Aligha lesz csúcsdöntés
2023/6. lapszám | Erdősi Csaba | 1078 |
Tavaly olyan óriási roham indult meg a hőszivattyúkért (ideértve a fűtésre is alkalmas split klímákat), hogy az megismételhetetlennek látszik idén. A magyar piac például duplázni tudott 2022-ben 2021-hez képest, ez a tempó nyilván nem tartható. A kérdés csak az, hogy visszaesésként vagy a normalitáshoz való visszatérésként fogjuk-e fel a várható helyzetet.
Lapunk internetes kiadásában már olvashatták a Magyar Hőszivattyú Szövetség budapesti konferenciájáról szóló beszámolónkat, amelyen Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség ismertette a tavalyi év számait. Emlékeztetőül: a 2022-es 38%-os értékesítési növekedés magasabb, mint az előző, 2021-es év 34%-os bővülése.
Dinamikus évek
Az Európai Unióban 2022-ben eladott hőszivattyúk száma 3 millióra nőtt, és összességében az elmúlt két év során közel duplájára emelkedett az eladott hőszivattyúk száma a közösség országaiban. A hőszivattyúk közel felét három országban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban értékesítették, ezért számos helyen immár nem lehet azonnal készülékhez jutni, a megnövekedett igények miatt akár több hónapot is kell várni egy-egy berendezésre. A legnagyobb értékesítés-növekedést 124%-kal Belgium könyvelheti el, de Csehországban is 106%-kal, Lengyelországban pedig 94%-kal több hőszivattyút adtak el, mint egy évvel korábban. A legtöbb készüléket – mintegy 600 000 hőszivattyút – Franciaországban értékesítettek.
Döbbenetes hazai adatok
Magyarországon tavaly 100%-kal nőtt a levegő-víz hőszivattyúk értékesítése, ami a becslések szerint mintegy 15 000 készüléket jelent. A szövetség összesítése szerint itthon mintegy 50 vállalat foglalkozik hőszivattyúk importjával, de több magyar cégnél is zajlanak technológiai fejlesztések. 2022-ben a fogyasztók – a lakosság és a közületek is – egyszerre kerültek bajba a magas gázárak miatt, a megoldás pedig a hűtés-fűtés és a melegvíz-előállítás során az elektrifikáció lesz, amely nem csupán hatékony, hanem környezetbarát megoldás is, hiszen csökkenti a lokális CO2-kibocsátást. A mai vizes hőszivattyús készülékek nem csupán az új építéseknél jelenthetnek megoldást, hanem a felújításoknál is alkalmazhatók.
Magyarországon jelentős potenciálja van a hőszivattyúknak, hiszen még mindig közel 3 millió gázkonvektor üzemel az országban, amely nem hatékony fűtési megoldás, és kiemelkedően magas a károsanyag-kibocsátása. Viszont a piacon ma jelentős szakemberhiány tapasztalható. A képzés azért is fontos, hogy ezeket a modern készülékeket minőségi szolgáltatással lehessen telepíteni, illetve karbantartani.
És most merre?
Az épületgépészeti piac idei tapasztalatai szerint aligha lehet túlszárnyalni a tavalyi növekedés dinamikáját. A kérdés csak az, hogy ezt például a hőszivattyús vállalkozások, kereskedők, telepítők visszaesésként értékelik-e, vagy a normális fejlődési pályához való visszatérésnek. Hallani olyan hangokat, hogy az idei év megítélésekor nem a tavalyi, hanem a tavalyelőtti évet kellene bázisidőszakként tekinteni.
Az épületgépészettel és mélyépítéssel foglalkozó Wavin idén márciusban fókuszcsoportos kutatás keretében kérdezte a piacvezető kivitelező, mélyépítő és épületgépészeti vállalatok vezetőit az általuk tapasztalt építőipari trendekről. Kutatásuk értékelése szerint a jelenlegi helyzet egyfajta megnyugvásnak tekinthető a korábbi években tapasztalható „őrület”.
A válaszadók egyetértettek abban, hogy az építőiparban a visszaeső kereslet következtében valójában egyfajta visszarendeződést figyelhetünk meg – enyhe recesszió mellett. A beruházási kedv visszafogása természetesen már érezhető, de a megbízások hiánya csak 1-3 év múlva jelenthet gondot, hiszen az elmúlt néhány év szerződésállománya még nem futott ki, és a bevételek sem estek lényegesen vissza. A piac szűkülése elsősorban abban nyilvánul meg, hogy olyan ágazati szereplők is megjelentek a versenyszférában kiírt tendereken, amelyek korábban kizárólag a nagy állami megrendeléseken dolgoztak.
A kutatásban résztvevő szakemberek szerint jelenleg a legnagyobb kihívás az építőiparban tapasztalható munkamorál, a munkavállalók egy részének hozzáállása, illetve a szakképzett munkaerő, és az utánpótlás hiánya. A válaszadók szerint ennek oka abban keresendő, hogy a közelmúlt “építőipari lázának” köszönhetően a munkavállalók kifejezetten előnyös helyzetbe kerültek, és ezzel sokan vissza is éltek, a magas fluktuáció pedig nagyban megnehezítette a kivitelezők munkáját. A piac szűkülése ezen is változtathat, és felértékelődik a megbízható, korrekt munkahelyet biztosító cégek, illetve a minőségi munkát végző kollégák szerepe, különösen, ha a korábbi kereslethez feltöltött vállalkozások elkezdik lassan visszaengedni a létszámukat az aktuális megrendelésállományhoz.
Plusz szempontok
A felmérésben a beruházások során megvalósuló fenntarthatósági szempontokról is kérdezték az érintett vállalatok képviselőt. A szakemberek szerint a megrendelők egy része az aktuális előírásokat, illetve az épülő ingatlanok jövőbeni értékét szem előtt tartva hajlandó megfizetni a magasabb költségeket a jobb energiamérleg és a hatékonyabb energiaellátás érdekében. E mögött az a cél lebeg, hogy az így készült épületek értékesítésénél, illetve bérbeadásánál később árrésként is érvényesíthető lesz a fenntartható ingatlan kivitelezési felára.
