CO-mérgezések vizsgálata
2015/12. lapszám | Bognár Gábor | 8670 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Cikkünkben arra világítunk rá konkrét példák segítségével, hogy szén-monoxid-feldúsulás, -mérgezés minden, nyitott égésterű készüléket üzemeltető lakótérben előfordulhat, nem csak műszaki, épületgépészeti hibák esetén, hanem az adott körülmények közötti legjobb technikai feltételek mellett is. Egy naplózásra is képes CO-vészjelző remek eszköz lenne arra, hogy a hatóságok és a szakma feltérképezzék a CO-mérgezések körülményeit, és ne csak találgassanak utólag.
A CO visszaáramlásnak számos oka lehet, és mértékét számos körülmény befolyásolja. A híradásokban különféle esetekkel találkozhatunk, úgymint a vészjelző bejelzett, a tűzoltók kimutatták a veszélyes gáz jelenlétét, de olyan esetről is tudunk, ahol a vészjelző jelzett, de a kivonuló tűzoltók már nem tudták kimutatni a szén-monoxid jelenlétét. Van, ahol az egészségügyi tünetek megjelenése után hívják a tűzoltókat, ilyen esetben is volt, ahol nem, és volt, ahol felszereltek ilyen CO-vészjelzőt, de az nem riasztott; vagy azért, mert rossz helyre került felszerelésre, vagy mert nem is működött megbízhatóan.
A CO-visszaáramlást befolyásoló számos tényező miatt a riasztás megjelenését követő akár pár perc elteltével sem biztos, hogy rekonstruálni lehet az esetet, és igazolni egy adott vészjelző készülék hibáját, vagy megállapítani a veszély mértékét. (Aztán bizonyos esetben a lakók megbánják, hogy értesítették a tűzoltókat, mert a gázszolgáltató által kizárt készülék újra üzembe helyezése jelentős költséggel jár.)
A szabványos követelményeket kielégítő vészjelzők (a szabvány a fenti riasztási szintek mellett még számos további működési követelményt ad meg) olyan érzékelővel és szoftverrel rendelkeznek, amelyek képesek az akár folyamatosan változó CO-koncent-rációk mellett is biztosan figyelmeztetni a veszélyre még a mérgezési tünetek megjelenése előtt. A valós riasztási szintek nem csak ezen diszkrét CO-koncentrációknál valósulnak meg, magasabb koncentrációnál hamarabb jelenik meg a riasztás, alacsonyabb koncentrációnál később. Mindig időben, de sosem túl korán.
Mi következik ebből? A szabványos CO vészjelzők csak akkor riasztanak, amikor az egészségügyi kockázat megjelenése várható, kellő időt biztosítva az épületben tartózkodóknak a szellőztetésre, menekülésre. Nem jeleznek túl korán, ugyanis egy relatív alacsony koncentráció relatív rövid idejű jelenléte nem veszélyes, nem szükséges kimenekülni a lakásból. Ahogy a későbbi példáinkban megmutatjuk, nyitott égésterű berendezéseknél rendszeresen előfordulnak CO-visszaáramlások, télen is, nyáron is. Sok esetben a riasztási szinteket nem éri el a szén-monoxid jelenlétének mértéke és ideje, számos esetben azonban rendszeresen riasztott a készülék.
Biztonságos üzem?
Még mielőtt a konkrét esetekre térnénk, tekintsük át a tárgyaltak hatását a CO-mérgezési esetek okainak, körülményeinek feltárásának sikerességére, különösen a lakótérben, beltérben elhelyezett, nyitott égésterű, fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő berendezések működéséhez szükséges feltételek fényében. Ilyen berendezések a gázfőzőlap, gázsütő, cserépkályha, gázkazán, vízmelegítő, vegyestüzelésű kazán, kandalló. A saját ingatlanban és a szomszédban is, gondoljunk csak a közös lépcsőházra, vagy a gyűjtőkéményre!
Mik a biztonságos üzemhez szükséges feltételek?
- Megfelelő méretű és műszaki állapotú füstgázelvezető rendszer.
- Megfelelő méretű és kapacitású, folyamatosan nyitott állapotban lévő légbeeresztő rendszer, az égéshez szükséges levegő utánpótlásához.
- Megfelelő műszaki állapotú, rendszeresen karbantartott tüzelőberendezés.
- A tüzelőberendezéssel összekapcsolt légtérben ne működjön olyan berendezés, ami légnyomás csökkenést/depressziót okoz (például konyhai elszívó, központi porszívó, fürdőszobai elszívó ventilátor, bizonyos szárítógépek, de még a légkondicionáló berendezés is).
Mindezen feltételeknek egyidőben fent kell állni ahhoz, hogy a rendszer jó eséllyel CO-visszaáramlás nélkül tudjon üzemelni.
Jó eséllyel? Még ha mindezen feltételek tökéletesen teljesülnek is, a környezeti hatások miatt bármikor szén-monoxid-visszaáramlás alakulhat ki. Ilyen hatások például a széllökések, vagy éppen a nagy hőség. Ilyesfajta zavaró körülmények esetén a tökéletesen karbantartott, tökéletes állapotban lévő rendszereknél is előfordulhat, és számtalanszor elő is fordul CO-visszaáramlás. A hasonló helyszínekről érkező riasztások esetén a gázkészülék kizárása csak felesleges bosszúságot
és költséget okoz a tulajdonosnak, mert visszakapcsolás után is, hasonló körülmények között, bármikor újra előfordulhat szén-monoxid-visszaáramlás. És mi történik, ha nem teljesül minden fenti feltétel? Biztosan visszaáramlik a szén-monoxid? Nem feltétlenül. Nyilván nagyobb a kockázat, de egyáltalán nem biztos, hogy megtörténik a visszaáramlás, és az sem biztos, hogy az egészségre veszélyes mértékű lesz.
Lássuk a példákat.
Nem használt társasházi lakás, gyűjtőkéményre kötött, nyitott égésterű kombi cirkóval
A lakást családi okokból kifolyólag gyakorlatilag a vészjelző felszerelése óta nem használták, a vészjelző májustól szeptemberig tartó üzemeltetése alatt azonban háromszor is riasztott. A CO vészjelző készülék memóriájából kiolvasott adatok az 1. ábrán láthatók. A felső oszlopdiagram a teljes üzemidőben, nyolc napos ciklusonként érzékelt maximális CO-koncentrációkat rögzíti, az alsó oszlopdiagram a kiolvasás előtti napok óránkénti maximum CO-koncentrációit mutatja. Látható, hogy rendszeresen visszaáramlás történt, a CO-koncentráció heti maximuma 100-200 ppm körül alakult, de többször előfordult igen magas, 600-700 ppm-es koncentráció is. Ezek a koncentrációk relatív rövid ideig voltak jelen a légtérben, mert a vészjelző „csak” három alkalommal riasztott (emlékezzünk a szabvány által előírt késleltetett riasztásra). A tulajdonos elmondása alapján nem használták a lakást. A lehetséges következtetés tehát az, hogy a gyűjtőkéményen keresztül egy másik fogyasztó tüzelőberendezéséből származó füstgáz jutott be a lakásba.
1. ábra. Nem használt társasházi lakás, gyűjtőkéményre kötött, nyitott égésterű kombi cirkóval.
Könnyen rekonstruálható eset? – Nem. Ki kell zárni ennek a tulajdonosnak a gázkészülékét? – Nem. Mi a teendő? – Át kell vizsgálni az egész épületet, illegális rákötések, átalakítások, esetleges kéményhibák felkutatására, és ezek megszüntetésével mérsékelni a CO-visszaáramlás kockázatát.
Családi ház nyitott égésterű kombi cirkóval. 10 nap a legnagyobb nyári hőségben
A kombi cirkót átfolyós használati melegvíz-előállításra használták, a fürdőszobában nem csak a megfelelő szellőzőnyílás volt kialakítva, de az ablak is folyamatosan bukóra nyitva volt. Az augusztusi hőség azonban a kéményben rendszeresen légdugót hozott létre. A 2. ábra felső oszlopdiagramja a teljes üzemidőben, nyolc napos ciklusonként érzékelt maximális CO-koncentrációkat rögzítené, de a készülék még csak 12 napja üzemelt, mely időszak adatai óránkénti bontásban az alsó oszlopdiagramban láthatók. Itt is észrevehető, hogy rendszeresen visszaáramlás történt, a CO-koncentráció gyakran a 100-150 ppm, de többször a 200-300 ppm-es szintet is elérte.
Az üzemidő 240. órájában (lásd alsó oszlopdiagram jobb oldali utolsó oszlopa) újra megnőtt a koncentráció. Ezúttal azonban olyan hoszszú ideig volt jelen a szén-monoxid, hogy a vészjelző riasztott is. A lakók hívták a tűzoltókat, a gázszolgáltató kizárta a gázkészüléket.
2. ábra. Családi ház nyitott égésterű kombi cirkóval. 10 nap a legnagyobb nyári hőségben.
Könnyen rekonstruálható eset? – Nem. Ki kellett zárni ennek a tulajdonosnak a gázkészülékét? – Jó kérdés. Látható, hogy a kizárást követően (a 240. órától a kiolvasás időpontjáig, azaz a 310. üzemóráig) nem volt CO az érzékelőnél, tehát a kizárás elérte célját. A visszakötést követően azonban újabb hőség esetén újra ez lesz a helyzet.
Mi a teendő? – Megtartani a CO-vészjelzőt, aktiválni az előriasztás funkciót, és átszellőztetni a lakást minden előriasztási esetben. Éles riasztásnál újra átszellőztetés, kazán lekapcsolása és kimenekülés.
Mit tett a tulajdonos? – Kidobta a vészjelzőt.
Szétesőfélben lévő társasházi cserépkályha
A tulajdonos a vészjelző nyolcadik riasztására már gondolkodóba esett, és elhozta a készüléket garanciális bevizsgálásra. Úgy gondolta, valami hibája lehet a készüléknek. Az alsó grafikont (3. ábra) szemlélve látható, hogy amint begyújtottak a cserépkályhába, feldúsúlt a szén-monoxid a lakótérben, és mindaddig bent is maradt, amíg a cserépkályhában a tűz és a parázs ki nem aludt. A kiolvasási adatok megtekintése után a tulajdonos elhatározta, hogy mégis rendbe rakatja a cserépkályhát. Tűzoltóságot, kéményseprőket nem értesített, mert a híradásokból azt vonta le, hogy esetleg le is zárhatják a tüzelőberendezéseit, és ezt inkább el szerette volna kerülni.
3. ábra. Szétesőfélben lévő társasházi cserépkályha
A tartósan alacsony koncentráció hosszú távú egészségkárosodást okoz, még ha azonnali konkrét tünetek nem is jelentkeznek!
Pinceszinti mosoda három nyitott égésterű gázkészülékkel
A CO vészjelző 55 napos üzeme alatt két nagyon szeles nap is volt. Az első idején kb. 400 ppm volt a maximális koncentráció, aznap kétszer riasztott a készülék (4. ábra). Alig egy hónap múltán, a második szeles napon 11 alkalommal volt riasztás, a maximális koncentráció a 800 ppm-et is meghaladta, és jó nyolc órán át veszélyes szén-monoxid-szintek voltak a helyiségben. Itt azért nem történt tragédia, mert vasárnap volt, és a helyiségben nem tartózkodott senki. Amúgy a tüzelőberendezések és a kémény állapota is megfelelő volt.
4. ábra. Pinceszinti mosoda három nyitott égésterű gázkészülékkel
Cikkünkben megkíséreltük bemutatni, hogy a nyitott égésterű tüzelőberendezéseknél a CO-visszaáramlás veszélye mindenhol fennáll, gyakorlatilag függetlenül a gépészeti berendezések állapotától. A hatósági eljárásokban sokszor indokoltan, néhol indokolatlanul zárják ki a fogyasztókat a gázszolgáltatásból, a CO-visszaáramlást okozó körülmények számos esetben nehezen feltárhatók, sokszor lehetetlen reprodukálni őket. Mivel a CO-visszaáramlás veszélye a legnagyobb gondosság mellett is fennáll, mindenképpen szükséges megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő alkalmazása. Külön előny az ilyen berendezéseknél, ha a készülék regisztrálja a mért adatokat, amelyek szükség esetén kiolvashatók, ezáltal többlet információt nyújtanak a lakóknak, szakembereknek egyaránt.
