Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmakörnyezet

A pénz számolva jó

2023/9. lapszám | Erdősi Csaba |  199 |

A pénz számolva jó

A szerviz, a szerelés lényegében bizalmi munka is. A kivitelezőnek meg kell bíznia a megrendelőben, hogy az teljesíteni fog, és a megrendelőnek is a szerelőben, hogy a munka, amit elvégzett, szakszerű. Mégis sokszor előfordul, hogy mondvacsinált körülményekre hivatkozva elmarad a számla kiegyenlítése. Online kiadásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink milyen gyakran találkoznak fizetési – vagy nemfizetési – problémákkal, úgyhogy egy szavazás formájában megkérdeztük őket. Mutatjuk a végeredményt!

Nagyobb kivitelezések esetén természetes a szerződés, ahol részletezik a vállalásokat, valamint a kifizetések ütemét. Ha azonban egy karbantartást, készülékjavítást vállal valaki, ott az esetek döntő többségében nincs szerződés, csak az adott szó. A minap fordult elő valakivel, hogy egy vilanybojler karbantartását végeztette el, majd a számla kiállításánál lepődött meg, hogy az elvégzett munka nem garanciális, hanem térítésköteles. Nem volt hajlandó fizetni. Sajnos a szerelő sem volt egyértelmű a megrendelő felé, tájékoztatni kellett volna előzetesen, hogy a munkavégzés mennyibe fog kerülni. Ebből a hibából is okulni lehet, ha megismerjük mások álláspontját ezzel kapcsolatban. Lapunk internetes kiadásában a következő kérdést tettük fel az olvasóinknak:

Ön mihez kezdene, ha nem fizetnék ki a munkáját?

És íme a válaszok, százalékos eloszlásban:

  • 21% Mindig egyértelmű vagyok, már a munka megkezdése előtt elmondom, hogy mi, mennyibe fog kerülni. Inkább fölé mondom az árat, hogy ne érjen meglepetés.
  • 24% Mivel a termékek, alkatrészek árai gyorsan változnak, így nehéz előre bármit is mondani. Próbálok egy tól-ig határt megfogalmazni.
  • 12% Volt már ilyen esetem, nem mindig lehet elkerülni. Sajnos ez benne van a pakliban, nem tudtam mit csinálni.
  • 29% Találkoztam már ezzel, de megvan a jogi lehetőség, ami elveszi az ügyeskedők kedvét az ilyen viselkedéstől.
  • 15% Nincs véleményem.

Nos, a válaszokból nem sejlik fel egy általános, minden esetre alkalmazható minta. Külön elgondolkodtató, hogy a szokásosnál jóval magasabb, tizenöt százalék a válaszadók között azok aránya, akiknek nincs véleményük a témáról. nem tudni, hogy ez vajon azért alakult-e így, mert ők még sosem találkoztak a nemfizetés problémájával, vagy pedig találkoztak ugyan, de annyira természetesnek tartják, hogy az már szóra sem érdemes.

Szerződni jól kell!

Noha a múlt század kilencvenes éveiben tomboló és romboló körbetartozás-hullám mára javarészt lecsengett, elvétve olvashatunk ki nem fizetett alvállalkozókról, hoppon maradt beszállítókról és társaikról. Lapunk is foglalkozott már vele, mennyire fontos, hogy az ilyen esetek ellen felvértezzük magunkat. Elsősorban egy jó szerződéssel.

„Számtalan rossz példa és rossz gyakorlat mutatja, hogy a megrendelők a legkülönbözőbb jogi paragrafusokba kapaszkodva nem fizetnek, illetve perrel fenyegetőznek. Magyarországon nem divat az előlegfizetés gyakorlata sem, mint más nyugat-európai országban, pedig ez tudná leginkább segíteni a vállalkozókat a munka elindításában és fenntarthatóságában. Napi probléma az, hogy a megrendelők lejárt számlákat sem akarnak kiegyenlíteni, ilyen-olyan indokokra hivatkozva. Ezzel a vállalkozások létét veszélyeztetik, hiszen egy kivitelező cégnek a járulékokat, munkabéreket a beépített anyagokat ki kell fizetnie, és gondolni kell a következő munkákra is. Semmit nem lehet a véletlenre bízni, pusztán csak bizalmi alapra helyezni, mindent »le kell papírozni«. Ahány szakma, annyi szerződés. Fő vonalakban azért léteznek olyan pontok, melyekben minden »papír« megegyezik. Az ügyvédet sem szabad kihagyni egy-egy nagyobb munka szerződésének aláírása kapcsán, mert a jogi útvesztők világában sokat segíthet, illetve kiegészítheti a szerződést olyan pontokkal, amelyek szükségesek a jogbiztonsághoz” – írtuk júniusi lapszámunkban, és ez természetesen mit sem változott azóta.

szavazásVGF&HKL szaklap