VGF szaklap

Fűtéstechnika

Riasztott a CO-jelző, fordulj szakemberhez!

2017. január 27. | Lantos Tivadar |  795 | |

Riasztott a CO-jelző, fordulj szakemberhez!

A híradásokban most már szinte naponta lehet hallani szén-monoxid-mérgezésekről, és sajnálatos módon halálozásokról is. Pedig odafigyeléssel a tragédiák megelőzhetők lennének. A legjobb megoldás a tüzelőberendezések cseréje lenne zárt égésterű készülékre, de erre az esetek többségében nincs mód. A szén-monoxid-riasztó nyílt égésterű kazánoknál ma már elengedhetetlen.

Jobb félni…

Alig 10 ezer forintos tétel, és életeket menthet, mégis sokan nem szerelnek fel szén-monoxid-riasztót. A fokozott légzárású ablakokkal ellátott helyiségekben, a rosszul szellőző fürdőszobákban kötelező a használata! Két olyan helyszínen is jártunk, ahol vészjelzést adott le a szén-monoxid-vészjelző. A készülék forgalmazója eljuttatta szerkesztőségünkhöz az eszközökből kinyert adatokat, valamint a tulajdonosok beleegyezésével azok elérhetőségeit. Két különböző esetről van szó, az egyik egy nyílt égésterű kombi cirkónál történt, amit a fürdőszobában helyeztek el, a másik pedig egy szilárdtüzelésű cserépkályhánál. Ahogy az lenni szokott, a tulajdonosok megijedtek, majd igyekeztek meggyőzni magukat, hogy rossz a készülék. Pedig alapvető kiindulási filozófiának kellene lennie a háztartásokban, hogy a készülék sohasem rossz. Szerencsére mindkét felhasználó időben szakemberhez fordult, hogy ne történjék még nagyobb baj.

Gázkazán a polgári lakásban

Az első eset a VIII. kerületben, egy pesti bérházban történt. A nagy belmagasságú, nagypolgári lakás fürdőszobája kicsi helyiség, itt helyezték el a nyílt égésterű kombi cirkókazánt. A nyílászárókat nem cserélték, kapcsolt gerébtokos, kisméretű ablak szolgál a szellőztetésre. A több mint 3 méteres belmagasságú fürdőszoba legtetején elhelyeztek egy szellőztető rácsot.

Nyár elején történt a riasztás, a CO-szint a vészjelző adatai alapján meghaladta a 200 ppm-et. Ez az érték 2-3 óra tartózkodás elteltével fejfájásos tüneteket okoz, és bár igaz, hogy ez a legalacsonyabb jelzési szint, de nem árt az óvatosság, hiszen az eszméletvesztés is viszonylag hamar kialakulhat, ha a szén-monoxid-koncentráció tovább emelkedik. A lakástulajdonos tudta, mi a teendő, azonnal lekapcsolta a fűtőkészüléket, és alaposan átszellőztette a helyiséget. Ezután a gázszerelőket is kihívta a készülékhez, akik a berendezést teljesen rendben valónak találták.

A készülék a nyár folyamán még többször riasztott, összesen három alkalommal. A kémény egy kéményseprői vizsgálaton is átesett, és a kéményseprő is mindent rendben talált. Ennek alapján mégis felmerült a kérdés, hogy akkor mi okozhatta a riasztásokat?

Kezdetben az időjárás is gyanús volt; a riasztás a meleg nyári hónapokban történt, így arra lehetett gyanakodni, hogy a kinti meleg nem engedte normálisan távozni a füstgázt a kéményből. Hosszas kérdezősködésünk után azonban fény derült egy nem elhanyagolható tényre. Az első riasztás időpontjának környékén a tulajdonos vásárolt egy gáztűzhelyt, amely fölé konyhai elszívót is szereltetett. A konyhában nincs külön légbevezető nyílás. A fürdőszoba ajtaja állandóan nyitva van, mint ahogyan a konyháé is, így a két légtér közvetlen légtér-kapcsolatban van egymással. A mosogatáshoz használt HMV-t is a fürdőszobai cirkó állítja elő.

A tulajdonos elmondása szerint többször volt olyan szituáció, amikor a konyhai szagelszívót működtette, miközben a főzésnél használt eszközöket folyó víznél mosogatta. Arra ugyan nem emlékszik, hogy akkor szólalt-e meg a szén-monoxid-jelző, de nem is zárta ki ennek lehetőségét. Tehát nyílt égésterű kazán működtetése igényel némi felkészültséget a felhasználótól is… Itt jegyeznénk meg, hogy nemrég vádat emelt a rendőrség két férfi ellen, akik a szabályoknak fittyet hányva szereltek be egy lakásba, ahol később CO-visszaáramlásos baleset történt, egy konyhai szagelszívót.

Ha kéményes a készülék

Foglaljuk össze néhány pontban, mire is kell figyelnünk, ha régi, kéményes készülék van felszerelve a lakásunkban. Fokozott légzárású ablakok, és utólagos szigetelés esetén lehetőleg cseréljünk kazánt is. Ha erre nincs mód, akkor a helyiségnek legyen megfelelő szellőzése, légbevezető nyílás kialakításával, ami lehetőleg a szabadból vegye a levegőt. Kerüljük a konyhai szagelszívó és a nyílt égésterű kazán egy légtérben történő elhelyezését. Sajnos a legtöbb esetben a mérgezések jelentős részét ez okozza. Óvakodjunk a fekete, nem garanciális és számlás, és utólag követhetetlen kazáncseréktől. A gázkészülék nem játék, minden esetben tapasztalt szakember végezze a javításokat! Ne felejtsük el évente egyszer karbantartatni a készülékünket. Ehhez mindig hívjunk szerelőt, aki egyúttal át is nézi a berendezést, és tájékoztat az állapotáról, illetve az üzemeltetés körülményeiről. Végül pedig: engedjük be a kéményseprőt! Ha mindezt betartjuk, nagy a valószínűsége annak, hogy el tudjuk kerülni a bajt.

1–4. kép:  A nyílt égésterű gázkazán műszakilag jól működik, rendszeresen karbantartott darab. A kémény tisztítónyílása
az előszobában kapott helyet.  Régi típusú nyílászáró a fürdőszobában, nem fokozott légzárású.  A fürdőszoba és az előszoba között csupán egyetlen apró légbevezető árválkodik.

 

A gázkazános lakás adatain látszik a riasztások száma és a mért CO értékek csúcsa is.

Szép a cserépkályha, de…

A második eset egy vidéki családi házban történt. A gáz általánosnak mondható elérhetősége ellenére sokan használnak még cserépkályhát; egyrészt a ház körül mindig akad eltüzelni való faanyag, másrészt a szilárdtüzelésű kályháknak van egy utánozhatatlan hangulata, no meg a sugárzó fűtés amúgy is komfortosabb. Azonban akinek volt már ilyen kályhája, az tudja igazán, hogy itt az üzemeltetés még több figyelmet igényel. A megfelelő szellőzés a legfontosabb ahhoz, hogy az égés biztosítva legyen. A cserépkályha égésilevegő-ellátásának a ház légterén át történő kiszolgálása nemcsak komoly energetikai kompromisszum, hanem gyakorlatilag kizárja a házban mindennemű nyomáscsökkentő berendezés használatát (konyhai, fürdőszobai elszívás, hővisszanyerős szellőztetés). Ezért ezt a feladatot új házban elsősorban az égéslevegőt a házon kívülről a cserépkályha tűzterébe bevezető, zárt csatornával célszerű megoldani. A cserépkályha szakaszos üzeme miatt az égésilevegő-igény 100-200 m3/óra, és viszonylag nagy átmérőjű csatornát kell alkalmazni (160-200 mm), valamint kerülni kell a szükségtelen irányváltásokat.

Azonban a legtöbb családi házban, csakúgy, mint a példánkban említett esetben, az égéshez szükséges levegőt a kályha a lakótérből veszi. Általában elmarad a légbevezető kialakítása is, így megnő a veszélye a CO-visszaáramlásnak. Esetünkben sem építettek be szellőztető nyílásokat, azonban a konyhában megtalálható volt a szagelszívó berendezés. Bár a cserépkályha okozott problémát, jó tudni, hogy a nyílt égésterű gázkazán sem üzemeltethető egyidejűleg a kályhával. A szilárdfűtésű kéményekben kialakuló felhajtóerő jóval nagyobb, ezért az megfordíthatja az áramlást a gázkéményekben.

A tulajdonos a CO-vészjelző készüléket néhány napja üzemelte be, és máris megtörtént az első vészjelzése, ami 250 ppm értéket mutatott. Szintén az a szint, amikor 2-3 óra múlva alakulnak ki a tünetek, de a figyelmeztetést komolyan kell venni. A tulajdonos folyamatos szellőztetéssel oldotta meg a problémát.

Ilyen esetben két út kínálkozik a felhasználó előtt; vagy nem gyújt be a cserépkályhájába, és csak a gázkazánt használja, vagy kályhás szakemberhez fordul, aki a szükséges átalakításokat elvégzi a cserépkályhán. Ez utóbbit választotta a vidéki ház tulajdonosa. Mint utóbb kiderült, a kályhával is sok probléma volt. Az illesztések nem voltak megfelelők, így „eresztett” a kályha. Ez szintén nagy veszélyekkel járhat CO szempontjából.

A cserépkályhás lakás adatai, melyeket a kiolvasható szén-monoxid-jelző regisztrált.

Mindkét történet tanulsága, hogy CO-jelzőre szükség van, mert mindkét felhasználó akár potenciális áldozat is lehetett volna, ha időben nem figyelnek fel a problémájukra. Némi átalakítással, szakemberek bevonásával így a helyzet menthető. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy csak megfelelő CO-vészjelző készüléket vásároljunk. Legjobb, ha épületgépészeti szaküzletbe megyünk, ahol a kereskedők bővebb felvilágosítást tudnak adni, hogy melyik készülék mit tud.

Értékes tanulsága a fenti két esetnek, hogy a Katasztrófavédelem által felderített évi 400-500 eset csak a jéghegy csúcsa – tíz-, sőt százezres esetszámról is beszélhetünk, folyamatos veszélyeztetéssel, egészségkárosodással.

COSzénmonoxid