VGF&HKL szaklap

Kocsis Krisztián

 92 | |

 Kocsis Krisztián

1998-ban végezett a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Épületgépész Karán, mint épületgépész-mérnök. 1998. szeptember 01-től a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft-nél dolgozik. 2001-ben végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA szakán, Menedzsment szakirányon. 1998-tól a Főkétsz Kft. műszaki fejlesztőmérnökévé, majd 2004. évtől a cég műszeres szolgáltatási osztályvezetőjévé nevezték ki, amely beosztásban jelenleg is dolgozik. Rendszeresen részt vesz az ország kéményseprőiparának képzési, továbbképzési munkájában, annak szervezésében, oktatóként is. Több szakkönyv szerzője, illetve szerzőtársa. Szakmai publikációi jelentek meg különböző műszaki folyóiratokban. Tagja volt az 1991-ben átalakult ÉTE Gázellátás- Égéstermékelvezetés, Vízellátás- Csatornázás Szakosztálynak. A Magyar Mérnöki Kamara tagja.

Kocsis Krisztián cikkei

Új jogszabályok a kéményseprő-ipari közszolgáltatás vonatkozásában

2013. március 10. |  256

Az új jogszabályok célja egyrészt a kéményseprő-ipari közszolgáltatás egységesítése, másrészt a műszaki feladatok egyértelműsítése, fogalmak tisztázása, valamint az új feladatkörökkel és az eljárásrendek korszerűsítésével az „értelmetlen” CO-mérgezések, halálesetek megelőzése. Szintén téma a szilárdtüzelés arányának növekedésével a preventív tűzvédelem jelentőségének megerősítése, illetve a hatósági felügyelet (Katasztrófavédelem), az új jogi, eljárásrendi alapokon nyugvó közszolgáltatás megteremtése.

Gyűjtőkémény, avagy meddig ketyeg még az időzített bomba

2008. június 10. |  7384
Társszerző: Hrobár Balázs
1

Magyarországon a 30-as években honosodott meg az ún. egycsatornás gyűjtőkémény. Az egyszerűbbnek vélt építési mód, a takarékosabb megoldásokra, illetve gazdaságosabb helykihasználásra való törekvés érdekében a többszintes lakóépületekben egyre szélesebb körben kezdték alkalmazni cserépkályhák és fürdőhengerek égéstermék-elvezeté-sére. A mai szóhasználattal élve ez a megoldás háromhéjúnak nevezhető, hiszen a beton anyagú köpenyhéj és a kürtő közötti légrést hőszigetelésként kovafölddel töltötték ki. Ezeket a gyűjtőkéményeket még - tekintettel a szerkezetre és hőtechnikai adottságokra - ún. termofor kéményeknek nevezték.