VGF&HKL szaklap

Cseh Laci: az élsportoló és az épületgépészet

2015. március 2. | Lantos Tivadar Szemán Róbert |  1785 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cseh Laci: az élsportoló és az épületgépészet

Egy ház okosan megtervezett, szakszerűen kivitelezett épületgépészet nélkül nem válhat igazi kényelmes otthonná. Hogy mennyire igaz ez a feltevés, erről kérdeztük a világbajnok, olimpiai ezüstérmes úszót, Cseh Lászlót a Magyar Épületgépészek Napján, aki az egyik műanyagcsőgyártó cég meghívására látogatott el a rendezvényre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a BME-n tanuló sportoló hogyan viszonyul a szakmához, otthona építése során milyen anyagokat, berendezéseket használt fel.

Kommunikáció a megrendelővel

Az egyik legnagyobb tanulság a laikusok számára is, hogy az épületgépészet sokkal komplexebb szakma, mint amilyennek a felszínen látszik. Ha folyik a víz, megy a klíma, kellemes hőmérséklet van, az még önmagában semmit sem jelent. A jól megtervezett, megépített épület hosszú távon, kevés anyagi ráfordítással, alacsony üzemeltetési költséggel fenntartható, éppen ezért a tervezőknek, kivitelezőknek elemi érdekük az, hogy a megrendelőiket képbe hozzák a szakma alapjaival, hogy a kevésbé hozzáértők is átlássák a problémákat, így jobban haladjon és hatékonyabb lehessen a munkavégzés. Konzultálni kell a megrendelővel, mibe érdemes már az elején befektetni, illetve hogy az olcsóbb berendezéseknek hosz-szú távon milyen kellemetlen hatásai lehetnek. Cseh Laci, aki mérnökhallgató is, bizony az építkezés elején beleásta magát az épületgépészet útvesztőibe. A kivitelező ott tud hatékonyan segíteni, ha folyamatosan kommunikál, meghallgatja az igényeket, és veszi a fáradtságot, hogy szakszerűen tájékoztassa a megrendelőt.

– Az építkezésbe 2009-ben vágtam bele, és ekkor szembesültem először az épületgépészettel, mint szakmával. Kétszintes családi házról van szó, nagy légterekkel, galériával. Volt némi alapom, műszaki rálátásom, mondhatni, az átlagnál fogékonyabb voltam a témát illetően. Ennek köszönhetően célirányosabban tudtam belőni, hogy mire van szükségem. Ahogy utánajártam egy-egy problémának, egyre több kérdés merült fel bennem, amelyekre választ vártam. Fokozatosan jutottam el odáig, hogy átlássam a lehetőségeket – egyáltalán mi közül választhatok? Legtöbbet az internetről tájékozódtam, forgalmazók honlapjait látogattam – mondta el az úszó.

Minden a tervek szerint

A folyamat az épületgépész tervezővel kezdődött. Cseh Laci is kért gépész kiviteli tervet a házra az utolsó csavarig, az irányelveket összefoglalva; kerüljenek beépítésre megújuló energiaforrást felhasználó eszközök, legyen hőszivattyú, napkollektor.

Ezen felül az ellátásbiztonság is fontos szempont volt, követelményként merült fel részéről, hogy mindig megfelelő legyen a hőmérséklet a lakásban, ne fordulhasson elő, hogy nem elég a teljesítmény. – Igaz, hogy a hőszivattyú drágább beruházás, mint a gázfűtés, de az épület üzemeltetése során akár rövidtávon is megtérül a befektetés. Ezen felül szerettem volna azt érezni, hogy az egyik legmodernebb technológia került beépítésre a házba. Utólag ez be is igazolódott. 2011 szeptemberében költöztem be, így már van némi rálátásom; a havi üzemeltetési költségek együttvéve akkorák, mint másnál a villanyszámla – mondta Cseh László.

A világbajnok úszó azt is elárulta, ha még egyszer építkezésbe kezdene, ugyanezeket a technológiákat, berendezéseket alkalmazná. – Az elején bele kellett tanulni a rendszerek üzemeltetésébe is, mi hogy működik, mi az ideális beállítás, de egy-másfél év után meg lehet szokni az újdonságot is – tette hozzá.

Energiatudatosság

Az épületbe szerelt főbb gépészeti berendezésekről elmondható, hogy beépítésre került egy komplett hőszivattyús rendszer. Mivel a berendezés nagy mennyiségű alacsony hőfoklépcsőjű vizet áramoltat, nem mindegy, milyen hőleadókat telepítünk, ebben a lakásban például mennyezet- és padlófűtés került kialakításra. A fűtési rendszer mellett hűtenek is ezekkel a hőleadókkal. Légkondicionáló viszont éppen ezért sincs. Eredetileg passzív hűtés volt betervezve, de a talajvizsgálatok során kiderült, hogy kevés lesz a teljesítmény, így a túlbiztosítás miatt is jó elgondolásnak bizonyult a hőszivattyús rendszer, ami fordított üzemben hűtőgépként üzemel.

Vízlágyító berendezést is beépítettek Cseh László otthonába, ami abból a szempontból is fontos, hogy nem kell különböző adalékanyagokról gondoskodni a technológiai víz kapcsán. A kellemes hangulatról és komfortról egy cserépkályha is gondoskodik, amelyben vízteres kandallóbetét van. Ez is össze van kötve a központi puffertárolóval, hogy ott se vesszen el a hő. – A kályhát is szoktam használni, de csak akkor gyújtom be, ha jó néhány órát otthon maradok, és élvezni tudom a melegét. Nem arra van elsősorban, hogy felfűtse a lakást, hanem hogy kellemes hangulatot biztosít. Ezzel kapcsolatban jó döntésnek bizonyult, hogy előre gondolkodtunk, ugyanis a vízteres kandalló leágazása már az épület kivitelezése során beépítésre került. Amikor beköltöztünk, utólag épült a cserépkályha, így csak rá kellett csatlakozni a csonkra, minden probléma és átalakítás nélkül – mondta el Cseh László.

– Nagyon jó kivitelezőm volt, aki mindenre próbált odafigyelni, mind az építés, mind a gépészet terén. Ha felmerült egy esetleges probléma, azt közösen, a különböző szempontokat átbeszélve oldottuk meg. Ami gondot okozott, az volt, hogy ha valaki megfúrta a mennyezetet, és eltalálta a mennyezeti fűtővezetéket, ömlött a víz. Most már azt is tudom például, hogy egy zárt rendszerben, ha megfúrják a csövet, és levegős lesz a rendszer, onnantól kezdve nem lesz meleg víz sem – hiába akarok este egy kád vízbe megfürödni, mert nem sikerül, légteleníteni kell a rendszert. Ez az elején nem volt egyértelmű. Szerencsére ezeket a hibákat könnyen orvosolni lehetett, mert az egyik esetben az álmennyezetnél egy lámpatest szerelése közben lett elfúrva a cső, a másikban pedig a szoba sarkában történt baj. Utóbbi esetben vissza kellett bontani a mennyezetet, hogy össze lehessen toldani a csövet – mondta el lapunknak Cseh László.

Fúrt kút szolgál a locsolásra, valamint az esővíz is hasznosul, három köbméteres tartályban gyűlik a tetőről lefolyó csapadék, de ennél sokkal nagyobb gyűjtő is megtelne. – Az építkezés összességében nem volt annyira fárasztó. A gépészet izgatott, ami kevésbé érdekelt, és már nem jutott rá energiám, az a belsőépítészet, a tapéta, a csempeszín és hasonló dolgok voltak. A szaniter, a csaptelepek kiválasztása közösen történt Diával, a barátnőmmel, együtt néztük végig a kínálatot. Én azt mondtam, hogy egy gyártót nézzünk ki, és onnan válasszunk mindent, a márka kevésbé fontos, csak az, hogy egyezzen az ízlésünkkel. Annyi volt az én szempontom, hogy modern legyen és megbízható. Nos, ezeknek a berendezéseknek a kivitelezé-sét, felszerelését nem sikerült tökéletesen megvalósítani. Bizonyára nagyon új volt a technológia, és nem igazán értettek hozzá. A hálószobához tartozó fürdőszobában van zuhanyzó, meg kétszemélyes kád is – mondta el Cseh Laci.

​A fűtési rendszer mellett hűtenek is ezekkel a hőleadókkal. Légkondicionáló viszont éppen ezért sincs.

Bíró a pályán: műszaki ellenőr

A legfontosabb és a legnagyobb biztonságot az adta az építkezés során, hogy alkalmaztak műszaki ellenőrt, aki mindvégig felügyelte a kivitelezést. – A műszaki ellenőr egy felmerülő probléma esetén több javaslatot is adhat a megoldásra. Igaz, hogy többletköltséggel jár, de megéri, mert – sporthasonlattal élve – olyan, mint egy bíró a pályán, aki fújja a sípot, ha valami nincs rendben. Ha a kivitelező látja, hogy bármit megtehet, mert a megrendelő nem ért hozzá, akkor biztos, hogy a kisebb ellenállás irányába fog elmozdulni a munkája során. Egy átlagember életében egy vagy két házat épít, ehhez képest a műszaki ellenőr akár több száz kivitelezésnél is ott lehet. Példaként említhetném a saját esetemet, a mennyezeti csövezésnél. Nagyon jól rávilágított, hogy kell a vakolatot felrakni ilyen esetben, és hogy nem szabad – tette hozzá Cseh László.

Hogy mennyire végeztek jó munkát a kivitelezők, mennyire lett jó az elgondolás, tervezés, a későbbi használat során derül majd ki. – Három éve használom az épületet, a fűtési rendszer is megfelelően be lett állítva, azt tapasztalom, hogy minden működik, semmihez nem kell „hozzányúlnom”. Amit megnézek például, hogy ha begyújtom a cserépkályhát, milyen melegre tudom felfűteni a tartályt. Jóleső érzés az is, hogy tudok a hővel gazdálkodni. Mivel minden munka szakszerűen, ellenőrzötten folyt, a garancia is megnyugtatóan hat. Sőt, évenként van felülvizsgálat, karbantartás, ami tovább növeli a komfortot. Olyan ez kicsit, mint az autóknál a kötelező szerviz, de ettől tud hatékonyan működni a rendszer. Tartottam attól, hogy nem lesz hatékony a rendszer, mert ha valami alul van méretezve, nem lesz gazdaságos. De az én esetemben szó sincs erről. Nagyon sok időmet töltöm otthon, éppen ezért aktívabban használom a házat, nemcsak aludni járok haza. Összességében elégedett vagyok, talán még napelemeket szereltetnék fel, az egész tetőre. Így a hőszivattyút lehetne „ingyen” üzemeltetni. A rendszert egyébként távolabbról is el tudom érni, ezért ha éppen huzamosabb ideig nem tartózkodom otthon, akkor le tudom kapcsolni – mondta el az úszó.

Mint az a cikkből egyértelműen kitűnik, nem egy átlagos építkezésről van szó, viszont mindenképpen költséghatékony a beruházás. Elmondható, hogy a manapság folyó építkezések mindössze 5 százaléka zajlik így. Az esetek döntő többségében nem készíttetnek a megrendelők, építtetők egy családi ház esetében gépészeti terveket, nincs felelős műszaki vezető, és a vállalkozó szakmai háttere, referenciái is néhol kétes eredetűek. Jó lenne, ha minél több ember lépne a tudatos és felelős építkezés mezejére, ami nemcsak az építőipar fellendülését, hanem az elkészült építmény használójának hosszú távú megelégedését is szolgálná. Egy tehetséges sportember számára fontos, hogy kellemesen ki tudja pihenni az edzés okozta mindennapi megterheléseket. Cseh Laci 2015 közepétől készül aktívan a riói olimpiára. A másik kontinens okozta időeltolódás is megterhelő. Előfordulhat, hogy itteni idő szerint este 10 órakor kezdődnek a döntők, amire át kell állnia a szervezetnek. Egy biztos, hogy az új lakás nem bosszúságot, hanem örömet okoz majd hasz-nálójának, ami – nézzük a közösség érdekeit – újabb olimpiai érmeket is hozhat Magyarországnak.

Cseh László

Olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok magyar úszó.

Budapesten született, a középiskola elvégzése után a Műszaki Egyetemre jelentkezett, ahol műszaki menedzser szakon tanul.

Négy és fél éves korában tanult meg úszni, mindjárt a Budapesti Spartacusban kezdett. Gyermekkorában kiderült, hogy asztmás. Vizsgálatok szerint a tüdővolumene jóval kisebb versenytársainál, emiatt számára még nehezebb az úszás. 2002-ben megszületett az első nemzetközi sikere is, a riesai rövid pályás Európa-bajnokságon bronzérmes lett 400 méter vegyesúszásban. Innentől kezdve szinte nem volt olyan nemzetközi verseny, ahonnan ne éremmel érkezett volna haza. 2004-ben az athéni olimpiára, mint az egyik fő éremesélyes készült, ám egy baleset keresztülhúzta számítását. A balatoni edzőtáborban egy lépcsőn megcsúszott, és eltörte a jobb lábfejét. Az olimpián állapotához képest így is kitűnő eredményeket ért el, egy bronzéremmel, illetve egy-egy 4., 6. és 7. helyezéssel fejezte be a versenyeket.

Fő száma korábban a hátúszás és a vegyes- úszás volt. Újabban a hát- helyett inkább pillangóúszásban indul. Legfőbb versenytársa az amerikai Michael Phelps, aki jelenleg a legeredményesebb vegyesúszó.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem