Ólom a vízben, de mennyi?
Érthetetlen, hogy egy ingatlan értékesítésekor vagy bérbe adásakor miért nem tudhatja a vevő vagy a bérlő, milyen víz folyik a csapból
2025/6. lapszám | Azari Katalin Erdősi Csaba |

Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, miért nem nyújt biztonságos megoldást a régi építésű házak lakói számára, ha a saját lakásukban kicserélik a régi ólom vízvezetékeket, de a felszálló strangokhoz a társasház nem nyúl. Paradox módon ebben az esetben a helyzet még rosszabb is lehet, mint a felújítás előtt, a régi és az új vezeték találkozásánál ugyanis ólomkiválás indulhat el, az elfogadott határérték több tízszeresére emelve a csapvíz ólomkoncentrációját. Bizonyos esetekben nincs más, mint víztisztító berendezés alkalmazása, de csak olyané, amely bizonyítottan képes az ólom eltávolítására a csapvízből.
Mostanra talán már természetessé vált, hogy egyetlen ingatlant, családi házat vagy lakást sem lehet értékesíteni energetikai tanúsítvány elkészítése nélkül. Ez nem is csoda, hiszen új építésű lakások esetén ez már 2009, használt ingatlanoknál pedig 2012 óta kötelező. Érthető is ez az előírás, mert a leendő tulajdonosnak jogában áll tudnia, hogy leendő otthona energetikai szempontból milyen besorolású. Ezen múlik ugyanis, mennyit kell költeni a fenntartására, magyarul, hogy a fűtés, melegvíz-készítés, esetleg hűtés mennyibe fog kerülni.
Ugyancsak a leendő vevő érdekeit szolgálja az értékesítések mellett a bérbeadásokkor is kötelező villamos felülvizsgálat elvégzését igazoló jegyzőkönyv. A Ptk. 6:332. § alapján az eladó vagy bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas. Ebbe a szavatossági kötelességbe beletartozik az is, hogy az elektromos hálózat biztonságos és ellenőrzött. A szavatosság az ingatlan eladóját is hasonló módon terheli. Fontos, hogy a villamossági felülvizsgálat elvégzése kiszűri azokat a szakszerűtlen, szabálytalan, elavult technikai megoldásokat, amelyeket akár a lakástulajdonos valamelyik jogelődje alakított ki, és a jelenlegi tulajdonos ezeket nem is ismeri, de balesetet okozhatnak.
Ezek világos és jogos elvárások, előírások, amelyek határozott célt szolgálnak, egyrészt a tisztánlátást az ingatlan energetikai besorolását illetően, másrészt megnyugtató módon szavatolják, hogy senki nem kerülhet életveszélybe a bent tartózkodók közül a nem megfelelő villamos kiépítés miatt. Azt azonban semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a vevőnek joga van hivatalos iratból megtudni, hogy az általa kibérelni, megvásárolni kívánt ingatlan csapjaiból milyen minőségű ivóvíz nyerhető, márpedig, főként a régi építésű házakban vagy bérházi lakásokban ez nem triviális kérdés.
A cikk még 13 530 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
egészségólomvízellátásvízkezelés