Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fűtéstechnika

Az elektromos fűtőtestekről

2022/4. lapszám | Szász János |  680 |

Az elektromos fűtőtestekről

Vélhetően 2022-ben tovább erősödik az elektromos fűtések térnyerése. Ez annak is köszönhető, hogy a többször elhalasztott 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglalt épületenergetikai jogszabályváltozások nem halogathatók tovább. Nyáron életbe lép a 6. melléklet, amely kötelezővé teszi az újépítésű ingatlanok számára a BB besorolást, azaz a közel nulla energiaigényt, illetve – több más mellett – a 25% megújulóenergia-részarányt. Tehát az épület energiaigényének legalább negyedét megújuló forrásból kell fedezni, így kézenfekvő, hogy a jelenleg is számos állami támogatásnak örvendő napelemes rendszer mellett döntsenek a beruházók.

Vajon elegendő a tetőfelület a napelemek számára, akkor is, ha valaki elektromos fűtést szeretne? Egy egyszintes ingatlan esetén egyértelműen igen a válasz. Egy 7×15 m (~100 m2) alapterületű ház tetőszerkezetén 26 db napelemet lehet helyezni (50 m2 tetősíkon), ami egyáltalán nem kihívás egy napelemszerelőnek. Ekkora napelemrendszerrel (kb. ~10 kWp) ráadásul az elektromos fűtés és HMV (használati meleg víz) előállítás fogyasztásán túlmenő elektromos fogyasztást is fedezni lehet az ingatlanban. Hiszen egy nagy légtömörségű, jól szigetelt és ideális tájolású épületnek, amit a rendeletbe foglalt épületenergetikai követelmények szerint építettek, minimális a fűtésienergia-igénye. Persze ez független attól, hogy a meleget milyen forrásból állítjuk elő: tűzifából, gázból és elektromos áramból is kevés kellene. Viszont a felsorolt forrásokból csak az egyik állítható elő napelemekkel. Ráadásul a töretlen szoláripari fejlődés miatt a napjainkban gyártott napelemek hatásfoka lényegesen magasabb, mint korábban – az elmúlt 5 évben 15-ről 21%-ra emelkedett.

A technológiai fejlődésen túl az építkezések négyzetméterre vetített költsége is sokszorosára nőtt mostanra, így felmerül a kérdés, hogy a minimális fűtési teljesítmény miatt mekkora területet szánt a tervező a gépészeti helyiségre. A beruházás árának számolása esetén érdemes kalkulálni azzal is, hogy a 2 m2 helyet elfoglaló gépészeti berendezés ugyan nagyon alacsony rezsiszámlát eredményez, de csak a helye milliós költségbe kerül. Kell-e egyáltalán a melegvíz-előállításon túl helyet szánni kazánházra, amikor a modern épületekben a gépésztervező kihívása igazából már nem a fűtés megoldása, hanem a páraszabályzás és a szellőztetés? Megváltozott a világ, ma már a villanyszerelő komplett fűtésrendszert szerelhet egy ingatlanban.

A cikk még 9 814 karakternyi szöveget tartalmaz.

A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.

Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, .

1 cikk 990 Ft

Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?

990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!

Megveszem
ezt a cikket

1 lapszám 1990 Ft

Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?

1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.

Megveszem
ezt a lapszámot

1 éves előfizetés 9990 Ft

Legyen ön is előfizetőnk!

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.

Érdekel az
előfizetés

Elektromos fűtés

Kapcsolódó