Hiába lobbiztak érte, az Európai Bizottság visszautasította a 2025 január elseje óta érvényes F-gáz-rendelet felülvizsgálatát, és ragaszkodik a fluorozott szénhidrogéneket (HVFC) és a részlegesen fluorozott széndhidrogéneket (HFO) tartalmazó hűtőközegek előre eltervezett visszaszorításához. Néhány terület ennek ellenére, mint például az élelemszeripar, illetve bizonyos orvosi, laboratóriumi hűtési eljárások, átmenetileg mégis mentességet kaptak a szigorú szabályozás alól.
Olaszországban egyre kevesebb hőszivattyút gyártanak a csökkenő eladások miatt. Isabella Tovaglieri olasz EP-képviselő szerint ez az egyre szigorúbb F-gáz szabályozással van összefüggésben, ezért a januártól hatályos, 2024/573-as F-gáz rendelet újraértékelését kérte az Európai Bizottságtól. Érvelése szerint a tilalmak hatálybalépésének feltétele a piacon elérhető technológiák, és azok hatékonyságának a Bizottság által közzéteendő jelentés alapján történő újraértékelése. Mivel a jelentésre még várni kell, a Bizottságnak nagyobb szabadságot kellene biztosítania az ágazat számára. Tovaglieri azt is megkérdőjelezte, hogy a HFO-k fokozatos megszüntetése összehangban áll az épületek szén-dioxid-mentesítésére vonatkozó célkitűzésekkel.
Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó nulla és a tiszta növekedésért felelős holland biztos írásbeli válaszában elismerte a hőszivattyú-eladások visszaesését, de kitartott amellett, hogy ez nem kapcsolódik az új F-gáz szabályozáshoz. „Az összes benne foglalt tilalom az alkalmazásuk időpontjától várhatóan megvalósítható, és jogbiztonságot nyújt az ilyen berendezések gyártói számára” – mondta Hoekstra. „Megjegyzendő, hogy a hőszivattyú-eladások több ok miatt estek vissza, például a földgáz árának csökkenése miatt. Az értékesítés visszaesése azonban nem kapcsolódik az új F-gáz-rendelethez, következésképpen a Bizottság nem lát okot arra, hogy eltérjen az F-gáz rendelet 2030-ig történő felülvizsgálatára vonatkozó jogi követelménytől.”
Vannak azért kivételek
Német, holland és luxemburgi lobbizás hatására bizonyos speciális területeken sikerült enyhítést szerezni. A német Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Építési és Nukleáris Biztonsági Minisztérium 2028. december 31-ig mentességet nyert olyan környezeti szimulációs eszközökre, amelyek egy olyan tesztkamrából állnak, amelyet különféle környezeti feltételek, például hőmérséklet- és páratartalom reprodukálására használnak. Ugyancsak mentességet szereztek az olyan laboratóriumi szárítóberendezésekre, amelyek –50 °C alatt működnek.
A holland Infrastrukturális és Környezetvédelmi Minisztérium sikeres volt az élő szervezetek, sejtek és szövetek tárolására használt mechanikus kriogén fagyasztók (–150 ℃) négyéves mentesség iránti kérelmében. Ezeket a berendezéseket a tudomány és az egészségügy területén kritikus alkalmazásoknak tekintik.
A luxemburgi Fenntartható Fejlődés és Infrastruktúra Minisztériuma sikeresen kért kétéves mentességet a vérszállító dobozokra és a vérplazma fagyasztókra. A fagyasztókészülékek a vérplazma –30 °C-os maghőmérsékletre történő gyors fagyasztására szolgálnak.
Kriogén hűtőberendezés R134a hűtőközeggel töltve
A vendéglátók is örülhetnek
A vendéglátóipar a közelmúltban szintén ideiglenes mentességet kapott bizonyos típusú hűtőberendezésekre. A gyártók azzal érvelnek, hogy az ezekben a hűtőkben használt hűtőközegeket technológiai okoból egyelőre nem lehet helyettesíteni. A mentesség azt jelenti, hogy a 150 vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező berendezések 2026. június 30-ig továbbra is értékesíthetők, feltéve, hogy az (EU) 2024/573 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerint címkézték őket. Ide tartoznak a nagy kapacitású jégkészítők, a leginkább pékségekben használt kelesztőszekrények, a hűtőkocsik, a 3 liternél nagyobb űrtartalmú fagyasztott-ital- vagy fagylaltadagolók, illetve a 2 kW-nál nagyobb hűtőteljesítményű zselésítő berendezések. Az ágazat képviselői szerint a megszerzett mentesség biztosítja, hogy az élelmiszeriparban használt számos r berendezés elérhető maradjon, miközben fejlesztik azok alternatíváját. Remélik, hogy a gyártók teljes mértékben kihasználják ezt a türelmi időt, hogy fejleszthessék berendezéseiket, és 2026-ra olyan alternatívákat találjanak, amelyek megfelelnek az F-gázra vonatkozó előírásoknak.
Mi is ez az egész?
A január elseje előtt érvényben levő F-gáz rendelet felülvizsgálata 2020-ban kezdődött el, és öt fő célkitűzésen alapult:
a fluorozott szénhidrogének felhasználásának további csökkentése a 2030-as 55 százalékos kibocsátás-csökkentés, valamint a 2050-es karbonsemlegesség érdekénben;
teljes mértékben megfelelni a nemzetközi F-gázcsökkentési keret-megállapodásnak;
az illegális kereskedelem, a kvótarendszer és F-gáz alternatívákkal kapcsolatos képzési igények végrehajtásának elősegítése;
javítani a közös európai nyomon követést és a jelentéstételt;
a belső koherencia javítása a szabályok jobb végrehajtása érdekében.
A megállapodás véglegesítésének első aktusaként 2023 október végén az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága fogadta el a megállapodás tervezetét. 2024 január volt róla plenáris szavazás az Európai Parlamentben. Az Európai Tanács 2024 első negyedévében fogadta el az F-gáz rendelet módosított szövegét, mely az uniós közlönyben, azaz az Official Journalban történő publikációjával vált hivatalossá. A jogszabály 2025. január 1-én lépett hatályba.
A jogszabály továbbra is lehetővé teszi a jogszerűen piacra helyezett termékek szervizét, karbantartását szolgáló alkatrészellátást és hűtőközeg-felhasználást a berendezések teljes élettartama alatt, legyen szó új vagy regenerált hűtőközegről! Egyedüli korlát a 2500 GWP-értéknél magasabb hűtőközegek esetén került bevezetésre, ugyanis 2025-től új hűtőközeget 2500 feletti GWP-érték esetén már nem lehet felhasználni a kereskedelmi hűtésben szervizelésre, és 2030-tól már regenerált hűtőközeget sem.
Komforthűtést szolgáló berendezések és hőszivattyúk esetén a 2500 feletti GWP-korlát új hűtőközegekre 2026-ban lép életbe, regenerált hűtőközegek esetén 2032-ben. Nincs tehát szervizelési korlát a 2500 GWP-érték alatti hűtőközegek esetén.
Új kvótaszabályok
A kvótaszabályozás csökkentési-ütemét kiigazították, mely 2025-től szigorúbb csökkentési pályát határoz meg, és magában foglalja a fluortartalmú szénhidrogének fokozatos, 2050-ig tartó kivezetését; ez utóbbit 2040-ben felülvizsgálják. A csökkentési ütem csak az új fluorozott szénhidrogénekre – és azok blendjeire – vonatkozik. A kvótacsökkentésbe a HFO-k, valamint az újra felhasznált, például regenerált hűtőközegek nem tartoznak bele.
Kifejezetten a hőszivattyúk tekintetében kvótapuffer kerül bevezetésre. Abban az esetben, ha a kvótahiány kockázatot jelentene a REPowerEU-ban tervezett hőszivattyú-növekedési célokra, a hőszivattyú szegmensnek további kvóta adható, a Bizottság hatáskörébe utalva ezt a lehetőséget. Korábban mentesített ágazatok, mint például a mért dózisú inhalátorok is a kvótacsökkentés hatálya alá kerülnek.
Cél a nulla érték
Mint arról korábban már beszámoltunk, az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentését célzó jogszabály 2050-re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát határoz meg a 2024 és 2049 közötti időszakra.
Az a cél, hogy 2050-re teljesen kivezessék a HFC-ket
Az elfogadott jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek forgalmazását az uniós piacon, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F-gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében. A rendelet konkrét határidőket határoz meg az F-gázok légkondicionálásban, hőszivattyúkban és kapcsolóberendezésekben való használatának teljes kivonására. A kis monoblokk hőszivattyúk és légkondicionálók (< 12 kW) esetében 2032-ig, a kültéri és beltéri egységgel is rendelkező osztott légkondicionáló és hőszivattyúk esetében 2035-ig, az F-gázokra támaszkodó középfeszültségű (legfeljebb 52 kV) kapcsolóberendezések esetében 2030-ig, a nagyfeszültségű kapcsolóberendezések ( > 52 kV) esetében pedig 2032-ig kell ezt megtenni.
Az uniós tanács elfogadott egy másik, az ózonkárosító anyagok (ODS) kibocsátásának csökkentéséről szóló rendeletet is. A jogszabály követelményeket vezet be az ilyen anyagok visszanyerésére és újrahasznosítására az építőanyagokban, különösen a szigetelőhabokban a felújítások során, ami az unióban a fennmaradó ODS-kibocsátás fő forrása. Szigorú mentességeket vezet be továbbá az alapanyagként, azaz más anyagok előállításához, például a gyógyszeriparban vagy a vegyiparban, technológiai anyagként, laboratóriumokban és tűzvédelemben történő felhasználásuk esetére.
