Új jogszabályok a kéményseprő-ipari közszolgáltatás vonatkozásában

2013/3. lapszám | Kocsis Krisztián |  1465 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az új jogszabályok célja egyrészt a kéményseprő-ipari közszolgáltatás egységesítése, másrészt a műszaki feladatok egyértelműsítése, fogalmak tisztázása, valamint az új feladatkörökkel és az eljárásrendek korszerűsítésével az „értelmetlen” CO-mérgezések, halálesetek megelőzése. Szintén téma a szilárdtüzelés arányának növekedésével a preventív tűzvédelem jelentőségének megerősítése, illetve a hatósági felügyelet (Katasztrófavédelem), az új jogi, eljárásrendi alapokon nyugvó közszolgáltatás megteremtése.

Melyek is ezek a törvények?

• 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról,
• 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról,
• 63/2012. (XII. 11.) BM. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól.

Az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei és jogai

Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett, e törvényben meghatározott közszolgáltatást az ingatlan használója köteles igénybe venni az alábbi esetekben: amennyiben olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely a hozzá tartozó vagy a hozzá csatlakoztatott égéstermék-elvezetővel van felszerelve, vagy ahhoz csatlakozik, vagy tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőt tart fenn.

A közszolgáltatás során a közszolgáltató sormunka keretében időszakonként köteles elvégezni a következőket:

• Elvégzi az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását (megjegyzés: összekötő elem), ami korábban senki- földjének volt minősíthető. E téren tarthatatlan műszaki állapotok uralkodtak, az öszszekötő elemek állaga a tüzelőberendezésekkel együtt romlott. Itt tömeges cserék, javítások szükségesek.
• Végrehajtja az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát.
• Ellenőrzi a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlását, figyelembe véve a levegő-utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is. Az épületgépészekhez szólva, megnyugtatásul: a kéményseprő nem végez mérnöki feladatot, hanem észrevételez, feltár, egy adott időponti állapotot dokumentál, valamint ezek alapján javaslatokat tesz, például a hő- és áramlástechnikai méretezés elvégeztetése, ennek alapján légbevezető kiválasztása stb. irányában. A kéményseprő előzetes nyilatkozattal tudja segíteni a tervező, kivitelező munkáját!
• A kéményseprő ellenőrzi az égéstermék paramétereit. Ezt kizárólag gázkészülékeknél végzi! Szintén megtörténik a CO-mérés is. Viszont a kéményseprő nem végez gázkészülék-karbantartást, csupán a mérési eredmények alapján von le következtetéseket, és írásban tájékoztatja az illetékeseket.
• Végül pedig ellenőrzi a műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétét.

Ezeken túl a közszolgáltató a közszolgáltatás keretében elvégzi az ingatlan tulajdonosa által megrendelt, égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat. E vizsgálatokról NYILATKOZAT kerül kiadásra! A kéményseprő-ipari SZAKVÉLEMÉNY, mint fogalom, megszűnt. Nyilatkozat szükséges beüzemeléshez, felújítás, átalakítás után, új telepítéshez, használatbavételi engedélyezési eljáráshoz stb.

Hatósági felügyelet

A kéményseprő felügyeleti szervei a tűzvédelmi hatóság, a Katasztrófavédelem. A közszolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben e hatóság bírságot szabhat ki, illetve az ingatlan tulajdonosával szemben is.

Az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei

A közszolgáltató nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető vagy az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú építésügyi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

Szintén „értesítendő”, amennyiben a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása fordul elő, illetve ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg található. Szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél a szikrafogó hiánya az E-F tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék- elvezetőből kijutó szikra által veszélyeztetett területen belül E-F tűzvédelmi osztályú anyag jelenléte az égéstermék-elvezető kitorkollásától mért 15 méteres távolságon belül is jelentési ok. Valamint e körbe tartozik az olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság, vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm. Egyértelmű ok a nem megfelelően rögzített összekötő elem vagy a nem zárható tisztítónyílás, illetve az olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot, ellenőrzést és tisztítást nem végezték el. Az ezen okok miatti veszély esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltató soron kívül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

A végrehajtási rendeletről

A rendelet tartalmazza a feladatok szakmai követelményeit, módszereit, a kötelező műszaki vizsgálatokat és azok szakmai követelményeit, a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, illetve a formanyomtatványokat, azok tartalmi követelményeit stb.

Meg lettek határozva a kötelező továbbképzés elemei (elméleti és gyakorlati ismereteket bemutató ismeretfelújító és továbbképző tanfolyam, minimum 16 óra évente).

Elő lett írva, hogy lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt szolgáló helyiségek – kivéve az időlegesen használt ingatlanok – fűtési célt szolgáló tüzelőberendezés cseréje esetén, fűtési szezonban (október 15. és április 15. között), a megrendelést követő 2 munkanapon belül a közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot el kell, hogy végezze, ameny-nyiben annak feltételei adottak. A közszolgáltató a nyilatkozatot legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja.

---