egyáltalán nem helyezhető el klímaberendezés – a panelépületeket kivéve. És ami történetünk szempontjából a legfontosabb:
„kültéri klímaberendezés kifolyója az közterületre vagy szomszéd telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet”.
És akkor most mi legyen?
A fentiek alapján világos, hogy a helyi hatóságnak igaza van, a klíma kondenzvize nem folyhat az utcára. De ha már így van, hogyan szüntethetjük meg az előírások szerint nem megfelelő kialakítást? Az ügyben megkérdeztük Csizmazia Gábort, állandó szerzőnket és szakértőnket. Összefoglalva a válaszát: ez egy nehéz ügy. Tapasztalatai szerint valós probléma a panellakások ablakai alá szerelt kültérik kapcsán, hogy nincs hová elvezetni a kültériből kifolyó kondenzvizet. Ha a berendezés kellően magasan van, egy plusz faláttöréssel lehet visszavezetni a lakásba a csurgalékvizet. A külső fali strangos elvezetés nem jöhet szóba, mert ahhoz tönkre kellene tenni a külső szigetelést, és annak javítását senki nem vállalja a magas költségek miatt.
A beltéri egységben keletkező kondenzvíz legjobb helye a szennyvízcsatorna, esetleg az esőcsatorna – ilyen speciel panelépületeken nincs. A kivitelezés nem mindig problémamentes, de a beltréi egységben keletkező víz elvezetése vagy kezelése valamilyen módon mindig megoldható. A csatornaszag kizárására bűzzáró szifont alkalmazhatunk, amely akár falba is építhető, ahol pedig nem megoldható a víz gravitációs elfolyása, kompakt kondenzvíz-szivattyút építhetünk be.
Ez lenne az igazi megoldás, de egy panelépületen nem kivitelezhető
Különbség kondenzvíz és kondenzvíz között
Egy osztott rendszerű klímaberendezésben két helyen keletkehet kondenzvíz. Nyáron, vagyis hűtési üzemben a beltéri egységben fog lecsapódni a pára, télen, fűtési üzemben pedig a kültéri egységben. A fűtésre is használt klímáknál télen a kültéri egység ciklikus leolvasztásakor jelenik meg a csepptálcában az olvadékvíz, melyet ugyanúgy el kell vezetni az eszköztől. Ennek mennyisége párás időben elérheti az óránkénti 5-10 litert. A hideg miatt ez a folyadék akár perceken belül megfagyhat, emiatt kiegészítő fűtést kell felhasználni. A fűtőszál kerülhet a csepptálcába, az elvezető csőbe vagy mindkettőbe. Egyes esetekben az elvezető csövet fel sem szerelik a fagyásveszély miatt, ilyenkor a csepptálcában összegyűlő víz közvetlenül a berendezés alá folyik ki.
A fűtési üzemmód átka. Látott már valaki hasonlót panelház oldalán?
Lévén a lapunk szerkesztősége éppen Óbudán van, körbejártuk egy kicsit a Vörösvári út nagy panelépületeit. Azt tapasztaltuk, hogy a beltéri egységben keletkező kondenzvíz elvezetését a legtöbb lakásban megoldották belül, csupán néhány olyan kültéri találtunk, amely mellett ott fityegett a kondenzvizet a kültérbe vezető cső. Ezzel szemben egyetlen olyan berendezést sem találtunk, amelynek a kültérijére lenne szerelve valamilyen cső vagy egyéb megoldás a csepptálcára csöpögő víz elvezetésére. Kitartóan figyeltünk a február eleji fagyban, de egyikből sem csöpögött víz. Ami nem is csoda, hiszen épeszű ember nem használ fűtésre klímát egy amúgy távfűtéses épületben.
Ezen a képen kilenc kültérit számoltunk össze, és három szabálytalan kivezetést. Csepptálcás elvezetést egyet sem, de nem csöpögött egyik sem. Vagyis nem fűtöttek velük
Egy szerény vélemény
Úgy gondoljuk, hogy a különféle rendeletek a klímaberendezések kondenzvizének szabadba vezetésének tilalmáról nem fogalmaznak kellő körültekintéssel. A beltériben keletkező kondenzvíz esete tiszta sor, aki azt egy kilógatott csövön a járdára folyatja, jogosan kap büntetést, hiszen annak elvezetése a lakáson belül megoldható. Abszurd ugyanakkor, hogy a szinte kizárólag csak hűtési üzemben működő, panelépületekre szerelt kültéri egységek fűtési üzemben keletkező kondenzvizének elvezetését bárkitől is megköveteljék, pláne azoktól is, akik fűtésre soha nem használják a készüléküket. Márpedig, ha egy split klíma télen ki van kapcsolva, kondenzvíz sem csöpöghet belőle a járdára vagy a fal tövébe.
