A porszívó ma már szinte nélkülözhetetlen háztartási eszköz, amely jelentősen megkönnyíti a takarítást, és hozzájárul az egészséges, nem mellékesen tiszta lakókörnyezethez. Fejlődése több mint másfél évszázadra nyúlik vissza. Az épületgépészetben is használatos berendezés, hiszen ma már nem illik úgy levonulnia például egy klímatelepítőnek egy munkáról, hogy port, koszt hagy maga után. Szerzőnk jó szokásához híven formabontó módon, egy képzelt párbeszéd formájában tárgyalja a témát.
A porszívó elődjének a szőnyegseprőket tekinthetjük. Az első mechanikus seprűt 1811-ben James Hume készítette el Angliában, majd 1858-ban Lucius Bigelow fejlesztette tovább. Ezek azonban még nem szívtak, inkább csak söpörtek, és gyakran több port vertek fel, mint amennyit összegyűjtöttek.
Az igazi áttörés 1901-ben jött: Hubert Cecil Booth brit mérnök megalkotta az első hatékony szívó porszívót, a „Puffing Billy”-t. Ez egy nagy, gyakran lóvontatású kocsin mozgatható gép volt, amelyet az utcáról csöveken keresztül használtak az épületekben. 1907-ben James Murray Spangler, egy amerikai portás készítette el az első igazán hordozható elektromos modellt. Az 1920-as évekre könnyebb, praktikusabb modellek születtek, porzsákkal és jobb szűrőkkel. Később jöttek a ciklonikus leválasztású modellek, a robotporszívók, az akkumulátoros kézi és álló modellek, valamint a HEPA-szűrős, allergiabarát változatok. Ma már vezeték nélküli, okos, app-vezérelt eszközök uralják a piacot.
Álló, zsákos és gömb formájú porszívó
Magyarországon az első porszívók a 20. század elején, a Monarchia idején jelentek meg a luxusépületekben és hotelekben, követve a nyugat-európai trendet. A hordozható elektromos modellek a két világháború között terjedtek el a tehetősebb háztartásokban, majd a szocializmus idején a „Rakéta” és más hazai vagy szocialista blokkbeli modellek váltak ismertté. A rendszerváltás után robbanásszerűen terjedt a nyugati márkák behozatala.
AEG porszívó
Csajka-B porszívó
Rakéta porszívó
A központi porszívók Magyarországon az 1900-as évek elején tűntek fel néhány kiemelt épületben. Például az Alpár Ignác tervezte Magyar Nemzeti Bank (Osztrák–Magyar Bank) Szabadság téri székháza 1905-ös átadásakor már rendelkezett központi porszívóval, korszerű világítással és fűtő-hűtőrendszerrel – ez akkor a legmodernebb technológiát jelentette.
Képzelt párbeszéd
– Nálad ki takarít? Meg mos?
– Én. Persze utálom. De kell.
– Hja, kérem, ez a magános élet átka. Jobb párosban. Megoszlanak a feladatok. Merthogy feladat az mindig van, nemcsak az iskolában, hanem később is.
– Csak ne kéne állandóan összerakni meg szétszedni a porszívót.
– Azzal is telik az idő. A mosógép meg dolgozik.
– Azért van. A szárítás meg megy magától. Persze jó, ha süt a nap. Ki tudok rakodni a teraszra.
– Jó annak, akinek van. Csak szép idő kell.
– Istenke megoldja. Sokat köszönhetünk neki.
– Sokat, de a takarítást nekem kell csinálni.
– És mi van, ha nem?
– Utálom a koszt.
– Mondtad, hogy van porszívód, mindenkinek van.
– Ha van áram, működik.
– Az is van majdnem mindenütt. Talán a tanyákon…
– A seprű, a partvis, a szemétlapát olcsó. Csak a kedv! Időnként bizony elhagy. De élni kell, ha már vagy. Azelőtt ezekre nem volt gondom. Most, hogy így egyedül…
– Képzeld, hogy mi van egy lakatlan szigeten?
– „Péntek” nem mindig akad. És akkor meg úgyis neked kell.
– Fene megette. Szóval nem baj, ha van egy partner.
– Na akkor most mehetek megkeresni a partvist. Hogy hova a fenébe tudom mindig eltenni, amikor megvan a rendes helye?!
