Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Megduplázódott tavaly a magyar hőszivattyúpiac

2023. április 19. | VGF&HKL online |  1239 |

Megduplázódott tavaly a magyar hőszivattyúpiac

Magas szintű konferenciát tartott Magyar Hőszivattyú Szövetség (Mahősz) 2023. április 19-én Budapesten hazai és nemzetközi előadók részvételével. A konferencia keretében megoldásokat és jó példákat mutattak fel arra, hogy a hőszivattyú-technológia hogyan könnyítheti meg és egyszerűsítheti le az átállást egy szén-dioxid-mentes hazai épületállomány mielőbbi eléréséhez.

Több mint 3 millióra nőtt az Európai Unióban 2022-ben eladott hőszivattyúk száma, ami 38%-os növekedésnek felel meg – ismertette Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára Budapesten, a Magyar Hőszivattyú Szövetség  (Mahősz) konferenciáján a tavalyi év eredményét. Nowak hozzátette: az Európai Unióban telepített mintegy 20 millió hőszivattyú közel 15%-át tavaly értékesítették, és a 2022-es 38%-os értékesítési növekedés magasabb, mint az előző, 2021-es év 34%-os bővülése.

Összességében az elmúlt két év során közel duplájára emelkedett az eladott hőszivattyúk száma Európában. A hőszivattyúk közel felét három országban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban értékesítették, ezért számos helyen immár nem lehet azonnal készülékhez jutni, a megnövekedett igények miatt akár több hónapot is kell várni egy-egy berendezésre. A legnagyobb értékesítés-növekedést 124%-kal Belgium könyvelheti el, de Csehországban is 106%-kal, Lengyelországban pedig 94%-kal több hőszivattyút adtak el, mint egy évvel korábban. A legtöbb készüléket – mintegy 600 000 hőszivattyút – Franciaországban értékesítettek.

A hőszivattyúk környezetre gyakorolt pozitív hatásával kapcsolatban Nowak elmondta: a tavaly eladott 3 millió hőszivattyú becslések szerint mintegy 40 TWh fosszilisenergia-megtakarítást jelent és közel 8 Mt CO2-kibocsátástól mentesíti a légkört. További előnyként megemlítette, hogy a hőszivattyúk az energiatermelési völgyidőszakban is működhetnek, így kevésbé terhelik az elektromos hálózatot.

Meglepő adatot ismertetett Thomas Nowak a hőszivattyúk európai elterjedéséről: az 1000 háztartásra jutó eladott hőszivattyúk száma Finnországban (69), Norvégiában (62) és Svédországban (39) a legmagasabb, míg a kontinens többi országában ez az arány inkább 10 és 20 közé esik. „Ha a legészakibb országokban ilyen magas a hőszivattyúk elterjedése, akkor az erős bizonyíték arra, hogy a délebbi fekvésű országokban is hatékonyan lehet alkalmazni ezt a technológiát” – mondta a főtitkár.

A RepowerEU programmal kapcsolatban elhangzott: az Európai Unióban a hőszivattyúk biztosítják az ingatlanok 15%-ának fűtését. A főtitkár szerint az Unió céljainak eléréséhez 2025-ig meg kell duplázni a jelenlegi hőszivattyúk számát, majd 2029-ig ismét kétszeresére kell növelni a hőszivattyúk állományát – ebbe pedig beletartoznak a levegő-levegő hőszivattyúk, vagyis a hűtő-fűtő klímák is. A RepowerEU céljainak elérése érdekében 2030-ra a Szövetség szerint 60 millióra kellene növelni a kontinensen működő hőszivattyúk számát. A fosszilis energiahordozóktól történő elszakadás már jelenleg is több uniós országban a gázkazánok tiltásához vezetett. Ausztriában 2023 januárjától új építésű ingatlanoknál tilos gázkazán beépítése, akárcsak Franciaországban, ahol ráadásul már tavaly betiltották az olajkazánok használatát minden épületben. Németországban 2024 januárjától a megújuló forrásból származó fűtés arányát 65%-ra kell emelni.

Thomas Nowak szerint az iparági becslések szerint az ingatlanállomány 20%-át kitevő új építések esetében már tervezéskor hőszivattyú alkalmazásával lehet számolni, másik 40%-ot kitevő ingatlanok esetében felújításkor gyakorlatilag nagyobb átalakítás nélkül lehet telepíteni a hőszivattyút. A technológia fejlődésével – a mai hőszivattyúk könnyedén tudnak 55 °C-os fűtési vizet előállítani – az épületállomány maradék 40%-ánál is egyre több helyen komolyabb felújítás nélkül lehet hőszivattyút beépíteni – például a radiátoros rendszereknél.

A hőszivattyúk nem csupán a karbonsemlegesség eléréshez nyújtanak jelentős segítséget, hanem gazdaságilag is jelentős potenciált képviselnek. Thomas Nowak szerint Európában 170 helyszínen folyik hőszivattyúgyártás, összesítve mintegy 14,5 milliárd euró értékű forgalmat generálva, ami 1,7 milliárd euró ÁFA-bevételt jelent az országok számára. A hőszivattyúgyártók – például a Daikin, a Viessmann, a Stiebel-Eltron, a Bosch, a Panasonic – bejelentései alapján 2025-ig legalább 5 milliárd eurót fognak beruházásra – elsősorban a gyártási kapacitás bővítésére – fordítani.

A magyar hőszivattyúpiac fejlődése az európai élmezőnyben

„Magyarországon tavaly 100%-kal nőtt a levegő-víz hőszivattyúk értékesítése, ami a becslések szerint mintegy 15 000 készüléket jelent” – mondta nyitóelőadásában Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke (nyitóképünkön). A szövetség összesítése szerint itthon mintegy 50 vállalat foglalkozik hőszivattyúk importjával, de több magyar cégnél is zajlanak technológiai fejlesztések. A 2022-es évvel kapcsolatban Kiss elmondta: a fogyasztók – a lakosság és a közületek is – egyszerre kerültek bajba a magas gázárak miatt, a megoldás pedig a hűtés-fűtés és a melegvíz-előállítás során az elektrifikáció lesz, amely nem csupán hatékony, hanem környezetbarát megoldás is, hiszen csökkenti a lokális CO2-kibocsátást. A mai vizes hőszivattyús készülékek nem csupán az új építéseknél jelenthetnek megoldást, hanem a felújításoknál is alkalmazhatók. „Az igényeket jól mutatja, hogy 37 000 lakossági igénylés érkezett a hőszivattyúkra szabott H-tarifára 2021-ben, 2022-ben ez becslésünk szerint jelentősen magasabb szám lesz” – tette hozzá az elnök.

Magyarországon jelentős potenciálja van a hőszivattyúknak, hiszen még mindig közel 3 millió gázkonvektor üzemel az országban, amely nem hatékony fűtési megoldás, és kiemelkedően magas a károsanyag-kibocsátása.

„A piacon ma jelentős szakemberhiány tapasztalható. A képzés azért is fontos, hogy ezeket a modern készülékeket minőségi szolgáltatással lehessen telepíteni, illetve karbantartani” – tette hozzá Kiss Pál.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

CO2hőszivattyúrendezvény

Kapcsolódó