VGF&HKL szaklap

Hővisszanyerős szellőzés téglafalban

2020/5. lapszám | Erdősi Csaba |  398 | |

Hővisszanyerős szellőzés téglafalban

Január-februári számunkban beszámoltunk arról, hogyan működik a bangladesi „légkondi”, egy egyszerű, petpalackokból otthon is elkészíthető szerkezet, amelynek révén nyomáskülönbség alakul ki egy épület napos és árnyékos oldala között, így a levegő áramlásba kezd a hideg oldal felől a meleg oldal irányába. Most egy ennél jóval kifinomultabb magyar megoldást mutatunk be, a téglafalba illesztett, hő- és páravisszanyerésre egyaránt alkalmas szellőztető kürtőt. Cikkünket a feltaláló egyik előadásának a felhasználásával készítettük el.

A hagyományos falszerkezetekkel és kis légtömörségű, „huzatos” nyílászárókkal készült épületekben nem jelent gondot a szellőzés. Az épületszerkezet és a nyílászárók 1–1,5-szeres légcserét biztosítanak automatikusan. Ezzel a normál használatban keletkező, több liternyi nedvesség is képes távozni, 97 százalékban a természetes szellőzés révén, a maradék páradiffúzió útján, a falszerkezeten keresztül. Manapság azonban már a fokozottan légtömör nyílászárók korában a természetes légcsere mértéke szinte nullára csökkent, így a falszerkezet önmagában nem tudja megoldani a páraelvezetést. Ez télen páralecsapódáshoz, penészesedéshez vezet, ami viszont komoly egészségkárosító tényező, így el kell kerülni. Ennek a legkézenfekvőbb módja valamely szellőztető berendezés használata, lehetőleg oly módon, hogy közben visszanyerjük a drágán felfűtött belső tér hőjét, és a páratartalmat is kordában tartsuk.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Klíma

Kapcsolódó