A kisnyomású gőzfűtés elemei I.
2020/7-8. lapszám | Dr. Csoknyai István | 306 |
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyit bemutató sorozatunk megelőző darabjában a gőzfűtés jellegzetességeiről olvashattak általánosságban. Most ezen belül rátérünk a kisnyomású gőzfűtés elemeire. Cikkünk első része következik.
A gőzfűtési rendszer számos lényeges eleme eltér a manapság használatos melegvízfűtés kialakításától. Ez elsősorban a telített gőz sajátságaiból adódik. Sűrűsége kevesebb, mint ezredrésze a folyadékfázisú (továbbiakban röviden víz) sűrűségének. Sőt, a levegőnél is könnyebb. Hőmérséklete csak a nyomás jelentős változtatásával érhető el. 100 °C alatt vákuum keletkezik a rendszerben, ez pedig komoly konstrukciós kihívást jelent. Így a fűtésszabályozás csak szakaszos üzemmel érhető el. További gondot jelent az, hogy a csővezeték hővesztesége kondenzvíz keletkezésével jár, mely a vízszintszintes csővezetéknél a cső alján gyülemlik fel. A gőz sebessége általában 20-30 m/s, míg a víz éppen csak csordogál. Ez igen komoly vízütéshez vezethet. Ettől a kondenzátumtól kb. 20 méterenként meg kell szabadulni. Ezt vízzsákcsövekkel érhetjük el. A továbbiakban néhány sajátságos elemmel ismerkedjünk meg.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
