Jótállás
Gépészet a változó jótállási szabályok között
2024/9. lapszám | Erdősi Csaba | 1124 |
Legutóbb bő négy esztendeje foglalkoztunk e lapok hasábjain általánosságban a jótállás, közkeletű nevén a garancia szabályaival. Már csak az eltelt idő hossza miatt is indokolt újra elővennünk a témát, amelynek aktualitást ad az is, hogy nemrégiben megváltoztak a jótállásra vonatkozó szabályok. De mennyiben érinti ez a gépész kereskedőket, kivitelezőket?
Elöljáróban érdemes három fogalmat tisztáznunk, ezek márpedig a garancia, a szavatosság és a jótállás. Mint az a bevezetőből is kiderült, a garancia nem más, mint a jótállás pongyola megfelelője. De mi a különbség szavatosság és jótállás között? Ezt remekül foglalta össze fogalommagyarázatában a Kocsis és Szabó ügyvédi iroda, úgyhogy sorvezetőként ehhez folyamodunk.
Kellékszavatossággal akkor élhet a vevő vagy a megrendelő, ha ez eladott termék vagy megrendelt szolgáltatás eleve hibás. Ebben az esetben a vevő választhat, hogy a termék kijavítását vagy kicserélését szeretné-e. A vevő a terméket saját maga is megjavíthatja vagy az általa megbízott személlyel is megjavíttathatja. Ebben az esetben a költségeket az eladó viseli. A vevőnek arra is van lehetősége, hogy árleszállítást igényeljen. Ez leginkább abban az esetben alkalmazható, ha a termék hibás ugyan, de a hiba nem lehetetleníti el teljesen a használatát. A vevő továbbá azt is választhatja, hogy eláll a szerződéstől. Ekkor a hibás terméke visszaadja, a pénzét pedig visszakapja. A vevő és az eladó a szavatosság olyan módon való teljesítésében is megállapodhatnak, amely a törvényben nincs külön szabályozva. Ennek a legelterjedtebb módja a hibás termék árának levásárlása.
A jótállás a hibás teljesítésért való felelősség másik formája. A jogosultat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szavatosság jogosultját (kijavítás, kicserélés stb.). Jótállásra csak bizonyos esetekben kötelezi az eladót a jogszabály. Kötelező jótállást írnak elő a jogszabályok például egyes háztartási cikkek, konyhai eszközök, ékszerek, sporteszközök, gépjárművek, motorkerékpárok, épületszerkezeti elemek és más tartós fogyasztási cikkek esetén.
Nagy különbség, hogy míg a szavatosság lényegében minden esetben terheli a termék eladóját vagy a szolgáltatás nyújtóját, addig a jótállás nem. A jótállásnál és szavatosságnál eltérően alakul a bizonyítási kötelezettség. Jótállás esetén a jótállás időtartama alatt csak akkor mentesülhet a felelősség alól a jótállásra kötelezett, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (pl. a termék átvétele után) keletkezett. A jótállással ellentétben kellékszavatosság esetén főszabály, hogy a szavatosságra hivatkozónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átadáskor hibás volt. Lényeges kivétel azonban, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Tehát fogyasztói szerződés esetén, 6 hónapon belül felismert hiba esetén mégis a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt hibás.
A jótállás és szavatosság ideje egymástól eltérhet. A kellékszavatosság elévülési ideje rendszerint 1 év, de fogyasztói szerződés esetén 2 év. Ha pedig ingatlan a szerződés tárgya, akkor 5 év. A jótállási idő ettől eltérhet.
Mi változott?
Idén májusban lépett hatályba az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó, kötelező jótállásról szóló kormányrendelet módosítása. A módosítás jelentősen érinti a kötelező jótállás időtartamát, illetve a jótállási jegyekre vonatkozó rendelkezéseket is. A kötelező jótállásra vonatkozó szabályok módosításával a fogyasztók újabb és szélesebb körű jogokat kapnak a vállalkozásokkal szemben. Érdemes ezeket nyomon követni és élni a jogszabályok által biztosított jogunkkal – hívta fel a figyelmet Vass Réka a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szenior ügyvédje.
Ahogyan arról online kiadásunkban már olvashattak, a kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeket július elejétől nem a kormányrendelet mellékletében, hanem külön miniszteri rendeletben sorolják fel. Mi most itt csak az épületgépészetet érintő termékköröket emeljük ki, amelyek a következők:
- háztartási készülék, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
- gázkészülék, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
- motoros kézi szerszám, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
- mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
- kültéri kád, valamint bel- és kültéri medence, így különösen szappanadagoló, csaptelep, zuhanyfej, zuhanykészlet, vécé, bidé, piszoár, öblítőtartály, mosdókagyló, zuhanytálca, zuhanyfal, zuhanyajtó, zuhanykabin, fürdőkád, bel- és kültéri masszázsmedence.
Egy év helyett kettő
A jótállás időtartama is megváltozott. Ezentúl három kategória helyett csak kettő lesz: a tízezer és 250 ezer forint közötti tartós fogyasztási cikkek esetén a jótállás két év, 250 ezer forint felett pedig marad a három év. A korábbiakban százezer forintig csak egyéves jótállást kellett kötelezően nyújtania a vállalkozásnak – ez mostantól megszűnik.
Számos vállalkozás eddig is kétéves vagy azt meghaladó jótállást biztosított, akár kisebb értékű fogyasztási cikkekre is. A módosítás a vállalkozások önkéntes jótállását nem érinti.
Jótállási jegy
A kormányrendelet pontosítja azt is, mikor és milyen módon kell magát a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ezentúl csak „távollévők közötti szerződés” – azaz például webáruházból történő online vásárlás – esetén lehet elektronikus úton átadni a jótállási jegyet a fogyasztó részére. Ezen az elektronikus jótállási jegyen nem kell szerepeljen a vállalkozás bélyegzője és képviselője aláírása. Az ilyen elektronikus úton átadott jótállási jegyet a vállalkozó megküldheti közvetlenül a fogyasztónak, például e-mailben. Szintén lehetséges úgy átadni, hogy azt a fogyasztó letöltse, mondjuk a honlapról vagy a vásárlói fiókból – ugyanakkor ebben az esetben a jótállás végéig biztosítania kell a jótállási jegy letöltésének lehetőségét.
Továbbra is érvényes marad az a rendelkezés, hogy ha három javítást követően ismét meghibásodik a fogyasztási cikk, akkor azt nyolc napon belül ki kell cserélni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a vételárat kell visszafizetni, mely már nemcsak a bizonylattal vagy nyugtával, hanem a jótállási jeggyel is igazolható – vagyis nem lesz többé szükséges megőrizni a számlát. Ezen rendelkezés alól a járművek – az elektromos kerékpártól a quadon keresztül a lakókocsiig stb.– kivételek.
Kapcsolódó
