VGF&HKL szaklap

Folyamatosan ellenőrző rendszer fejlesztése

2015. március 2. | Karczagi Gyula Balog Levente Molnár Sándor |  1398 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Folyamatosan ellenőrző rendszer fejlesztése

A rohamosan terjedő fa- és biomassza- (vegyes) tüzelés hibás alkalmazásának kellemetlen velejárója a szilárd anyag emissziója (PM10), valamint fokozott korom- és kátránylerakódás keletkezése a füstjáratokban, kéményekben.

A hibás tüzelés a hatásfok indokolatlan csökkenése mellett környezeti károsodást (a szmoghelyzet romlását), valamint a kéményekben, épületszerkezetekben egyéb károsodásokat is okoz. A kátrány eltávolítása spontán kiégés vagy direkt égetés esetén egyaránt tűzveszélyes, és a szerkezeti anyagok állagának romlásával jár. A folyamatos üzemű berendezések (faelgázosító, pelletégető stb.) esetében adott a beépített védelem, de a fa- és biomassza-tüzelő berendezések 90-95%-ának működése még optimális konstrukció esetén is a kezelés és a tüzelőanyag minősége által determinált.

Amíg a gáztüzelő berendezések esetében egyszerűen lehetséges a folyamatot az optimum közelében tartani, addig a szakaszos üzemű, vegyes tüzelésű rendszereknél ez nincs biztosítva. A szakaszos adagolású tüzelőberendezésekben a tüzelési folyamat nem egyenletes, így a pillanatnyi állapot (pl. hatásfok, emisszió, kondenzáció stb.) is változik, ezért a tüzelés egyes szakaszaiban kisebb-nagyobb beavatkozások szükségesek a kezelő részéről (pl. adagolás, égéslevegő-szabályozás stb.). A helyes reakció megválasztásához a kezelő megfelelő informáltsága is szükséges.

A fejlesztés célja a vegyes tüzelést alkalmazók általános segítésére szolgáló diagnosztikai rendszer létrehozása volt. A fejlesztést megelőző kutatás egyik fókusza a Magyarországon kialakult vegyes tüzelési szokások vizsgálatára irányult. Felmérésre kerültek a használatban levő tüzelőberendezések és a használt tüzelőanyagok leggyakoribb típusai és ezek megoszlásai. Ennek során 40 településen közel 37 ezer vegyes tüzelésű berendezés, valamint a csatlakozó kémények részletes elemzését végeztük el, figyelemmel az utóbbi öt évben bekövetkezett változásokra is.

A vizsgált települések közt 500 lélekszám alatti kistelepülés, kisváros, valamint megyeszékhely is megtalálható, így az elemzés eredménye a településtípus szerinti fogyasztói szokások változásait is mutatja. A felmérés adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a gyorsan terjedő vegyes tüzeléshez használt eszközök igen sokszínűek, a mintában közel 1200-féle konstrukcióval találkoztunk, amelyen belül a típusjel nélküli eszközök aránya 40% volt.

A fejlesztés tárgyát képező diagnosztikai rendszer működéséhez szükséges érzékelők (hőmérséklet, nyomás, oxigéntartalom stb.) megválasztása és azok csatolhatóságának biztosítása szükségessé tette a tüzelőberendezések célirányos, jellemző adatainak ismeretét. A típusjellel ellátott berendezéseknél a legelterjedtebb típusok ismert adatait vettük figyelembe. A típusjel nélküli berendezésekre vonatkozóan a hiányzó adatokat a 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet szerinti kéménytípus-besorolás alapján vezettük le, ismerve a konkrét esetre vonatkozó kéménytípust.

A statisztikai elemzés részét képezte (ugyanezen a reprezentációra képes mintán) valamennyi tüzelőberendezés (gáz és vegyes együtt) figyelembevételével annak a vizsgálata, hogy az egyes berendezések felhasználói jellemzők szerint (lakosság és nagyfogyasztó) mennyire tartoznak az ún. CO-veszélyeztetett felhasználói körbe. A kéményseprő adatbázisok elemzése azt mutatta, hogy a CO által veszélyeztetett címek száma az összes tüzelőberendezéssel érintett cím mintegy 35%-a Magyarországon (1. ábra).

Az optimális égés meghatározásához külön e célra létrehozott kísérleti egységben vizsgáltuk a leggyakoribb berendezéstípusokban lejátszódó jellemző tüzelési folyamatokat, a tüzelőanyagok minőségének függvényében, keresve azokat a paramétereket, amelyek jellemzők a tüzelés minőségére (hatásfokára), ugyanakkor egyszerűen és folyamatosan mérhetők. Kialakításra került egy olyan füstcsőhöz csatlakozó mintavevő elem, ami széles körben (típustól függetlenül) alkalmazható, és biztosítja a mérni kívánt jellemzők torzulásmentes meghatározásához szükséges mintavételt.

Az így nyert információ felhasználása nem csak közvetlenül a helyszínen lehetséges, hanem egy a fejlesztés részeként létrehozott GPRS modemen keresztül informatikai hálózatba is eljuttatható, amely megvalósítja a kezelő igényeihez igazodó távfelügyeletet. A modem kialakítása lehetővé teszi a folyamatos tüzeléstechnikai mérési adatok feldolgozása mellett több légtérben a CO-riasztási feladatok ellátását is, amelyet a 12/2014. (II. 21.) BM rendelet előír. A rendszerhez fejlesztett CO-érzékelők megfelelnek az MSZ EN 50291-1_2011 szabványnak, ezen felül vezeték nélküli adatátvitellel a modemen keresztül kapcsolatban lehetnek bármilyen távfelügyeleti rendszerrel. A modem alapállapotban óránként státuszinformációt küld a központba, így üzemkészsége folyamatosan ellenőrizhető, a szervizfolyamatok ütemezhetők.

Összefoglalva, a létrejött rendszerhez csatlakozó tüzelőberendezésben lehetővé válik a hatásfok, a haváriahelyzetek és a CO-veszély folyamatos jelzése és akár egy integráns működtető szervezet informálása.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem