A számítógép felhasználás lehetőségei az épületgépészetben II.

2001/1-2. lapszám | VGF&HKL online |  3421 |

Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Lapunk előző számában elindított cikksorozatunk mostani részében a számítógép felépítését tárgyaljuk – törekvéseink szerint csak az épületgépészeti felhasználáshoz nélkülözhetetlen ismeretekre koncentrálva. Mielőtt a számlázóprogramok és más hasznos alkalmazások bemutatására rátérnénk, célszerűnek tűnik vázlatosan áttekinteni, hogy milyen részekből épül fel a számítógép. Ez azért tűnik elkerülhetetlennek, mert gyakran szembesülhetünk azzal a problémával, hogy bizonyos alkalmazások miatt számítógépünket fejleszteni vagy átalakítani szükséges.

A számítógép működéséhez két alkotóelem elengedhetetlen: a hardverkomponensek beépítése (a kifejezésen a számítógép technikai, műszaki egységeit szokták megnevezni), és a szoftverelemek telepítése (a komputer által végzett programok összefoglaló kifejezése). Szándékoltan leegyszerűsítő megfogalmazást választva: a hardver a kézzel is megfogható, a szoftver a kézzel megfoghatatlan alkotóelem.

Hardver

A hardverelemeket szemrevételezhetjük, amennyiben belepillantunk a számítógép házába. Minden gépben megtalálhatjuk így az alaplapot, amelyen a nélkülözhetetlen elektronikus alkatrészek helyezkednek el. Ezek közül kiemelkedik a mikroprocesszor (CPU), amit a számítógép agyának szoktak nevezni. Ennek a központi vezérlőegységnek a kitüntetett jelentősége abból ered, hogy itt történnek a legfontosabb aritmetikai, logikai műveletek, itt történik a programutasítások végrehajtása. Nem elhanyagolható szempont a felhasználás tekintetében, hogy milyen frekvencián működik ez a chip: ezt az értéket megaherzben szokták a gyártók megadni, és jellemzi a processzor kapacitását. (Egy-egy programcsomag megvételekor előzetesen mindig tájékozódni kell arról, hogy az adott szoftver milyen számítógép-teljesítményt igényel, tehát hogy például processzorunk teljesítménye elegendő-e egy költségvetés-készítő program futtatásához.) Az alaplap ára teljesítménytől függően 15–45 E Ft, a processzor 10–60 E Ft-ba kerül.

Az alaplapon található továbbá a memóriaegység (RAM), ami az éppen használt programokat, adatokat tárolja. Ennek az egységnek a nagyságát, befogadóképességét ún. MB-ban adják meg a gyártók. Áramszünet esetén, vagy ha elromlik a számítógép, az itt tárolt információk elvesznek – ezért szokták a hálózati energiaforrás mellett a szünetmentes tápegységet alkalmazni, vagy gyakran rögzíteni a számítógépen az éppen elvégzett munkát. Amennyiben fejleszteni kívánjuk a számítógép memóriáját, erre az alaplapon bővítőfoglalatokat helyeznek el. Emellett természetesen olyan memória-egység is megtalálható a rendszerben, amely nem törölhető, állandóan rendelkezésre álló információkat tartalmaz.

Mivel a RAM a számítógép kikapcsolása után a tárolt információkat elveszti, szükség van olyan tárolóegységekre, amelyekre még kikapcsolás előtt átmenthetjük a felhasznált adatokat. Ezeket egységesen háttértárolóknak nevezik. Ezek közül a legfontosabb, mert legnagyobb kapacitású a merevlemez, a winchester. Itt kerülnek például elhelyezésre a számítógépre telepített programjaink, vagy az általunk írt levelek stb. Az adatokat egy mágneses tárolóréteggel bevont kisméretű lemezre lehet felírni. Hasonló elven működnek például video- vagy audiokazetták is. A lemezen tárolható adatok mennyiségét, a lemez nagyságát megabájtokban adják meg. Ennek a fontos elemnek az ára kielégtő minőségben 20-50 eFt. között mozog.

Hasonló funkcióval rendelkezik egy másik hardverelem, a hajlékony lemez is. Ma már az 1,44 MB méretű lemez szolgál kiindulópontnak. Nagy előnye abban áll, hogy bármikor ki- és behelyezhető a számítógépbe, erre külön csatlakozást találhatunk a számítógépház elülső oldalán. Nem mellőzhető megemlíteni a CD meghajtót: ez is bármikor kivehető adattároló lemez, azzal a különbséggel, hogy itt már 650–700 MB mennyiségű adat tárolására van lehetőség. Pontosan úgy néz ki, mint bármely zenei CD. A költségvetés-készítő programokat, illetve a hozzájuk tartozó adatokat is ilyen formában lehet megvásárolni. A CD lejátszó telepítése 8–15 eFt., egy hajlékonylemez-leolvasó 4–7 eFt között mozog.

Az alaplapokon négy vagy nyolc bővítőhellyel is találkozhatunk. Ezekbe helyezhetők el a különleges feladatokat ellátó, nyomtatott áramkörű kártyák. Ilyen kártya például a “faxmodem”, ami az Internet-csatlakozást teszi lehetővé, vagy a hangkártya, amennyiben zenét kívánunk hallgatni a számítógép segítségével.

Az egér speciális adatbeviteli eszköz. Az asztalon kell mozgatnunk, és ennek hatására a képernyőn egy ún. egérkurzor mozog, amelynek segítségével utasításokat adhatunk a számítógépnek műveletek elvégzésére. Ilyen beviteli egység még például a billentyűzet is. A monitor a legfontosabb eszköz, aminek segítségével a számítógép információt tud részünkre megjeleníteni. A nyomtató segítségével pedig kézzel fogható formátumban jeleníthetjük meg munkánkat.

A számítástechnika fejlődését nehéz naprakészen követni. A speciálisan gépészeti felhasználások számára – mint már jeleztük – szerényebb teljesítménnyel rendelkező számítógépet elégséges beszerezni. Javasoljuk, hogy kész konfigurációt szereltessen össze a kolléga, de a legfontosabb az, hogy az általa kiválasztott célokkal a gép teljesítőképessége összhangban legyen. Következő lapszámunkban a legelterjedtebb szoftverekkel (windows, word), a cég hivatalos ügymenetét jelentősen elősegítő irodai programokat kívánjuk bemutatni.

Az epikus cikksorozat részei:

A költségvetés-készítő programok alkalmazása IV. – Számítógép felhasználás lehetőségei az épületgépészetben VIII.

A költségvetés-készítő programok alkalmazása III. – Számítógép felhasználás lehetőségei az épületgépészetben VII.

Költségvetés készítő program – Számítógép felhasználás lehetőségei az épületgépészetben VI.

Költségvetés-készítő programok – Számítógép felhasználás lehetőségei az épületgépészetben V.

A költségvetés-készítő programok alkalmazása I. – Számítógép felhasználás lehetőségei az épültgépészetben IV.

A számítógép felhasználás lehetősége az épületgépészetben III.

A számítógép felhasználás lehetőségei az épületgépészetben II.

A számítógép-felhasználás lehetőségei az épületgépészetben I.

---