Az EKR szerepe a hőszivattyúzásban
2024/12. lapszám | Balajti Zsolt | 535 |
Előző számunkban általánosságban ismerkedhettünk meg az EKR, vagyis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel, ami egy olyan, a nemzetközi gyakorlatban már régóta működő szakpolitikai intézkedés, melynek révén bizonyos beruházások olcsóbbá válhatnak a beruházó számára. Cikksorozatunk jelen darabjában most arról olvashatnak, milyen eredményekkel lehet bevonni az EKR-t egy hőszivattyús beruházás finanszírozásába.
A hőszivattyús berendezések a közelmúltban jelentős fejlődésen mentek keresztül, és ma már szinte megkötések nélkül lehetséges ezeket valódi alternatívájának mondani a kazán alapú hőtermeléseknek. Amennyiben új építésű épület hőtermelőjét szükséges megválasztani, ma már nagyon gyakran gondolkodás nélkül tervezik be a szakemberek ezeket a berendezéseket.
Ennek több oka is van:
- az épületben hűteni is szükséges, így lehetőség van akár csak egy berendezést választva a két funkciót ellátni;
- ha az adott helyszínen nincs mód, csak hálózatfejlesztéssel a földgáz vételezésére, a villamos energia mindenképpen könnyebben elérhető;
- van lehetőség H tarifás energiavételezésre, ami a földgáz rezsicsökkentett árával elérhető fajlagos hőtermelési költség alatti fűtést is lehetővé tehet;
- habár a végfelhasználhatók nem feltétlenül gondolkodnak „kitettségről”, az energiahordozó elérhetőségének veszélyeiről, de valid érv a villamos energiával működő berendezések mellett az is, hogy amíg itthon földgázt eléggé korlátozott mértékben lehet hazai forrásra alapozva vételezni, addig villamos energiát szinte korlátlan módon, akármilyen forrásból is el lehet érni anélkül, hogy tartani kellene a gázcsapok elzárásától;
- amíg a végfelhasználó könnyen fölé tud csúszni a földgáz használatával a rezsicsökkentés fogyasztási határának, addig a H tarifával gyakorlatilag korlátlanul tud olcsón fűtésre villamos energiát vételezni.
Jó, de mennyibe kerül?
Mindezen érvek azt eredményeznék, hogy tömegével kellene már telepíteni a hőszivattyúkat, és a magyar épületállomány dinamikusan válna le a földgázról. Ennek az elsődleges gátja jelenleg a berendezések viszonylag magas ára, és erre lehet orvosság pl. az EKR.
Viszont hogyan van az, hogy egy ingatlanon a hőtechnikai paraméterek változatlanul maradása mellett is történik energiamegtakarítás, ha hőszivattyút használnak? A kulcs a végsőenergia szókapcsolaton van. Az ingatlan kifűtéséhez felhasznált energiamennyiség változatlansága mellett ugyanis egy hőszivattyú esetében a korábbi harmada, negyede végsőenergia is elégséges. Végsőenergia felhasználás szemléletű megközelítésben ugyanis a földgáz 1 kWh-ja ekvivalens a villamos energia 1 kWh-jával.
Milyen lehetőségek vannak a hőszivattyúk alkalmazásának elszámolására?
Gyorsan szögezzünk le néhány dolgot. Ilyen elszámolásra először is akkor van lehetőség, ha a beruházásról történő döntést az EKR-ben történő értékesíthetőség döntően befolyásolta, azaz utólagosan nincs mód rá. Másodsorban olyan ingatlanra, amelynek az ablakain, falain, födémén szinte akadálymentesen szalad keresztül a meleg, inkább ne javasoljunk hőszivattyút, hanem tanácsoljuk, hogy először „öltöztesse fel” a tisztelt ügyfél a házat. Harmadrészt tudnunk kell, hogy az EKR kizárólag meglévő energiafogyasztás csökkentésére irányuló projekteket támogat, újólag kialakuló fogyasztások (zöld mezős beruházások) nem számolhatóak el, mint „virtuális fogyasztások” csökkentéseként.
Katalógusmódszerek
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közread és időről időre frissít egy ún. EKR sztenderd katalógust, amelyben a hivatal szakértői (adott esetben kötelezően alkalmazandó) ajánlásokat, módszertanokat írnak le. Nagy segítség ez az auditoroknak, hiszen a felelősség ilyenkor jelentős mértékben csökken, mert a katalógusszámítás alapján elvégzett auditálás módszertanának helyességét egy vizsgálat során nem kritizálja az ellenőr.
A katalógus a cikk írásának időpontjában a „2.8. Gázkazán cseréje hőszivattyúra” pontjában írja le a legkézenfekvőbb dolgot. A katalógus-számítás alkalmazásának vannak előfeltételei:
- a régi hőtermelő berendezés típusa hagyományos vagy kondenzációs gázkazán lehet;
- a meglévő szekunder fűtési, ill. hőellátó rendszer alacsony (35/28 °C), maximum közepes (55/45 °C) vízhőmérsékletű lehet;
- az intézkedés kizárólag termikusan korszerű családi házakban, társasházakban, irodaépületekben és oktatási épületekben hajtható végre.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy olyan beruházás nem számolható el az EKR-ben, amely ezen paraméterek valamelyikének nem felel meg, csak annyit, hogy nem alkalmazható rá a katalógusszámítás, hanem azt egyedi audit keretében kell az auditornak számolnia.
Pár szó a számításokról
A számításban lényeges, hogy milyen élettartamú a kiváltásra kerülő berendezés, ugyanis a jogalkotó 30 kW alatti teljesítményű berendezés esetében 20, 30 kW felett pedig 25 év élettartamban határozta meg a műszakilag várható élettartamot. Ez annyit jelent, hogy az ennél idősebb korú berendezések kiváltásai már elsősorban nem az energiahatékonysági szemlélet miatt történnek, hanem azt mondják, hogy ezek inkább már amortizációt pótolnak. Ekkor is van lehetőség energiamegtakarítás számítására, de ebben az esetben már nem a korábbi, rossz hatékonyságú kazánhoz, hanem az ökodizájn alapelveknek, előírásoknak megfelelő minimumkövetelményeket teljesítő berendezésekhez kell viszonyítani a beépített új eszközt. Könnyen belátható, hogy ez utóbbi esetben lényegesen kevesebb lesz a megtakarítás, mintha egy régi, rossz berendezést vágunk ki.
Nézzünk egy konkrét példát egy most 10 éves, 20 kW-os kondenzációs kazán levegő-víz hőszivattyúra történő cseréjére! Tételezzük fel, hogy a kazán egy hőtechnikai szempontból korszerű épületbe kerül beépítésre, és 55/45˘C-os hőlépcsővel fog maximum dolgozni a hőleadói oldal. A kazán meleg vizet is készített indirekt módon (a hőszivattyús is fog), a ház fűtött alapterülete pedig 100 m2.
A katalógusból vett adatok alapján
- az épület fűtési hőigénye: 66 kWh/m2
- az épület HMV igénye: 27,5 kWh/m2
- a régi komplex fűtési rendszer energiahatékonysági tényezője: 1,44
- a kazán teljesítménytényezője: 1,25
- a közepes hőmérsékletű hőszivattyúnk 1/SCOP értéke: 0,3
A kazán 30 kW teljesítmény alatt van, tehát a hasznos élettartama még nem járt le, abból még 10 év hátravan. Erre a tíz évre kell kiszámolnunk a megtakarítást, amely a fenti paraméterekkel ~22 GJ-ra adódik. Valójában itt még számolni szükséges egy éves 0,9%-os avulással is, azaz valójában 21,44 GJ-t számolhat el ténylegesen az auditor. Ez 10 000 Ft+áfa/GJ-os HEM-értéket (hitelesített energiamegtakarítást) alapul véve 214 400 Ft+áfa.
Amennyiben 2030-ig lejárna a berendezés hasznos élettartama, úgy számolni lenne szükséges a minimumkövetelményhez történő viszonyulást, és a már élettartamon túli évekre csak azt lehetne megállapítani megtakarításként.
Megéri ez ennyiért?
Ahogy látható: ugyan nem tudja fedezni az 5…6 kW-os hőszivattyú telepítésének a költségét az EKR, de egy esetleges árversenyben már tud lehetőséget adni ilyen kis mértékben is a telepítőnek, hogy ne a saját hasznának egy részéről kelljen lemondania, hanem más adja meg ezt a kedvezményt.
Természetesen minél kisebb egy hőszivattyús rendszer, annál drágább fajlagosan a kialakítási költsége, így elmondható, hogy minél nagyobb rendszereket célzunk meg vele, annál nagyobb mértékű lesz az EKR szerepe is a beruházás támogatásában.
Nézzünk egy másik példát
Ha nem tudunk katalógusmódszertan alapján számolni, akkor sincs gond, sőt: sokkal több lehetőség adódik az elszámolásra. Ilyenkor ugyanis az auditor ügyessége, kreativitása (amely nem a becstelenséget jelenti) kerül előtérbe. Nézzünk egy konkrét példát!
Adott egy végfelhasználó, aki sajnos nem fér bele a rezsicsökkentett földgáz mennyiségi korlátjába, azaz ingatlana többet fogyaszt, mint 1729 m3/év. Ha fűtésrásegítési céllal vásárol klímaberendezést, és létesít H tarifás mérőt, úgy a klímaberendezéssel lehetőség van végsőenergia megtakarításra.
Kiinduló adatok:
- a meglévő épület fűtési hőigénye: 31 500 kWh (3000 m3 földgáz);
- fűtött terület: 150 m2;
- klímaberendezésekkel fűthetővé váló terület nagysága: 100 m2.
A földgázfogyasztás 13 345 kWh-nyi része az, ami már kicsúszna a rezsicsökkentett mennyiségből. Mit tegyen tehát a végfelhasználó, hogy ezt az energiamennyiséget meg tudja takarítani földgázból, és hőszivattyús módon tudja fedezni?
Levezetés nélkül (ez maradjon az auditor szakmai know-how-ja), amennyiben a végfelhasználó „kimaxolja” a rezsicsökkentett földgáz mennyiséget, úgy ~4500 kWh-nyi villamos energiával működtetve a klímaberendezéseket az EKR-ben ~32 GJ-nyi energiamegtakarítás elszámolására adódik lehetősége. Ez gyakorlatilag – a fentebbi árakat alkalmazva – 320 000 Ft+áfa HEM értéket jelent.
A cikksorozat folytatódik.
