Légkondi helyett festék?
Egy új, szuperreflexiós anyag akár 10,5 Celsius-fokkal is képes lehűteni a vele kezelt felületeket
2023/11. lapszám | Erdősi Csaba | 270 |
A tudósok kifejlesztették az állításuk szerint valaha volt legfehérebb festéket, amely a globális felmelegedés elleni küzdelem egyik módja lehet, mivel csökkenti a légkondicionálás szükségességét. A Purdue Egyetem mérnökei szerint a festék a napfény akár 98,1 százalékát is visszaveri, megakadályozva, hogy az épületek felülete átforrósodjon.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az energiafelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítések túlságosan a fűtésre összpontosítanak, miközben a bolygó felmelegedésével a hűtési célú felhasználás tovább fog nőni. Az Egyesült Államokban például, ahol az otthonok többségében már évtizedek óta légkondicionálót szerelnek fel, a kormányzati Energiainformációs Hivatal előrejelzése szerint a hűtésből származó energiafelhasználás 2050-ig gyorsabban fog növekedni, mint bármely más fogyasztási mód.
Áldott passzivitás
Az Egyesült Államokkal ellentétben ugyanakkor a világ fejlődő országaiban még csak most jutnak el a légkondicionálás kapujába. Kulcsfontosságú lenne, hogy ezeken a helyeken minél inkább a természetes megoldások jelentsék a jövőt.
Ilyen természetes megoldás lehet az a festék, amely sokkal fehérebb a jelenleg ismerteknél, ezért szinte teljes egészében visszaveri a rá eső napfényt és a hősugárzást. A brit Independent cikke szerint a festék a bárium-szulfát magas koncentrációja miatt nyeri el hővisszaverő képeségét. Xiangyu Li, a Massachusetts Institute of Technology posztdoktori kutatója, aki a projektben dolgozott, a lapnak elmondta, hogy a festék a vele lekent felületek hőmérsékletét nappal erős napsugárzás esetén 8, éjszaka pedig 19 Celsius-fokkal tartja alacsonyabb szinten a környezetük hőmérsékleténél. – Ha ezzel a festékkel egy körülbelül 1000 négyzetméteres tetőfelületet fednénk le, becsléseink szerint 10 kW hűtési teljesítményt érhetnénk el. Ez nagyobb teljesítmény, mint a legtöbb házban használt központi légkondicionálóké – fűzte ehhez hozzá Xiulin Ruan, a Purdue gépészmérnöki karának professzora.
Valós probléma
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a légkondicionálók és az elektromos ventilátorok használata 2018-ban a globális villamosenergia-felhasználás közel 10 százalékát tette ki, és ez az arány 2050-re várhatóan közel 40 százalékra emelkedik. A világ legforróbb országai közül sok fejlődő gazdaság, ahol a személyes jövedelmek növekedése egybeesik az otthoni légkondicionálók iránti kereslettel. Kínában például, ahol a kereslet a leggyorsabban nőtt, a légkondicionálásból származó energiafogyasztás 2000 óta évente 13 százalékkal ugrott meg. A 2017-es pekingi hőhullám idején pedig a légkondicionálás az összes villamosenergia-felhasználás 52 százalékát tette ki.
