VGF&HKL szaklap

ErP: tények és várható következmények

2015. március 2. | Fördős Norbert |  1805 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

ErP: tények és várható következmények

2014 szeptemberére tehető nagyjából annak az ideje, amikor Magyarországon is szélesebb körű nyilvánosságot nyert, hogy az ErP nem más, mint a környezetbarát tervezésről szóló előírások (Ecodesign), valamint az energetikai osztály (vagy energiacímke) besorolásainak (ELD) irányelve. Ezek a rendeletek az EU legfontosabb fenntarthatósági céljait támogatják, hogy ezzel is javítsuk az energiával működő készülékek kihasználtságát (hatásfokát).

A köztes hónapokban egyre több hírforrás számol(t) be az energiát fogyasztó berendezések (esetünkben a fűtési és melegvíz-készítő hőtermelők, illetve eszközök) ebben az évben életbe lépő uniós jogszabályi változásairól, sajnos azonban számos hírforrás ezekből csak néhány információt ragad ki, megtévesztve ezzel a végfelhasználók, illetve a témában (még) nem jártas szakemberek véleményalkotását. Mindezek alapján fontos lenne újból áttekinteni az érintett termékcsoportok körét, valamint az ezekhez kapcsolódó háttérinformációkat.

Minden termék, amely energiát fogyaszt / energiával üzemel, különböző LOT csoportokba sorolható. A környezettudatos tervezés a fűtési hőtermelők és melegvíz-készítési funkcióval ellátott kombinált hőtermelők követelményeit, illetve következményeit szabályozza az általános engedélyeztetés és energiahatékonyság szemszögéből. Ezek a követelmények a jövőben jelentősen befolyásolják a készülékgyártási technológiákat.

Az elkövetkező években jelentősen erősödnek és emelkednek a környezettudatos tervezés követelményei. A fűtő- és melegvíz-készítő berendezések tekintetében ez az első fokozattal kezdődik (2015. szeptember) és a második fokozattal fejeződik be (különböző kezdeti határidők, önálló technológiákra bontva). Minden olyan termék, amely az elkövetkező években már nem teljesíti a környezettudatos tervezés minimális követelményeit, nem kaphat CE tanúsítást, ezzel a továbbiakban nem engedélyezett az európai piacokon történő értékesítésük. Mindezek alapján emelkednek a követelmények, hogy magasabb energiahatékonyságot érhessünk el, így egyre jobb és jobb hatásfokú fűtési hőtermelőket kell gyártani a tisztább környezet számára. Az ökodizájn irányelv a termék hatékonysággal, valamint további értékeivel kapcsolatos minimális követelményeket írja le, hogy az megkaphassa a CE tanúsítványt. Ez az irányelv az EU-n belül minden államra, illetve azokra az országokra érvényes, amelyek ezt az irányelvet már átvették, vagy CE megfelelőséget írnak elő.

A hidraulikus elosztórendszerek összes hőtermelőjét (olaj-, gáz- és elektromos üzem / hőszivattyúk, kapcsolt hő- és energiatermelők, illetve kombi készülékek) a LOT 1 csoportba (fűtés) soroljuk. Ez alól kivételt képeznek a biomasszával működő tüzelőberendezések (LOT 15). A LOT 1 kategóriába tartozó termékekre 2015 szeptemberétől lép életbe a készülékek hatékonysági osztállyal történő megkülönböztetésének kötelezettsége. Ehhez a gyártónak kell majd a hőtermelő berendezés dokumentációs csomagjához energiacímkét, illetve termék-adatlapot (product fiche) mellékelnie.

Nem újdonság már az sem, hogy a környezetbarát tervezés minimális követelményei alapján a ventilátorral támogatott, hagyományos működésű hőtermelők gyártása 2015 szeptemberétől megszűnik. Ez nem azt jelenti, hogy egy már forgalomba hozott, illetve a kereskedelmi partner raktárkészletén még elérhető, az ErP követelményeit nem teljesítő tüzelőberendezés már nem szerelhető fel, valamint helyezhető üzembe. Tény, hogy a zárt égésterű hőtermelők osztályán belül egyre nagyobb teret nyer a kondenzációs technika, azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy ennek a termékcsoportnak a forgalmazása/telepítése egyetlen tollvonással nem szüntethető meg.

Kardinális terület még az újonnan épített társasházi lakások saját, LAS rendszerű gyűjtőkéményre kötött tüzelőberendezéseinek kérdése: a kivételek szabályzata ugyanis kitér a többlakásos társasházak több bekötéssel rendelkező égéstermék-elvezető rendszereire is, ahol a tönkrement készüléket azzal azonos technikai szintű berendezésre lehet kicserélni (egy lakó miatt nem kötelezhető a társasház összes többi tulajdonosa kondenzációs készülék telepítésére, illetve kémény-átalakításra). Ez teret ad azoknak a zárt égésterű, de nem kondenzációs működésű (általában kombinált üzemű) berendezéseknek, amelyek még teljesítik az s > 86% szezonális helyiségfűtő energiahatékonyságot (lásd az 1. táblázat összefoglalását).

A jelenlegi kommunikáció (ennek alapján egyes források is) csak a kondenzációs készülékek telepítési lehetőségét, valamint az s > 86% szezonális hatásfok teljesítését hangsúlyozza. Ez a tény azonban csak részben igaz; bizonyos típusú, nyílt égésterű tüzelőberendezések néhány évig továbbra is forgalmazhatók (lásd az 1. táblázat 5. sorát), a publikálást követő öt éven belül. Hivatalosan ezek a készülékek azonban csak a többlakásos társasházak már meglévő, közös égéstermék-elvezető rendszerein alkalmazhatók (ami Magyarországon alapvetően nem járatos) az érvényes műszaki, biztonságtechnikai előírásokat teljesítő telepítés mellett. Önálló családi házakban ezek a készülékek azonban már nem építhetők be. Fentiek alapján a nyílt égésterű (főként a 30 kW alatti kombinált) hőtermelők jelenléte a „fekete szerelésnek" kedvez. A szigorodó hatósági ellenőrzések ennek ugyan gátat szabhatnak, viszont az adott esetben megdráguló javítási költségeknek nem. Rengeteg, átlagosan 7-11 éves, újabban telepített, hagyományos működésű tüzelőberendezés üzemel ma Magyarországon, amelyek meghibásodások esetén – gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve – csere helyett javíthatók. Ezeknek a készülékeknek a tulajdonosai azonban később nehezebb helyzetben lesznek az alkatrész-utánpótlás, valamint a várható javítási költségek miatt.

Az önálló (tehát nem LAS kéménybe kötött) zárt égésterű hőtermelőknél – adott esetben – a teljes égéstermék-elvezetőt is ki kell cserélni, amennyiben kondenzációs készüléket telepítenek.

Magasabb árfekvésük miatt az alacsony NOx-égőjű tüzelőberendezések Magyar-országon már szinte kifutottak, így a LOT 1 csoport nyertesei a környezettudatos tervezés feltételeit teljesítő elektromos működésű fűtési hőtermelők, valamint a hőszivattyúk. Az ErP LOT 1 kategóriájának első fokozatához képest a második fokozat az alábbi változásokat hozza még:

  • Az E, F és G hatékonysági osztályok hatálytalanítása (2019. szeptember; publikálás + 6 év).
  • A+++…D skálájú hatékonysági osztályok (2019. szeptember; publikálás + 6 év).
  • Az NOx-mérés bevezetése (a magas NOx-égők megszűnése, 2018. augusztus; publikálás + 5 év) ami a kombi készülékek HMV üzemére is érvényes.

Csapolási profilok és a LOT 2 csoport termékeinek hatékonysági osztályai

A LOT 2 csoport érintett termékei azok a készülékek, amelyek olaj, illetve gáztüzelésűek, vagy elektromosan is üzemelnek. Ez lehet átfolyó rendszerű vízmelegítő, HMV hőszivattyú, tároló, puffertároló vagy szolárrendszer (az ökodizájn direktíva a 0-400 kW egységteljesítmény közötti vízmelegítő készülékekre vonatkozik).

Az Európai Unió bizottsága csapolási profilokat fejlesztett ki a melegvíz-készítés különböző módozataira, hogy a melegvíz-készítés számára a szükséges teljesítményű készülékeket választhassuk ki. A különböző csapolási profilokat, illetve a hozzájuk tartozó szimbólumokat és azok tipikus használatát a 2. táblázat foglalja össze.

A 3XS-S osztályokba alapvetően a kisebb teljesítményű átfolyó és tároló rendszerű (

Az ErP LOT 2 kategóriájának első fokozata még nem hoz különösebb változást a melegvíz-készítő berendezések területén, de a második már igen:

  • A G hatékonysági osztály hatálytalanítása (2017. szeptember; publikálás + 4 év).
  • A+…F skálájú hatékonysági osztályok (2017. szeptember; publikálás + 4 év).
  • Az alacsony hatékonyságú (C osztálytól és NOx-emisszió > 56 mg/kWh (fosszilis energiahordozó) gázüzemű vízmelegítők kifutása (2018. szeptember; publikálás + 5 év).
  • Szintén kifutnak az XXL-4XL csapolási profilú és a B energiahatékonysági osztály alatti elektromos bojlerek és elektromos tárolók (2018. szeptember; publikálás + 5 év).

(Folytatjuk)


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem