A címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy nyomást. Azt a nyomást, amit a manométer is mutatna ugyanebben a pontban. Ha két mérőcsonk is van, akkor nyomáskülönbséget. Ha esetleg három mérőcsonkkal van felszerelve a szelep, akkor nyomáskülönbségeket. Nem mindegy azonban, hogy a beszabályozószelep nyitott vagy zárt állapotában mérjük a nyomáskülönbséget, és főleg nem mindegy, hogy kézi, úgynevezett statikus beszabályozószelepről (TA-STAD vagy STAF), nyomáskülönbség-szabályozó szelepről (TA-STAP, DA516 vagy PILOT-R) vagy esetleg dinamikus térfogatáram-korlátozóról (TA-MODULATOR) van szó!
Mielőtt nekifognánk témánk kifejtésének, foglaljuk össze az előző cikkben írottakat. A lényeg, hogy a TA-STAD szelep (1. kép) mérőcsonkjain nyomáskülönbséget mérünk, majd a szelep nyitott állapotának függvényében („kv”-érték) térfogatáramot számolunk. Azaz a felhasznált nyomáskülönbség az alapja a nyitott szelepen átáramló térfogatáram meghatározásának.
1. kép. TA-STAD beszabályozószelep
De vajon mi történik akkor, ha teljesen elzárom a beszabályozószelepet és ez után mérem a nyomáskülönbséget a két csonkon?
A cikk még 7 562 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el, ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
