A napkollektorokról szavaztak olvasóink
2024/6. lapszám | Erdősi Csaba | 986 |
Kikértük a szakma véleményét a napkollektorok jövőjéről. Nos, ez az egykor rendkívül népszerű, mostanra viszont háttérbe szorult megoldás a lapunk online kiadását olvasó épületgépészek szerint egyáltalán nem elvetendő. Sőt.
Mostani szavazásunk apropóját egy sajtóközlemény adta. Ebben a Magyar Gázipari Vállalkozások Egyesülete (MGVE) arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik egy olyan berendezés, amely bár villamos energiát használ a működéséhez, de jóval kevesebbet, mint a hőszivattyúk és egyéb elektromos energiával működő hőtermelő berendezések, hiszen csak egy vezérlő automatika elektromos igényét kell hozzá biztosítani. Ez pedig nem más, mint a napkollektor! Mint írják, méltatlanul került parkolópályára ez az ingyen elérhető és korlátlan energiaforrás, a napenergiát felhasználó, fűtésre és/vagy használatimelegvíz-készítésre alkalmas berendezés. Pár watt befektetett villamos teljesítmény mellett több kWh energiát képes termelni, mert a napkollektorok hatásfoka több, mint 90%-os, ráadásul abszorpciós berendezés hőforrásaként a hűtésben is lehet szerepe.
Ráadásul a napkollektor mint hőbázis alkalmas hűtési feladatok ellátására is megfelelő berendezés alkalmazásával (adszorpciós hűtés). Az egyesület mindenképp megfontolandónak tartja, hogy a helyesen méretezett és kiválasztott, nem a papírnak, hanem a tényleges felhasználásnak megfelelő napkollektoros rendszerek kerüljenek bele a támogatott hőtermelő berendezések tárgykörébe, mert egyrészt földgázt és villamos áramot lehet megtakarítani velük, másrészt a minőségi kollektorok 90% feletti részben újrahasznosíthatók, ami nagyon alacsony ökológiai lábnyomot jelent a kollektorok felhasználásában és teljes életciklusában, harmadrészt nincs CO2-kibocsátás lokális szinten, és a kollektorok alkalmazása a magyarországi földrajzi adottságok mellett (lásd napsütötte órák száma) kimagasló potenciált rejt az európai országok között is.
Megkérdeztük olvasóinkat
A témafelvetés kapcsán feleletválasztós szavazásra invitáltuk online kiadásunk olvasóit. A kérdés a következő volt:
Ajánlana ügyfelének napkollektort?
A válaszok pedig így alakultak:
26% |
Semmiképpen. A napkollektorok ideje lejárt, folyton tönkremennek, nyáron feleslegesen sok, télen semmire sem elég meleg vizet állítanak elő, nincs helyük a modern gépészetben. |
26% |
Ha kérhető rá támogatás, megfontolandó beruházásnak tartanám egy napkollektor telepítését, egyébként nem. |
38% |
A napkollektor akkor is hasznos, ha a telepítését nem támogatják, hiszen fillérekből üzemeltethető, cserébe az év jelentős részében biztosítja a HMV-t. |
4% |
Amióta olcsón lehet napelemhez jutni, inkább arra hívom fel az ügyfelem figyelmét. |
6% |
Mindegy, hogy napelem vagy napkollektor, ezek a zöldnek hazudott megoldások zsákutcát jelentenek, káros következményeikkel mindannyian szembesülni fogunk. |
Jól látható, hogy bár a válaszadók véleménye megoszlik ebben a témában, azért többségbe kerültek a napkollektoros technológiát inkább támogató, és nem elutasító vélemények.
Méretezés, méretezés, méretezés
A napkollektorokkal kapcsolatos rossz tapasztalatok zöme a nem megfelelő méretezésre, és az ebből adódó problémákra vezethető vissza. Ezeket a rendszereket gyakran erősen túlméretezték, aminek következtében a csövekben a szolárfolyadék savasodása megindult, ennek hatására pedig a teljes rendszer tönkrement. Vagyis a fűtési rendszereknél jól megszokott tervezői, kivitelezői gyakorlat hibásnak bizonyult a napkollektorok esetén. És hogyan lehet elkerülni ezt a hibát? A következő cikkben ezzel folytatjuk a témát.
