VGF&HKL szaklap

Épületgépészet

Cirkulációs vezeték a légcsatornában

Tragédia vagy komédia?

2018. október 20. | Lantos Tivadar |  1812 | |

Cirkulációs vezeték a légcsatornában

A szakmai ostobaságnak léteznek megmosolyogtató esetei is. A cikkben egy olyan esetet mutatunk be, amikor jóval egyszerűbb lett volna a tisztességes út, azonban a kivitelező mégis egy „nyaktörő” mutatvánnyal oldotta meg a munkát. Ami a szakmabélieknek komédia, az sajnos a megrendelőnek tragédia!

Bokor András okleveles gépészmérnök, igazságügyi szakértő rovata

A lakók akarták

Tragikomikus tanulságos történetünk helyszíne egy budapesti 11 emeletes panelház, amely a ’80-as években épült. A lakók úgy döntöttek, hogy az épület cirkulációs hálózatát kicserélik. A társasház megversenyeztette a munkát, néhány ajánlatot bekértek, majd kiválasztottak egy vállalkozót, akivel szerződést kötöttek. A 11 emeletes panelépületnek 6 lépcsőháza van, lépcsőházanként 5 vagy 6 lakással, és összesen 33 stranggal. Cserélni csak a cirkulációs strangokat kellett, az alapvezetéket már nem, a régi vezetékek ún. unimag szerelőaknán keresztül futottak az épületben. A munkálatokat a kivitelező elvégezte, majd két év elteltével kérték fel Bokor András épületgépész igazságügyi szakértőt, hogy közjegyzői eljárás keretében vizsgálja felül a munkát. A kérdés, hogy a kivitelező megfelelően végezte-e el a feladatát, illetve a szerződésnek megfelelően járt-e el.

A régi strangvezetékéből csak egy csonk maradt. Látszik, hogy a vízkő miatt az átmérő jelentősen leszűkült az évek során.

Balra: a kivitelező az új ötrétegű csövet szépen bevezette a légtechnikai rendszerbe. Jobbra: a lakótelepi lakásokban a használt levegő elszívása már régóta nem működhetett, erről árulkodik ez a kép is.

A poros, és szennyezett légvezetékben az ötrétegű cső „elegánsan” halad egyik lakásból a másikba.

Balra: ha akadályba ütközött a cső vezetése, a kivitelező megoldotta a problémát. Konzervdoboz módjára felnyitotta a fenéklemezt. Jobbra: az egyik lakás vécéjének felnyitott UNIMAG aknája, ahol a cirkulációs vezetéknek futnia kellene.

Az ilyen jellegű hanyag munkára nincs mentség.

Egy, a sok beépített szűrőből. Ráadásul elérhetetlen magasságban, és se előtte, se utána nincs elzáró szelep.

Ilyen állapotban volt a cirkulációs vezeték. Vajon a melegvízvezeték milyen állapotban lehet? Nem lett volna célszerűbb azzal kezdeni a cserét?

A kivitelező nem érti

Az igazságügyi szakértői szemlére megjelent a vállalkozó, aki „természetesen” nem értette, hogy ő valójában mit is keres ott. A szellőzőcsövekbe épített cirkulációs vezetékről állítólag többször is nyilatkozott a „mester”, hogy ki fogja cserélni, éppen ezért nem érti most a közjegyzői eljárás szükségességét. Valóban, a társasház többször kérte a kivitelezőt, állítsa helyre az általa elvégzett hibás munkát, ő pedig rendszeresen ígéretet tett a javításra. A közjegyzői eljárás viszont kitűz egy határidőt, míg az állapotokat helyre kell állítani, ha ez nem teljesül, bírósági perrel folytatódhat a történet, ahol kártérítést, munkavégzéstől való eltiltást is foganatosíthatnak.

A vállalkozási szerződés 1. pontja szerint is „a HMV cirkulációs strangvezeték cseréjét és az ehhez kapcsolódó munkákat a megrendelő számára elvégzi”. Ebben pedig benne foglaltatik a régi strang kiszerelése, ami nem történt meg. Az új cirkulációs strang többségében nem a régi vezeték helyére lett beépítve, hanem a szellőző légcsatornába fűzték be. Az új strang alján szabályozószelep beépítése helyett elzáró gömbcsapot szereltek fel, amivel a keringtetőhálózatot nem lehet beszabályozni. Valamint az új cirkulációs vezeték hőszigetelése sem történt meg. A vállalkozó a lakások többségébe nem jutott be, hogy a régi cirkulációs vezetéket kibontsa, és annak helyére beépítse az új vezetéket. Ezért a lakókkal történő egyeztetés helyett a könnyebbik utat választotta, a konyhákat, valamint a vécéket és fürdőszobákat szellőztető légcsatornákba befűzve építette ki az új cirkulációs strangot. Pedig a vállalkozó által kötött szerződés módot adott volna a szakszerű kivitelezésre: „Megrendelő tudomásul veszi, hogy a vállalkozó által megjelölt időpontokban a lakásokba való szabad bejutás akadályba ütközése esetén a vállalási határidő módosulhat, valamint az ezen okokból felmerülő többletkiadások a megrendelőt terhelik. A szabad bejutás hiánya miatti következményekért a vállalkozó nem vállal felelősséget”.

Ennek fényében még érthetetlenebb, hogy miért választotta a kivitelező ezt a műszakilag hibás, és elfogadhatatlan megoldást. Sőt a vállalkozási szerződés 16. pontja szerint a „Megrendelő tudomásul veszi, hogy a munka elvégzéséhez és műszaki átadásához elengedhetetlen a lakásokba és az épület egyéb helyiségeibe való akadálytalan bejutás”. 

Mi alapján?

Vannak szabványok, jogszabályok és szakmai szabályok, de semmi nem engedi azt meg, hogy egy levegőáram céljára kitalált légcsatorna belsejében egy másik közegnek a továbbítására szolgáló cső áthaladjon azon. Az MSZ EN 12237:2003. számú „Épületek szellőztetése légvezetékek, kör keresztmetszetű fémvezetékek szilárdsága és tömörsége” szabvány írja elő a légcsatornák légtömörségének megengedett maximális levegőveszteségének értékeit. Nyilvánvaló, hogy a légcsatornák megfúrásaival a szellőző levegő a szerelőaknából fals levegőt szív, és így a szellőzőrendszer már nem képes a konyhák, fürdőszobák, vécék légszelepein keresztül szívni a levegőt.

A légcsatornák résein az uralkodó nyomáskülönbség hatására levegőszivárgás jön létre. Ha ezeket a szivárgásokat nem szüntetjük meg, akkor üzemképtelenné válik a légcsatorna-hálózat. A levegőszivárgás közvetlenül befolyásolja a higiénés és egészségügyi követelmények teljesíthetőségét. A légcsatornarendszerbe bejutó szennyeződések rontják a helyiségek tartózkodási zónájának egészségügyi megítélését és komfortszintjét. A megrongált légcsatorna nem képes a tervezett szellőző levegő mennyiségét az adott helyiségből elszívni. Ennek következtében a helyiségek tartózkodási zónájának komfortszintje csökken. További veszélyt azzal okoz a nem kellő mennyiségű elszívás, hogy a lakásokban keletkezett pára, ha a szellőzőrendszer azt nem szállítja el a légcsatornákon, akkor tartalma növekszik, majd a külső hideg falszerkezeten, a sarkokban lecsapódik, és penészfoltok jelennek meg.

A cirkulációs vezeték cseréjére egyetlen megoldás lett volna helyes, amikor a régi, horganyzott acélvezetéket kiszereli a vállalkozó, és annak a helyére építi be az új, műanyag csővezetéket.

Nem mai szellőzéstechnika

A szellőző strangok légvezetékei igen rossz állapotban voltak a „strangfelújítás” előtt is. A helyszíni szemle során jól megfigyelhető volt az is, hogy ahová nem került beépítésre cirkulációs strang, ott is szétcsúszott, kiszakadt, eldugult a légvezeték, illetve fenéklemezhiányos légvezeték van. A sok-sok horpadás, kiszakadás miatti légtömörséget javítani már nem lehet, nem érdemes. A lakásokba beépített több mint 30 éves légszelepek sem tűzvédelmi kivitelűek, így egy esetleges tűz esetén a másik szintre való átterjedés törvényszerű lenne. Tehát az új tűzvédelmi légszelepekkel élet- és vagyonbiztonságot növelő szellőzőrendszert alakíthat ki a társasház. Mindezek miatt a szellőzőrendszer kijavítását csak teljes cserével lenne szakszerű megoldani. A szellőzőrendszer ilyen irányú felújításakor a régi helyett új, korszerű, jóval kisebb villamosáram-felvételt igénylő tetőventilátorokat kell beépíteni. Az ilyen korszerű ventilátor beépítése pár éven belüli megtérülést eredményez. A szellőzőrendszer korszerűsítésének költségét csak kiviteli tervek elkészítése után lehet meghatározni. Ezenfelül a szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani és megóvni, hogy a légcsatorna tisztíthatósága könnyen megoldható legyen. Még a tisztítási folyamat során alkalmazott eszközök és vegyszerek sem károsíthatják a légcsatornarendszert. A légcsatornába bevezetett cirkulációs vezetékkel pedig a szellőzővezetékek tisztítása nem megoldható.

Kié a felelősség, ha…

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem néz bele a szellőző légcsatornába. Bejelentéskor értesülhet arról, hogy a fenti eset megtörtént, és nem tisztítható a légcsatorna, ami veszély forrása lehet. Amikor a Fővárosi Katasztrófavédelem vizsgálja a ház működését,

  • kérheti a tűzvédelmi szabályzatot,
  • megnézi a tűzoltó készülékeket,
  • kérheti azt az igazolást, hogy karbantartották-e azokat a berendezéseket, amelyeket kötelező, mint például a legalább 3 évente történő légcsatornák tisztítását.

Amennyiben az igazolásokat megkapja a Katasztrófavédelem, akkor elfogadja a társasház működését. Azonban tűz esetén kivizsgálják az esetet, és eljárás indul azok ellen, akik becsapták a hatóságot, és a hamis karbantartást leigazolták. Eljárás indul a közös képviselet, valamint a kivitelező ellen is. A tűzvédelmi követelmény alapja az, hogy a tűz által sújtott szakaszokba beépített épületgépészeti felszerelések, mint például a légcsatorna, nem ronthatják az épületszerkezet tűzvédelmi tulajdonságait és képességeit. Tehát annak a falnak, amelyen légcsatorna halad át, ugyanolyan tűzállónak kell lennie, mint amilyen tűzálló lenne maga a fal vagy a födém a légcsatorna nélkül. A jogszabály mindig is tartalmazta azt az előírást, hogy úgy kell kialakítani a légtechnikai rendszereket, hogy ne tegyék lehetővé azt, hogy a füst bemenjen az egyik szintről a másikra. Ezt pedig vagy tűzvédelmi légszelepekkel, vagy az aknán belüli lezárással (tűzvédelmi csappantyúkkal) lehet megoldani.

Mindezek fényében a teljes felújítás (légcsatorna, tűzvédelmi légszelepek, tetőventilátor) esetén a becsült költség 800 ezer Ft + áfa/strang.

Strangcsere után

Sajnos a frissen kiépített HMV-vezeték sem működik megfelelően. Mivel az új cirkulációs strangok alján elmaradt a szabályozószelepek felszerelése, a hőközponttól távoli strangokon nem megfelelő az áramlás, így nem várható az azonnali melegvíz-fogyasztás lehetősége. A hőszigeteletlen vezetéken továbbra is feleslegesen nagy a hőveszteség, ami által indokolatlanul magas hődíjat számol fel a FŐTÁV Zrt. 

A cirkulációs vezeték helyreállításának módja:

  1. a régi, horganyzott acél cirkulációs strang teljes egészében elbontandó,
  2. elbontandó az a műanyag cirkulációs strang is, ami a szellőző légcsatornába lett beépítve, leszerelendők a strangelzáró gömbcsapok és a szennyfogó szűrők,
  3. új műanyag strang beépítése a régi acélvezeték helyére,
  4. cirkulációs strangszabályozó szelep beépítése,
  5. új cirkulációs vezeték nyomáspróbája,
  6. új cirkulációs vezeték hőszigetelése,
  7. központi szennyfogó szűrő beépítése. 

Miért is fizetett a ház?

A vállalkozói hibás teljesítés vitathatatlan. Azonban nem szabad szó nélkül hagyni, hogy a társasház és a közös képviselő mint megrendelő felelőssége is jelentős. A társasház szakmailag megalapozatlan döntést hozott, amikor csak a cirkulációs strangok cseréjére adott vállalkozói megbízást. A több mint 30 éves horganyzott acél melegvízvezeték cseréje is indokolt, hiszen ennyi idő alatt a vízkövesedés már kb. 70%-ban elzárta a víz útját. Fontos lenne, de prioritásában még előrébb való lett volna a HMV-vezeték cseréje. Hasonlóan értelmetlen beruházás volt, hogy a 33 db cirkulációs strang aljára beépítettek 1-1 db ¾”-os vízszűrőt.

Ennek indoka, hogy az utcai csőtörés után a közművezetékből koszos, sáros víz érkezik a fogyasztókhoz. Könnyen belátható, hogy a vízszűrést ez esetben az előremenőbe és nem a visszatérő cirkulációs vezetékbe kell beépíteni. Tehát a helyes beépítés az, amikor az épületbe való hideg vizes vezetékbe, a vízmérő után helyezzük el a vízszűrőt. Ennek előnye még, hogy csak 1 db vízszűrőt és nem 33 db-ot kell megvenni és beépíteni. A hidegvíz-vezetékbe való beépítéssel megvédjük az iszaptól a központi hőcserélőt, a melegvíz-tartályt, a lakásokba épített szekunder vízmérőket, a hidegvíz- és melegvíz-vezetéket, a csaptelepeinket, és a hidegvíz-csapból ugyanúgy, mint a melegvíz-csapból szűrt, tiszta vizet folyatunk ki. A hidegvíz-vezetékbe beépítendő, 1 db vízszűrő karbantartható magasságba való beépítésével egyszerűbb lesz azt kezelni, mint a már beépített 33 db vízszűrőt 3 méter magasságban, létráról elérni.

A társasházi közös képviselő műszaki ellenőrt nem kért fel, hogy szakmailag ellenőrizze a vállalkozó szerződéses teljesítését, hanem a vélt teljesítést a társasház pénzéből kifizette. Ezzel pedig felmerül a kérdés, hogy vajon ki követett el hűtlen kezelést?

Bokor AndrásÉpületgépészetLégcsatornaSzerelvények


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem