A Margitszigeti-víztorony ma már csupán művészeti kiállítások színtere, egykor nagyon is fontos szerepet töltött be Budapest vízellátásában. Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban most egy olyan időutazásra invitáljuk olvasóinkat, amikor a víztorony még nem épült meg, de a szakemberek már beszéltek róla. Szerzőnk szokásához híven nem követjük a klasszikus szakcikkformát, hanem egy képzelt „felszólalás” alapján próbáljuk rekonstruálni a kor stílusát és hangulatát.
– Császár Zsigmond vagyok – állt fel egy nagy bajúszú körszakállas úriember, miközben eltette a dohányzacskóját, amiből ezideig a pipáját tömte volt. – Kedves uraim, elnézésüket kérem, én Szegedről jöttem fel ide Pest-Budára, és kerültem a kaszinóba tagnak. Szegeden az 1879-es árvíz után az újjáépítésben is részt vettem Lechner Lajos vezényletével. Még az 1883-as császár látogatást is végigélvezhettem. Sokan adakoztak, Liszt és Munkácsy is, meg egy csomó külföldi ország. Én a vízhálózat építésében vettem részt, mint tervező és ellenőr. Előbb az árvíz miatt a talajt kellett rendbe tennünk, feltöltések meg ilyesmi.
Tudtommal már Széchenyi gróf is gondolkodott Pest és Buda vízellátásának kérdésein, persze egy megfelelő méretű víztoronnyal együtt. Már megnéztem a szóba jöhető helyszíneket, a legalkalmasabbnak a Margit szigetet találtam, főként a központi elhelyezkedése miatt. A két városrész kicsit megnehezíti a helyzetet – folytatta Császár úr –, és valószínűleg a nyomásviszonyok miatt kétféle vezetékméretre lesz szükség, és a szétválasztás módjára is gondolnunk kell. Meg a fagyvédelemre, az egészségügyi szempontokra, az ipari háttér kívánalmaira.
Szerencsére vannak új találmányok, amik segíthetik a munkánkat. A torony vagy tornyok a Duna-menti forrásokból lennének elláthatók, persze alapos szűrés és fertőtlenítés után. Uraim, ez egy nagy falat – mondta, és újra csak tömködni kezdte a pipáját. – Szerencsére már bírjuk bizonyos testületek és fontos személyek támogatását, mint azt már előzetesen kipuhatoltuk. Nehézségek persze adódhatnak, nem beszélve a keletkező szennyvizekről, aminek az elvezetéséről is gondolnunk kell. De ez már nem az én, hanem más urak feladata lészen. Munkás időszak következik tehát a város életében, ami természetesen nehézségekkel fog együtt járni. A kétféle nyomás miatt különböző falméretű vezetékekre lesz szükség, de ha mindent megoldunk, akkor mondhatjuk, hogy felzárkóztunk a nagy európai államok sorába.
Vékony- és vastagfalú ólomcső
Köszönöm, hogy meghallgattak, a héten még az Országgyűlésben is előadom az elképzeléseimet. Kár, hogy Széchenyi gróf mindezt nem érhette meg, tudtommal ő is foglalkozott már ezzel a témával. Isten segéljen minket ebben a munkában!
A hosszasan elnyúló taps után az urak megemelték poharaikat...
Balra: Szegedi Víztorony
Jobbra: Margitszigeti Víztorony
Kuriózum lett
Margit-szigeti víztorony végül 1911-ben épület meg, mégpedig a kor legmagasabb színvonalán. Építész tervezője Ray Rezső Vilmos, kivitelezője dr. Zielinski Szilárd volt. A Wikipédia szócikke szerint Zielinski Zielinski a vasbeton alkalmazásában európai szinten is az elsők között tartható számon, itthon pedig ő honosította meg az addig ismeretlen anyagot. Ray Rezső Vilmos és Zielinski együttműködése komoly technológiai reformot jelentett és kimagasló jelentőséggel bír a modern magyar építészet történetében. Mivel az épület nemcsak víztoronyként, hanem kilátóként is üzemelt, nagy népszerűségre tett szert. 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították. 2011-től a Szabad Tér Színház üzemelteti. 2012-től kilátóként, Visual Art galériaként és a Budapesti Nyári Fesztivál programhelyszíneként üzemel.
Építészeti adatok
A víztorony magassága – föld feletti: 57 m, föld alatti: 5 m.
A vízmedence átmérője: 13 m; vízoszlopa: 52 m; űrtartalma: 600 m³.
A kúptető átmérője: 13,2 m; magassága: 8,5 m.
A főoszlopok szabad magassága: 13,2 m.
Terhelésük egyenként: 220 tonna.
A belső betonlépcső magassága: 24 méter.
A vaslépcső magassága: 20 méter.
A Duna 0 vízszintje feletti magasságok
Toronycsúcs: 66 m; kilátó: 53 m; vízszint: 43 m.
Kupolaterem (IV. emelet): 33 m; III. emeleti erkély: 19,50 m.
Földszinti padló: 9 m; alap: 4 m.
A bejárat melletti márványtáblán olvasható, hogy a Duna 0 vízszintjének magassága az Adria felett 6,68 m.
