Nemrégiben bemutattuk, milyen módon biztosítják ivóvízellátásukat a Bermudán lakók már több száz éve (Bermudai háztetők: Az előremutató hagyomány, 2024. 3. szám), s feltettük a kérdést, hogy hasonló elképzelés működhetne-e idehaza is. Nos, ivóvízellátásra aligha, de öntözésre minden további nélkül, akár nagyvárosi környezetben is. Erre találtak egy remek megoldást a fővárosi Klauzál tér felújítói az ott lévő piaccsarnok hatalmas tetőfelületét használva ki. Az onnan lezúduló víz egy hatvan köbméteres tartályba kerül, onnan aztán szükség szerint fel lehet használni locsolásra vagy tisztításra. De léteznek a piacon olyan megoldások is, amelyek egyaránt lehetővé teszik a csapadékvíz lassú elszikkasztását és szükség esetén tárolását.
A Klauzál tér Budapest hetedik kerületében található, szóval régi és sűrűn beépített városszövetben, amely korlátok közé szorítja új lehetőségek, eszközök, berendezések kiépítését. Kivéve, ha valami nagyobb szabású munkavégzés, például teljes felújítás révén kaphat egy régi épület vagy tér olyan funkciókat, amelyeket korábban nem mondhatott a magáénak. A terület egyik központi épülete a piaccsarnok, amelyet a XIX. század végén adtak át a nagyközönségnek, és amely a hatalmas tetőfelülete miatt kaphat most új funkciót, a tér felújítási munkálataival összhangban.
Fogjuk fel a vizet
A Fővárosi Önkormányzat által kiadott enbudapestem.hu portálon megjelent tájékoztatás szerint Erzsébetváros „főterének megújítására” több, mint 650 millió forintot költenek. Ebből a pénzből épül majd itt gumiburkolatos játszótér, többfunkciós sportpálya és fitneszpark. Megújul a kutyafuttató is, zsilipes beléptető rendszerrel. A téren 36 százalékról 52 százalékra növelik a zöldfelületek arányát, 134 helyett 150 lombos fa tisztítja majd a levegőt. Több ivókút és hulladékgyűjtő lesz, újabb kerékpártárolókat is kihelyeznek és 63 új utcabútort is felszerelnek.
Épületgépészeti szempontból ez kevésbé érdekes, nem úgy az a kapcsolódó beruházás, amelyről a varosieso.hu portál számol be. Mint írják, január végén behelyezték a Klauzál téri Vásárcsarnok udvara alá azt a közel 60 köbméteres tartályt, amelybe a csarnok tetőfelületéről tudják majd gyűjteni a csapadékvizet. Az így összegyűlt víz pedig a tisztítást és a szűrést követően alkalmas lesz a növények locsolására és takarításra is. Hozzávetőlegesen úgy kétheti locsolásra való vízmennyiséget tudnak majd így tárolni.
A portál tájékoztatása szerint a beruházás ugyanúgy szól a fenntarthatóságról, mint a kerület ellenállóképességének javításáról a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben. Lássuk, hogyan szól a fenntarthatóságról ez a projekt: a vízhiányos, nyári aszályos időszakok ugyanis sajnálatos módon a jövőben mindinkább gyakoribbá fognak válni, az ivóvízzel való locsolás pedig egyre fenntarthatatlanabb lesz. Az ilyen gyűjtőtartályok segítségével ivóvíz helyett esővízzel lehet locsolni és takarítani, amivel nemcsak a vízzel lehet takarékoskodni, hanem az ivóvíz biztosításához szükséges energiafelhasználás is csökkenthető. Nem utolsósorban pedig a növényeinknek is jót teszünk, ha esővízzel öntözzük őket, mert a lágy csapadékvíz jobb nekik, mint a csapvíz.
Érkezik a 60 köbméteres tartály
Ugyanakkor mindannyian megtapasztaltuk már, hogy milyen fennakadásokat és balesetveszélyes helyzeteket tud okozni, amikor az utcáinkat elönti a hirtelen leszakadó özönvízszerű eső. A probléma az, hogy az ilyen nagy mennyiségű esővizet az utak alatt futó csatornarendszer nem tudja elvezetni, mert egész egyszerűen nem ekkora kapacitásra tervezték. Ezekkel a hatalmas esővízgyűjtő tartályokkal lényeges mennyiséget fel lehet fogni, amivel megelőzhető, hogy az utcákat elárassza a lehulló eső: így növeli a beruházás az elöntések elleni védekezés hatékonyságát. A beruházás költsége valamivel több, mint 27 millió forint (nettó), amelynek 55 százalékát az Európai Unió támogatása teszi ki.
Az itt tárolt víz két hétre elég a Klauzál téri növények locsolásához és a terület takarításához
Miért van erre szükség?
Egy az esővízgyűjtő rendszerek terén is vezető gyártó magyarázata szerint 30%-kal gyakoribbak a világon a felhőszakadások, ugyanakkor a világ óriás városainak 70%-a küzd visszatérő aszályokkal. Magyarországon évente 500-750 mm csapadékmennyiség hull, de az eloszlása nem arányos: hazánkban is szembe kell néznünk az aszályok és villámárvizek okozta kihívásokkal. A fenntartható városok és a benne élők számára ma már kulcskérdés az okos esővíz-gazdálkodás.
Egyes klímamodellek szerint a 20 mm-t meghaladó csapadékkal járó napok száma minden évszakban nőni fog. Egy kétezer négyzetméteres területen ez 40 köbméter esővizet jelenthet egy nap alatt! Az észszerű válasz ezekre a kihívásokra az, ha a lehulló csapadék lefolyását próbáljuk lassítani és lehetőség szerint a vizet tárolni, amit a száraz időszakokban aztán felhasználhatunk.
Otthoni megoldások
A már említett gyártó ajánlása szerint alakítsuk ki házi vízrendszerünket úgy, hogy az összegyűjtött esővizet a locsolás mellett más célokra is felhasználhassuk, legyen ez például mosás vagy WC-öblítés. Ne feledjük, ilyenkor egy elkülönített vezetékrendszer szükséges, hogy a csapadékvíz ne keveredjen az ivóvízzel. A nem hasznosított esővíz a szennyvízzel sem keveredhet, hiszen az könnyen túlterhelné a csatornahálózatot. Jól tervezett esővíz-hasznosítással akár felére csökkenthetjük az otthoni vezetékes ivóvíz mennyiségét!
Ha szerencsések vagyunk és van elég nagy kertünk, vágjunk bele egy kerti tó építésébe. Az esővíz megfogása mellett a tavakban lévő vízzel locsolni tudunk az aszályos időszakokban. Ha a víztárolás is cél, ügyeljünk rá, hogy homokos talajon szükség lehet tófóliára. Egy kerti tavacska több szempontból is környezetbarát, hiszen számos állat-, és növényfajnak adhat helyet.
Tárolás és szikkasztás
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot hosszú aszályos időszakok követhetik. A gyorsan lezúduló vizet éppen ezekre az aszályos időszakokra érdemes valahogyan elraktározni, illetve megoldani, hogy ne egyszerre folyjon el valahová, hasznosulatlanul, hanem apránként a talajba szivárogva.
A különböző felhasználási területeknek megfelelően több kivitelben készülnek esővíztározó és -szikkasztóblokkok:
zöldterületre, nem terhelhető, nem tisztítható változat;
családi házakhoz zöldterületi, mérsékelt súlyterhelésnek (személygépkocsi) kitehető és tisztítható változat;
terhelhető, de nem tisztítható blokkok;
terhelhető és tisztítható blokkok.
Különbség tárolás és szikkasztás között
Csapadékvíz-szikkasztómezők létrehozása már jó ideje szerepel ez utóbbi probléma kezelésére, illetve ettől függetlenül egyes helyeken felfogják és felhasználják a csapadékvizet. A két funkció ötvözésére születtek azonban meg az esővízszikkasztó és -tározó blokkok, amelyek helytakarékos, gazdaságos és környezetbarát módon teszik lehetővé az esővíz felfogását és későbbi felhasználását, illetve átmeneti tárolását, hogy a talaj természetesen úton, hosszabb idő alatt tudja felvenni azt.
Az esővízszikkasztó és tározóblokkok mindkét esetben ugyanazok, a különbség abból adódik, hogy míg tároláshoz vízhatlan fóliával vesszük körbe őket, addig szikkasztáshoz geotextilt használunk, ami átengedi a folyadékot a környező talajba. Mindkét esetben a talajba kiásva alakítunk ki mezőket, a legpraktikusabb megoldás pedig egy rendszerben mindkét mező kialakítása és összekötése: a tározómező túlfolyójára kötjük rá a szikkasztómezőt, így csak a tározókapacitáson felüli esővizet juttatjuk vissza a talajba. A tárolás, szikkasztás nem csak azért hasznos, mert újrafelhasználást, illetve visszajuttatást tesz lehetővé a természetes körforgásba, és így gazdaságos, hanem kíméli a csatornahálózatot, nem okoz felesleges szennyvíztisztítást – ezáltal vegyszerhasználatot és nem terheli áttételesen az ivóvízhálózatot sem.
Esővízszikkasztó rendszer telepítése
Így működik
A szikkasztóblokk üreges műanyag rács, amelyet a talajba építve tulajdonképp helyet képezünk hirtelen leeső, nagy mennyiségű csapadék gyors eltárolásához. A föld tömör részecskéi közé sokkal kevesebb folyadék fér, mint az üreges rács belsejébe, ezért nagy mennyiségű vizet csak hosszabb idő alatt tud felvenni. Ezt segíti elő, hogy amíg ez megtörténik, addig is legyen helye a csapadékvíznek és ne a felszínt öntse el. És miért kell geotextillel bevonni mindehhez? Ennek oka, hogy a textil szűrőként funkcionál és nem engedi, hogy a csapadékvíz telemossa iszappal a szikkasztóblokkok belsejét. Még így is kerül hordalék a rendszerbe például közvetlenül a tetőről, ahonnét a csapadékvizet elvezetjük, ezért nagyon praktikusak a tisztítható kivitelben készülő szikkasztóblokkok. Ezek állapota belülről vizsgálható és szükség esetén az iszap eltávolítható.
A nem tisztítható blokkok olcsóbb kivitelezést jelentenek: ilyen esetben ülepítő akna telepítése ajánlott a szikkasztóblokkok elé, amely telítettségét könnyű figyelni, és amelyet szintén egyszerűen lehet tisztítani. A műanyag csapadékvíz-szikkasztóblokkok a korábban megszokott kulé kavicsos szikkasztómezőkkel szemben nyújtanak megoldást.
A rendszer elemei modulárisan összekapcsolhatók és nagy tervezési szabadságot biztosítanak
A stabilitást a függőleges oszlopok biztosítják
A telepítés lépésről lépésre
Az alapelemeket műanyag feszítőszalagokkal összekapcsolt csomagokban szállítják. Ezáltal a 32 alapelemet egy villástargoncával egyben lehet mozgatni. A további felhasználás előtt javasolt az egyes csomagokat egymástól szétválasztani. Ehhez a feszítőszalagot jobb és baloldalon el kell vágni, majd a felső elemeket kiemelni, amelyek ezt követően már felhasználhatóak.
Az építési gödör méretét a szükséges blokkok számához és a beömlési szinthez kell igazítani. A beépítés előtt a kubatúra méreteit minden irányban 1-1 méterrel meghaladó építési árkot kell ásni. A blokkok összeállításához megfelelően tömör földfelületet, vagy 10 cm vastag durvahomok vagy (finomhomok nélküli) kavicsréteggel fedett síkfelületet kell létrehozni. Az építési gödröt ezt követően geotextillel ki kell bélelni, figyelve arra, hogy a geotextil elegendő átfedéssel (min. 50 cm), sérülésmentesen és lehetőleg keresztirányban legyen lefektetve. Ehhez a geotextilt a gödör méreteihez elő kell készíteni: a mennyiség meghatározásához a terület + 50 cm átfedés ökölszabályt lehet alkalmazni a tekercsszélesség figyelembevételével.
A tárolóelemeket esővíztározóként történő felhasználás esetén PE vagy EPDM-fóliával kell vízmentesen beburkolni, ill. behegeszteni. A fóliát eközben mechanikus sérülések ellen filcréteggel kell védeni. A Q-Bic Plus elemeinek szállítása részegységenként történik, ezért azokat telepítés előtt érdemes egymás mellett tárolni. Érdemes ügyelni a sima, tömör felületre. A telepítés az alsó szinttel, a blokkok fenékelemmel történő összekötésével kezdődik. Ehhez a blokkot a 6 oszloppal a fenékelem erre készült mélyedéseibe kell helyezni.
A blokkokat a tervnek megfelelően a geotextíliával/fóliával kibélelt ágyazatra kell helyezni. Minden további elemet könnyen lehet felülről a már elhelyezett elemhez csatlakoztatni. Beépített csatlakozóelemek által a blokkok egymáshoz kapcsolódnak és a helyzetük rögzül. Nincs szükség további csatlakozóelemre vagy szerszámra.
Összefoglalás
Napjainkban az éghajlat változása miatt kulcskérdés a csapadékvízzel való minél hatékonyabb gazdálkodás. Ezzel nemcsak pénzt spórolunk, megtakarítva például a locsolásra szánt vezetékes víz egy részét, de javítjuk a városok élhetőségét és segítünk kezelni a hirtelen lezúduló csapadék nyomán a csatornahálózatra helyezett nyomást. A Klauzál téri beruházás kapcsán jó példáját látjuk annak, hogy egy tartály beépítésével hogyan ölt formát ez a gondolat, de léteznek a piacon olyan megoldások is, amelyek kialakításuktól függően hatékonyan vesznek részt a csapadékvíz apránkénti elszikkasztásában vagy hosszabb távú tárolásában.